Minden korábbinál kiélezettebb a brüsszeli helyzet

A közvetlen háborús veszélyt szerintem sikerült elhárítani – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken délelőtt Brüsszelben, az európai uniós csúcsértekezlet után tartott sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy közvetlen, azonnali és súlyos veszélyt jelentett a 210-230 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyon elvételének ügye.

„Szokatlanul kiélezett helyzetben tanácskoztak tegnap Brüsszelben, haditanács volt az ülés” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az M1-en közvetített tájékoztatóján pénteken, a brüsszeli uniós csúcs után.

Mint mondta, a hozzászólások döntő többsége arról szólt, hogyan lehet legyőzni Oroszországot. „A maradék tíz százalék – magyar, cseh és szlovák részről – viszont arról szólt, hogyan csináljunk békét” – tette hozzá.

Orbán Viktor elmondta, hogy amennyiben elvették volna az EU részéről a befagyasztott orosz vagyont, akkor a magyar kormánynak másnap arról kellett volna tárgyalnia, hová tegye az ország devizartartalékát, mert ott nem maradhatott volna, ahol eddig volt. Véleménye szerint az a lépés, hogy valakinek a pénzét az ellenségének adják, nyílt hadüzenetnek minősül.

„Beleborzongtam ebbe a gondolatba”

– jelentette ki a kormányfő.

Orbán Viktor megjegyezte, hogy sikerült elhárítani a közvetlen háborús veszélyt, amiben nagy szerepe volt a belga miniszterelnöknek, akin elmondása szerint nagy nyomás volt, kiváltképp német részről. A miniszterelnök hangsúlyozta: azt a legendát terjesztik a kontinens nyugati felén, hogy az orosz–ukrán háború a nyugat-európai embereknek nem kerül pénzébe, mert a végén majd az oroszok által fizetendő jóvátételre veszik el a vagyont, most viszont kiderült, hogy ez nem így van, nem lehet erre a vagyonra apellálni.

Háborús pálya a hadikölcsön felvételével

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy álláspontja szerint háborús pályára helyezi az Európai Uniót, hogy hadikölcsönt vesz fel Ukrajna támogatására. „Magyarországnak azon kell dolgoznia, hogy ne tudják a tagállamok maguk mellé rántani a háború ösvényére” – tette hozzá a miniszterelnök. Mint mondta, Magyarország kimarad a befagyasztott orosz vagyon és a hadikölcsön ügyéből, ugyanakkor hozzátette: meggyőződése, hogy az európaiak „a háború ösvényén haladnak, és le akarják győzni Oroszországot, most folyamatosan azon kell dolgozni, hogy ne tudjanak maguk mellé rántani bennünket”.

Orbán Viktor úgy látja, ez a feladat történelmi kihívás, ahhoz elképesztő politikai teljesítményre lesz szükség, nagyobbra, mint amit Horthy Miklós kormányzónak vagy Tisza István miniszterelnöknek végre kellett volna hajtania, de nem sikerült. Szavai szerint ez a következő néhány év legnagyobb politikai feladványa.

Az Európai Néppárt a „vezető háborús párt”

A miniszterelnök a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy egy háborúba igyekvő Németország mellett élve kell kimaradnia Magyarországnak a háborúból, és jelen pillanatban kicsi az esélye, hogy Németországban felülkerekedjenek a békepártiak .

Orbán Viktor kijelentette: az EPP-nél van a felelősség, mert az Európai Néppárt a „vezető háborús párt, onnan jön minden baj”. Hozzátette: az Európai Néppárt német, Németországban pedig lesznek ugyan választások, de csak regionálisak, országos választás egyelőre nem várható, ezért annak az esélye, hogy Németországban felülkerekedjenek a békepártiak jelen pillanatban rendkívül kicsi.

„Ezért nekünk egy háborúba igyekvő Németország mellett élve kell kimaradnunk a háborúból, mint ahogy kellett volna ’14-ben is, meg kellett volna ’39-ben is”

– fogalmazott.

Az uniós tárgyalásokról szólva felidézte: volt egy olyan pillanat, amikor felvetődött benne, hogy az Ukrajnát támogató közös hitelfelvételt meg tudná vétózni, ugyanis a költségvetés módosításához egyhangúság kell. Jelezte: beszélt is erről mindenkivel, akivel kell, „a nagyfiúkkal”, de az a meggyőződés alakult ki benne, hogy Magyarország nem bírná ki, hogy „egyszerre legyen az összes nagy európai háborúpárti ország direkt, azonnali és közvetlen ellenségünk”, hogy „egyszerre legyen a mellkasunkon egy német, egy francia meg egy olasz csizma”. „Ezért be kellett érni a kisebb céllal, hogy maradjunk ki a hitelfelvételből, amit el is értünk” – mondta Orbán Viktor.

Hosszú és küzdelmes éjszakáról számolt be Orbán Viktor miniszterelnök az uniós csúcstalálkozót követően. A miniszterelnök szerint sikerült megakadályozni egy olyan döntést, amely azonnali háborús veszélyt jelentett volna.

A kormányfő kijelentette: megakadályozták azt a tervet, amely az orosz vagyon felhasználásával Európa hadüzenetét jelentette volna Oroszországnak. Álláspontja szerint ez a döntés háborúba sodorta volna Európát, és mintegy 1000 milliárd forintos terhet rótt volna Magyarországra, amit így sikerült elkerülni, megvédve a magyar családokat.

A miniszterelnök arra is kitért, hogy 24 uniós tagállam hadikölcsönt ad Ukrajnának a következő két évre. Ha Ukrajna nem tudja visszafizetni a hitelt, a terhek ezekre az országokra hárulnak.

Bejegyzése szerint a V3-együttműködés újra működik: Magyarország, Szlovákia és Csehország közösen döntött úgy, hogy nem vesz részt ebben a hitelkonstrukcióban. Így mentesítették a jövő generációkat egy 90 milliárd eurós hitel terhei alól, amelyből Magyarországra több mint 400 milliárd forint jutott volna.

Orbán Viktor ugyanakkor jelezte: Brüsszelben a háborús felkészülés tovább folytatódik. Magyarország továbbra is a béke hangját kívánja képviselni Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek pénzét Ukrajna finanszírozására fordítsák.

Orbán Viktor miniszterelnök a Digitális Polgári Körök háborúellenes szombati gyűlése előtt értékelte a csütörtök esti EU-csúcs döntéseit. A kormányfő elmondta: az Európai Unió történetében először fordult elő, hogy 24 tagállam közösen háborús kölcsönt nyújtott egy unión kívüli országnak.

A kormányfő szerint ez nem technikai kérdés, hanem minőségi fordulat. A miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a hitelnyújtás alaplogikája egyszerű: a hitelező vissza akarja kapni a pénzét. Ebben az esetben azonban a visszafizetés feltétele nem gazdasági növekedés vagy stabilizáció, hanem katonai győzelem.

Orbán Viktor szerint ahhoz, hogy a kölcsön valaha megtérüljön, Oroszország katonai legyőzésére lenne szükség, ami már nem a béke, hanem a háború logikáját követi.

Úgy fogalmazott, a háborús kölcsön szükségszerűen érdekeltté teszi a finanszírozókat a konfliktus folytatásában és eszkalációjában, mivel egy vereség pénzügyi veszteséget is jelentene számukra.

A kormányfő szerint ettől a ponttól kezdve nem pusztán politikai vagy erkölcsi döntésekről van szó, hanem pénzügyi kényszerekről, amelyek egy irányba tolják Európát. Állítása szerint a brüsszeli háborús logika nem lassul és nem mérséklődik, hanem fokozódik és intézményesül.

Orbán Viktor úgy látja, a kockázat ma nagyobb mint bármikor korábban, mivel a háború folytatásához immár közvetlen pénzügyi érdek is társul.

Hangsúlyozta: Magyarország tudatosan nem vesz részt olyan kezdeményezésekben, amelyek a háború elnyújtásában teszik érdekeltté a résztvevőket.

A miniszterelnök szerint Magyarország nem gyorsítópályát keres a háborúba, hanem kijáratot a békéhez. Megfogalmazása alapján ez nem elszigetelődés, hanem stratégiai józanság, amely Magyarország és hosszú távon Európa érdekét szolgálja.