Lavrov: Európa akarja folytatni a háborút

Oroszország tovább egyeztet az Egyesült Államokkal az ukrajnai rendezésről – jelentette ki Szergej Lavrov, aki szerint az Európai Unió jelentős politikai tőkét fektet a háború folytatásába.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Föderációs Tanács ülésén arról számolt be, hogy Oroszország tovább egyeztet az Egyesült Államokkal az ukrajnai háború rendezésről.

Az orosz külügyminiszter a Föderációs Tanács ülésén kifejtette, hogy az amerikai elnök gyorsan felismerte azokat az okokat, amelyek Moszkva állásontja szerint elkerülhetetlenné tették az ukrajnai háború kitörését. Lavrov elmondta, hogy

az amerikai elnöki különmegbízottja olyan javaslatokat juttatott el Moszkvába, amelyek az ukrajnai nemzeti kisebbségek és vallási közösségek jogainak biztosítására irányulnak

– olvasható az Origo cikkében.

Lavrov hangsúlyozta, hogy

az Európai Unió jelentős politikai tőkét fektet a háború folytatásába,

miközben az ukrán társadalom súlyos veszteségeket visel.

Kiemelte, hogy Oroszország nem kíván konfliktust Európával, ugyanakkor válaszolni fog minden ellenséges lépésre.

Lavrov szerint Brüsszel hátráltatja a béketárgyalásokat.

Európa arra ösztönzi az ukrán vezetést, hogy folytassa a harcokat, miközben anyagi érdeke is fűződik az orosz eszközök kisajátításához

– idézi az orosz külügyminisztert a RIA Novosztyi.

Lavrov felidézte, hogy a múlt héten Vlagyimir Putyin a Kremlben fogadta Steven Witkoffot és Jared Kushnert, és a felek mintegy öt órán át tárgyaltak az amerikai békejavaslat részleteiről.

Putyin közlése szerint az eredeti 28 pontot Washington négy külön csomagra bontotta, és azokat egyenként kívánja egyeztetni. Az orosz fél több kérdéssel nem értett egyet.

Zelenszkij pedig, miután egyeztetett nyugat-európai szövetségeseivel és az uniós vezetőkkel bejelentette, hogy

Ukrajna továbbra sem hajlandó területi engedményekre,

de azt is közölte, hogy módosításokkal kívánja kiegészíteni az amerikai békejavaslatot.

Ukrajna nem adhatja fel földjei egyetlen részét sem – jelentette ki Zelenszkij, miután nyugat-európai támogatóival Londonban tárgyalt és brüsszeli bürokratákkal egyeztetett.

Ukrajna kedden megosztja az Egyesült Államokkal a felülvizsgált béketervet, amelynek célja az orosz háború befejezése – számolt be a Reuters, miután Volodimir Zelenszkij Londonban tárgyalt Franciaország, Németország és Nagy-Britannia vezetőivel.

Kiemelték, hogy

az Egyesült Államok fokozott nyomást gyakorol az ukrán vezetésre annak érdekében, hogy aláírják a békemegállapodást, Kijev viszont ellensúlyozni akarja az Egyesült Államok által támogatott, Moszkva számára kedvező tervezetet.

A hétfőn elsietve szervezett találkozó Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Zelenszkij között Ukrajna befolyásának megerősítését célozta.

Zelenszkij a találkozó után újságíróknak elmondta, hogy

a felülvizsgált terv 20 pontból áll, de továbbra sincs megállapodás a Moszkva által szorgalmazott területfeladás kérdésében.

Megismételte gyakran hangoztatott álláspontját, miszerint Ukrajna nem adhatja fel földjei egyetlen részét sem.

Zelenszkij ezt követően Brüsszelbe repült, a Telegramon írt bejegyzésében „jónak és produktívnak” nevezte az uniós intézményvezetőkkel valamint Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott találkozóját. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke a közösségi médiában pedig bejelentették, hogy

minden békemegállapodásnak tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását

és garantálnia kell hosszú távú biztonságát.

Európa elárulja Ukrajnát azzal, hogy a győzelem tévképzetével álltatja – erről ír a The Telegraph. A véleménycikk szerzője az orosz előre nyomulás tényét figyelembe véve pedig elismeri: Trumpnak igaza van, ugyanis egyre valószínűtlenebb a kijevi érdekek szerinti „igazságos béke” Ukrajna számára.

A Telegraph szerzője szerint az európaiak szeretnék Volodimir Zelenszkijt Donald Trump ellensúlyaként láttatni – abban bízva, hogy ezzel képesek nyomást gyakorolni Washingtonra, hogy megváltoztassa az ukrajnai békéről szóló elképzeléseit –, azonban az eddigi tapasztalat inkább azt mutatta, hogy ez a törekvés inkább feldühítette a Fehér Házat ahelyett, hogy lecsillapította volna az indulatokat. Idézi Donald Trump és Volodimir Zelenszkij első, botrányba fulladt februári találkozóját Washingtonban, valamint az amerikai elnök Politicónak adott interjúját, amelyben felelőssé tette ukrán kollégáját azért, hogy el sem olvasta a módosított amerikai béketervet.

Mindezek együtt azonban felesleges körök az összképet tekintve, ugyanis orosz szempontból csak az kitűzött katonai célok elérése vethet véget a háborúnak. Ezen a téren pedig a szerző is elismeri, hogy Moszkva jobban áll,

az orosz csapatok pedig feltartóztathatlanul vonják a még ukrán kézen lévő területeket katonai ellenőrzés alá.

Kiemeli Pokrovszk, az ukrán ellátási vonal szempontjából kulcsfontosságú város orosz kézre kerülését, valamint egyre valószínűbb, hogy az oroszok előbb-utóbb elérik a kitűzött céljaikat. Ezzel szemben a Telegraph publicistája szerint kétség sem férhet az ukrán katonák hősiességéhez, azonban nem képesek feltartóztatni az orosz offenzívát. ,így a „győzelem reménye” egyre kevésbé reális.

Mindeközben Európa inkább abba az illúzióba tartja ringatja Ukrajnát és saját magát is azzal, hogy fegyverekkel és támogatással tovább ösztönzi Kijevet a védekezésre — miközben hiányzik az ambíció vagy a készség a háború megnyeréséhez, és nincs jele annak, hogy Európa készen állna „mindent bevetni” egy valódi győzelem érdekében.

Az alternatív béke- és rendezési tervek — például az Donald Trump kezdeményezte békejavaslat — realitása növekvő figyelmet kap, de azok jellemzően Ukrajna számára fájdalmas kompromisszumokat tartalmaznak (területi, geopolitikai engedmények). A cikk szerint pedig

azzal, hogy Európa továbbra is a „győzelem lehetséges” mese mellett teszi le a voksát, csak elodázza a valóság elfogadását.

A szerző arra a következtetésre jut: ha Európa nem ismeri fel — és nem meri bevallani —, hogy a háború jelenlegi formájában valószínűleg nem nyerhető meg, akkor — az író szerint — Ukrajna sorsa az lesz, hogy egy elhúzódó, véget nem érő konfliktus áldozata legyen. Ez pedig már nem hősies küzdelem, hanem egy tragikus és reménytelen csapdahelyzet konzerválása.

Donald Trump amerikai elnök bírálatára reagálva Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kijelentette, hogy készen áll az elnökválasztás megtartására, ám rögtön segítséget is kért.

„Készen állok a választásokra” – mondta Zelenszkij újságíróknak, hozzátéve, hogy a választások megtartása a biztonságtól függ. Az ukrán elnök azonban rögtön feltételeket is megnevezett, és arra kérte az Egyesült Államokat, hogy garantálja a választások biztonságos megtartását.

A Politico című brüsszeli lapban december 9-én, megjelent interjújában Trump rámutatott: ideje lenne egy újabb voksolásnak. „Arra használják a háborút, hogy elhalasszák vele a szavazást, de az ukrán népnek kell, hogy legyen választása” – szögezte le az amerikai elnök, aki utalt arra is: sokan beszélnek arról, hogy az ukrajnai háború a demokráciáról szól, de hol van a demokrácia ott, ahol nincs szavazás?

„Most arra kérem – és ezt nyíltan ki is mondom – az Amerikai Egyesült Államokat, hogy

segítsen nekem, talán európai kollégáinkkal együtt, a választások biztonságának garantálásában” –

így reagált újságíróknak az elhangzottakra Zelenszkij. Hozzátette: „Akkor a következő 60–90 napban Ukrajna készen áll a választásokra.”