Kovács Zoltán: Hazánk megkerülésével az EU átlép egy határt.

„Délben olyan eljárás indult, amely alapjaiban rengeti meg az Európai Unió működését”– erről írt péntek reggeli Facebook-bejegyzésében Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, nemzetközi szóvivő.

Az államtitkár emlékeztetett, „a brüsszeli vezetők egyoldalúan kiveszik a tagállamok kezéből az orosz vagyonok ügyében hozott egyhangú döntés lehetőségét”.

„Amit eddig minden ország közösen döntött el, azt most egyetlen trükkel átírják – teljesen ellentétesen az uniós joggal”

– emelte ki Kovács Zoltán.

Az államtitkár szerint a lépés „nem egyszerű szabályszegés”,

hanem „a jogállamiság lebontása”.

„A Bizottság, amelynek a szerződések őreként kellene működnie, ma inkább átgázol rajtuk, csak hogy tovább tolja a vég nélküli ukrajnai háborút” – írta. „És mindezt alig egy héttel az Európai Tanács ülése előtt, a tagállamok feje felett, csendben, egy írásos szavazással” – tette hozzá Kovács Zoltán.

„Ez már nem közös Európa – ez a brüsszeli bürokrácia hatalomátvétele”

– húzta alá. Magyarország nem fogadja el a szabályok ilyen durva felrúgását, és minden jogi eszközzel fellép a rend helyreállításáért – zárta bejegyzését Kovács Zoltán.

Az Európai Bizottság biztosítani szeretné az Ukrajnát támogató hitelprogramok fedezetét, még Magyarország ellenállása esetén is.

Brüsszel kész rendkívüli válságjogköröket bevetni Magyarország megkerülésére. Az EU vezetése gyorsított eljárásban döntene az orosz vagyon határozatlan idejű befagyasztásáról, hogy biztosítsa Ukrajna további támogatását, és hogy megelőzze Orbán Viktor vétóját – írja a A Financial Times nyomán a Világgazdaság.

Az uniós tisztviselők olyan jogszabályt hoznának létre, amely rendkívüli jogköröket adna arra, hogy megkerülhessék a szankciók meghosszabbítására vonatkozó tagállami vétókat.

A céljuk, hogy Brüsszel megőrizze mozgásterét az Egyesült Államok által vezetett ukrajnai béketárgyalásokon.

A lap rávilágít, hogy a szankciók meghosszabbításánál az általános egyhangúság megkerülése felbőszíthetne egyes tagállamokat, köztük Magyarországot.

Az Európai Bizottság múlt héten javasolta, hogy az EU használja fel a szankciók miatt befagyasztott 210 milliárd eurónyi orosz nemzetközi vagyont Ukrajna finanszírozására, első körben egy 90 milliárd eurós hitel formájában, amelyet a következő két évben folyósítanának.

Mivel Magyarország ellenzi Ukrajna további támogatását,

az uniós vezetők főként attól tartanak, hogy Magyarország megvétózza a szankciók meghosszabbítását.

Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy az EU gazdasági válságok kezelésére fenntartott rendkívüli jogköreit alkalmazza, és határozatlan időre rögzítse a szankciókat. A szerződések 122. cikke alapján

a döntés minősített többséggel is elfogadható, így megkerülhetik a vétókat, azaz Magyarország akaratát.

A szankciók tartóssá tétele egyben üzenet lenne Washingtonnak is. Az amerikai tisztviselők által kidolgozott béketerv szerint az orosz vagyon nagy részét két, amerikai irányítású befektetési alapba terelnék.

Az amerikaiak azt is szerették volna elérni, hogy az EU ne nyúljon a vagyonhoz, amíg nincs békemegállapodás.

Belgiumban kezelik az EU-ban befagyasztott orosz állami vagyon legnagyobb részét. A belgák attól tartanak, hogy a szankciók váratlan feloldása esetén egyedül maradnának az orosz követelésekkel szemben. Belgium „kőkemény garanciákat” követel arra, hogy a többi tagállam közösen feleljen és fedezze a jogi költségeket, amennyiben őt vagy az Euroclear értékpapír-kezelőt perelnék.

Brüsszel aggodalommal figyeli, hogy Magyarország már üzleti kapcsolatokat épít Oroszországgal.

Orbán Viktor és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is arról beszélt, hogy

egyeztetnek Oroszországgal egy szankciók utáni gazdasági nyitásról.

Moszkvában kedden összesen 240 magyar–orosz vállalati tárgyalás zajlott, és a kormány szerint ezek döntő szerepet játszanak abban, hogy Magyarország a lehető legjobb pozícióból vághasson neki a háború utáni világgazdasági újrakezdésnek. Szijjártó Péter szerint

a béke új korszakot hoz majd, amelynek Magyarország „igazi nyertese” lehet.

Szijjártó hangsúlyozta: az elmúlt években a magyar kormány „elemi erejű nyomással” szemben védte meg az Oroszországgal való kapcsolatok fenntartását.

A két ország kereskedelmi forgalma pedig hosszú visszaesés után idén ismét növekedni kezdett.

Közösségi oldalán jelentkezett péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök bejegyzéssel, amelynek témáját a befagyasztott orosz vagyon körüli döntések és szavazás adta.

A kormányfő posztja elején úgy fogalmazott, hogy a brüsszeliek a mai napon átlépik a Rubicont. Ma délben egy olyan írásos szavazás veszi kezdetét, amely jóvátehetetlen károkat okoz az uniónak. Orbán Viktor arra is kitért, hogy a befagyasztott orosz vagyon ügyében eddig félévente szavaztak az Európai Unió tagállamai, egyhangú döntést hozva.

„A mai eljárással az egyhangúság követelményét a brüsszeliek egy tolvonással megszüntetik, nyilvánvalóan jogellenesen”

– fogalmazott a miniszterelnök, aki úgy látja, a pénteki döntéssel megszűnik a jogállamiság az Európai Unióban, és az európai vezetők a szabályok fölé helyezik magukat. Hozzátette azt is, hogy az Európai Bizottság az uniós szerződések betartása feletti őrködés helyett inkább módszeresen megerőszakolja az európai jogot.

„Teszi ezt azért, hogy folytathassa a nyilvánvalóan megnyerhetetlen háborút Ukrajnában. Mindezt fényes nappal, kevesebb mint egy héttel az Európai Unió legfontosabb döntéshozatali szerve, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülése előtt. Ezzel az Európai Unióban a jog uralma helyére a bürokraták uralma lép, vagyis beáll a brüsszeli diktatúra”

– írta posztjában Orbán Viktor.

A miniszterelnök bejegyzését azzal zárta, hogy Magyarország tiltakozik a döntés ellen, és mindent megtesz a jogszerű állapot helyreállítása érdekében.

Megosztottak a tagállamok a befagyasztott vagyon ügyében

Csak hét uniós ország vezetője támogatja biztosan az orosz vagyon felhasználását Ukrajna finanszírozására. Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Finnország és Írország vezetői az Ursula von der Leyen uniós bizottsági, valamint António Costa tanácsi elnöknek írt levelükben azt írták: az orosz vagyon felhasználása anyagilag a leghozzáférhetőbb és politikailag a legreálisabb, tekintettel az Oroszország által megtámadott ország költségvetési és katonai szükségleteinek jelenlegi méretére és sürgősségére.

Az unió országaiban mintegy 210 milliárd euró értékű befagyasztott, az orosz állam tulajdonát képező vagyon található, ebből 183 milliárd eurónyit a brüsszeli székhelyű Euroclear kezel. Ez az összeg az unióban található összes orosz devizatartalék 86 százalékát teszi ki, és a globális mennyiség kétharmada. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a következő két évben az állam működésére és a védekezés költségeinek fedezésére 135 milliárd euróra van szüksége Ukrajnának.

Hét uniós tagállam vezetője az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének címzett levélben fejezte ki támogatását ahhoz, hogy az Európai Bizottság lefoglalja és Ukrajna finanszírozására használja az európai, köztük a belga pénzintézetekben tárolt, majd az uniós szankciók következtében befagyasztott orosz pénzeszközöket – közölte a Le Soir című francia nyelvű belga napilap hétfőn.

Az unió országaiban mintegy 210 milliárd euró értékű befagyasztott, az orosz állam tulajdonát képező vagyon található, ebből 183 milliárd eurónyit a brüsszeli székhelyű Euroclear kezel. Ez az összeg az unióban található összes orosz devizatartalék 86 százalékát teszi ki, és a globális mennyiség kétharmada. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a következő két évben az állam működésére és a védekezés költségeinek fedezésére 135 milliárd euróra van szüksége Ukrajnának.

Az Európai Bizottság arra tett javaslatot szerdán, hogy a lefoglalt orosz pénzeszközöket egy 90 milliárd eurós úgynevezett jóvátételi hitel formájában használják fel, ami Ukrajna gazdasági és katonai szükségleteit fedezné a következő két évben.

Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Svédország, Finnország és Írország vezetői az Ursula von der Leyen uniós bizottsági, valamint António Costa tanácsi elnöknek írt levelükben azt írták: az orosz vagyon felhasználása „anyagilag a leghozzáférhetőbb” és politikailag a legreálisabb „tekintettel az Oroszország által megtámadott ország költségvetési és katonai szükségleteinek jelenlegi méretére és sürgősségére”.

Az intézkedés Ukrajna azon jogát erősíti, hogy kártérítést kapjon az orosz invázió okozta veszteségekért – tették hozzá.

A levélben sürgették az EU-t, hogy mihamarabb folytassa a befagyasztott orosz pénzeszközök Ukrajna finanszírozására való felhasználásáról folyatott javaslat elfogadását, majd úgy fogalmaztak: „Ukrajna támogatása a szabadságért és függetlenségért folytatott küzdelmében nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem saját érdekünket is szolgálja”.

Brüsszel jövő héten szeretne dönteni az ügyben

Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője hétfőn, a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján az orosz vagyon lefoglalására és felhasználására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, „a megbeszélések a jövő heti Európai Tanács üléséig folytatódnak, ahol a cél a végső döntés meghozatala lesz”.

Megismételte az uniós bizottság álláspontját, mely szerint a javaslatok összhangban vannak a nemzetközi joggal, és kezelik a befagyasztott pénzeszközök használatával kapcsolatban felvetődött aggályokat.

Valahányszor az Európai Bizottság jogi javaslatot terjeszt a tagországok vezetői elé, „biztosak vagyunk abban, hogy az jogilag érvényes, és megfelel minden követelménynek és aggálynak, beleértve ebben az esetben a pénzügyi piacokat is” – tette hozzá az uniós szóvivő.

Valérie Urbain, a belga Euroclear pénzintézet vezérigazgatója kijelentette, hogy beperlik az Európai Uniót, ha az a befagyasztott orosz vagyon elkobzására kényszerítené őket. A befolyásos pénzintézet vezetője szerint válaszul az orosz bankokban található belga vagyont is azonnal elkoboznák, valamint az Oroszországban letelepedett belga vállalatoknak is megtorlással kellene szembenéznie. Az egész globális pénzügyi rendszer stabilitása a tét.

Jelentős pénzügyi kockázatokat jelentene Belgiumnak, és destabilizálhatja a globális pénzügyi rendszert, ha a befagyasztott orosz vagyont elkobozzák, és Ukrajna finanszírozására használják fel – jelentette ki Valérie Urbain, a nemzetközi értékpapír-elszámolásokra szakosodott Euroclear pénzintézet belga vezérigazgatója Brüsszelben pénteken.

Az MTI tudósítása szerint a vezérigazgató a belga közszolgálati rádióban nyilatkozott azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság lefoglalná és Ukrajna finanszírozására használná az európai, köztük a belga pénzintézetekben tárolt, majd az uniós szankciók nyomán befagyasztott orosz pénzeszközöket.

Az unió országaiban mintegy 210 milliárd euró értékű befagyasztott, az orosz állam tulajdonát képező vagyon található, ebből 183 milliárd eurónyit a brüsszeli székhelyű Euroclear kezel.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint Ukrajnának a következő két évben az állam működésére és a védekezés költségeinek fedezésére 135 milliárd euróra van szüksége.

Az Európai Bizottság arra tett javaslatot szerdán, hogy a lefoglalt orosz pénzeszközöket egy 90 milliárd eurós hitel fedezésére használják fel, ami Ukrajna gazdasági és katonai szükségleteit fedezné a következő két évben.

A rádióműsorban Valérie Urbain azon jogi lépésekre hívta fel a figyelmet, amelyeket Moszkva szerinte kétségtelenül megtenne a pénz visszaszerzése érdekében, majd kiemelte az orosz bankokban található belga vagyon elkobzásának, valamint az Oroszországban letelepedett belga vállalatok elleni megtorlásoknak a kockázatát is.

„Jelenlegi formájában ez a megoldás nem reális” – fogalmazott.

Véleménye szerint egy ilyen döntés jelentős jogi kockázatokkal jár, és az Euroclear központi szerepe miatt veszélybe sodorhatja a globális pénzügyi rendszer stabilitását is. Az orosz vagyon lefoglalásának és felhasználásának elképzelése az Euroclear és a pénzügyi piacok működésének félreértését mutatja – vélekedett.

Korábbi nyilatkozatában Urbain már utalt rá, hogy felkészülnek az EU-val szembeni jogi lépésekre, ha a körülmények azt szükségessé teszik, azonban a vezérigazgató most már egyértelműen leszögezte:

„Ha az Eurocleart az EU arra kényszerítené, hogy átadja a számláin tartott orosz pénzeszközöket, az intézmény mindenképpen bíróság előtt támadja meg a döntést.”

Mindeddig Bart De Wever belga miniszterelnök is elzárkózott az orosz pénzek elkobzásától, és egy csütörtöki beszédében arra is figyelmeztetett, hogy az orosz állami vagyon elkobzása esetén Moszkva válaszlépéseket tehet, nyugati vagyonokat foglalhat le. Kiemelte, hogy az Euroclearnek is jelentős vagyona van Oroszországban.

Egy csütörtöki konferencián felszólalva a belga kormányfő kijelentette azt is: megkérdezte európai kollégáit, vajon hajlandók-e közösen vállalni a Belgium által viselt kockázatokat, de csak Németország kancellárja mondta, hogy kész erre – tette hozzá.

Összeurópai támogatás nélkül mindent megtesz, hogy megakadályozza ezt az ügyet – fogalmazott Bart De Wever.