Kijevnek és nyugati védnökeinek el kell fogadniuk az új területi realitásokat – jelentette ki az orosz külügyminiszter

Kijevnek és a Nyugatnak el kell fogadniuk az új területi realitásokat – nyilatkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott, keddre virradóra közzétett interjújában. A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy Ukrajnának semleges, tömbön kívüli és nukleáris fegyverektől mentes státusa legyen.

„Kijevnek és nyugati védnökeinek el kell fogadniuk az új területi realitásokat, amelyek a Krím, Szevasztopol, a Donyecki Népköztársaság, a Luhanszki Népköztársaság, Zaporozsje és Herszon régióknak az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozása után alakultak ki” – hangoztatta az orosz külügyi tárca vezetője.

Lavrov emellett hangsúlyozta: Moszkva számára fontos annak biztosítása, hogy

Ukrajnának semleges, tömbön kívüli és nukleáris fegyverektől mentes státusa legyen, az országot demilitarizálni és „nácitlanítani” kell, valamint véget kell vetni annak, hogy a NATO-országok katonai értelemben birtokba vegyék a területét.

Hozzátette, hogy szavatolni kell az orosz és orosz ajkú ukrán állampolgárok jogait és szabadságait, és véget kell vetni a Moszkva által kánoninak tekintett orosz ortodox egyház üldözésének.

Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma még 2024 májusában lejárt, és a kijevi vezetésnek a törvény előírásainak megfelelően választásokon kell mandátumot kapnia a békeszerződések megkötésére.

„Látjuk, hogy az Egyesült Államok hasonló álláspontot képvisel” – mondta.

Hangsúlyozta: meg kell adni az ukrán népnek a lehetőséget, hogy saját sorsáról döntsön, beleértve azt a nagyszámú ukrán állampolgárt, aki Oroszországban él. Megjegyezte, hogy a népszavazás megszervezését nem szabad ürügyként felhasználni a harci cselekmények ideiglenes leállítására, az ukrán fegyveres erők újrafegyverkezése céljából.

„Végül pedig ki kell alakítani a biztonsági garanciák rendszerét. Ezzel kapcsolatban szeptemberben átadtuk az amerikaiaknak a párbeszédre való felkérést. Meggyőződésünk, hogy a tárgyalások kiindulópontjául azok a szerződéstervezetek szolgálhatnak, amelyeket hazánk még 2021 decemberében terjesztett Washington és az európai fővárosok elé”

– hangoztatta Lavrov.

„Nyilvánvaló, hogy minden garanciának a biztonság oszthatatlanságának elvén kell alapulnia, amelyet az 1999-es isztambuli és a 2010-es asztanai EBESZ-csúcstalálkozó konszenzusos dokumentumaiban rögzítettek” – tette hozzá.

A miniszter szerint a Nyugat tisztában van azzal, hogy a hadászati kezdeményezés a „különleges hadművelet” övezetében teljes mértékben az orosz hadsereg kezében van. Méltatta Donald Trump amerikai elnöknek az ukrajnai rendezés érdekében tett erőfeszítéseit.

Az orosz–amerikai viszonyra kitérve elmondta: Vlagyimir Putyin és Donald Trump elnök már február 12-i első telefonbeszélgetésük során egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében mielőbb fel kell számolni Joe Biden adminisztrációjának „mérgező örökségét”.

A munka azonnal meg is kezdődött, a kapcsolatok stabil jelleget öltöttek, ugyanakkor az irritáló tényezők száma továbbra is nagy.

Lavrov beszámolt arról, hogy számos megállapodás született a diplomáciai képviseletek és személyzetük munkájának javításáról a fogadóországokban. Fontosnak nevezte, hogy

a felek áttérjenek az olyan jelentősebb kérdésekre, mint amilyen a közvetlen légi összeköttetés helyreállítása és az Egyesült Államokban lefoglalt orosz diplomáciai tulajdon visszaszolgáltatása.

Kifogásolta, hogy az amerikai külügyminisztérium egyelőre ezeket a kérdéseket elvont politikai témákkal köti össze.

Azzal kapcsolatban, hogy 2026. február 5-én lejár a hadászati fegyverek korlátozásáról megkötött Új START-szerződés hatálya, Lavrov úgy vélekedett: az amerikai félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy befejezze Putyin erre vonatkozó kezdeményezésének átfogó mérlegelését. Emlékeztetett rá, hogy a javaslat az egyezmény mennyiségi korlátainak fenntartására vonatkozik, önkéntes önkorlátozás formájában.

Lavrov az orosz nemzeti érdekeken alapuló választ helyezett kilátásba az EU újabb „barátságtalan lépésére”, amely gyakorlatilag megtiltotta a többszöri belépésre jogosító schengeni vízumok kiadását orosz állampolgárok számára.

Közölte, hogy az uniós állampolgárok továbbra is élvezhetik a 2006-ban Oroszországgal a vízumkiadást leegyszerűsítéséről megkötött kétoldalú megállapodás előnyeit. Ez egyebek között lehetővé teszi többszöri vízumok kiadását legfeljebb ötévi időszakra.

Az orosz miniszter elmondta, hogy Oroszország továbbra is tartja magát a megállapodáshoz, annak ellenére, hogy az EU hatóságai 2022-ben hatályon kívül helyezték azt.

Rámutatott, hogy az EU-tagországok állampolgárai ezenkívül továbbra is egyszerűsített eljárással látogathatnak Oroszországba, elektronikus vízummal, amelyet korlátlan számú alkalommal lehet igényelni.

Az orosz Biztonsági Tanács alelnöke közösségi oldalán bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Dmitrij Medvegyev szerint „a büdös kijevi gazember” szándékosan akadályozza a háború lezárását, ezért pedig élete végéig bujkálnia kell. Az orosz–ukrán konfliktus azután vált még feszültebbé, hogy a Kreml szerint ukránok támadták meg Vlagyimir Putyin rezidenciáját-írta a hirado.hu.

Tovább fokozódtak az indulatok, miután a Kreml szerint dróntámadást hajtottak végre az ukránok Vlagyimir Putyin rezidenciája ellen.

Dmitrij Medvegyev az X közösségi oldalán reagált az orosz elnök elleni ukrán támadás hírére. Az orosz Biztonsági Tanács alelnöke szerint Volodimir Zelenszkij szándékosan próbálja megakadályozni a konfliktus rendezését  – számolt be róla a TASZSZ.

„A büdös kijevi gazember megpróbálja kisiklatni a konfliktus rendezését. Háborút akar. Nos, most legalább bujkálnia kell élete végéig”

– fogalmazott Dmitrij Medvegyev.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn arról tájékoztatta a sajtót, hogy december 28-ról 29-re virradó éjjel Ukrajna terrortámadást hajtott végre Vlagyimir Putyin novgorodi rezidenciája ellen. Beszámolója szerint az ukránok összesen 91 drónt vetettek be, amelyeket az orosz légvédelem mind megsemmisített. Sérültekről és anyagi kárról nem érkezett jelentés.

Jurij Uszakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója elmondta, hogy Vlagyimir Putyin telefonon értesítette az amerikai elnököt, kiemelve, hogy az ukrán támadás közvetlenül az amerikai–ukrán floridai tárgyalások után történt.

Az orosz elnök kiemelte, hogy az ilyen terrorcselekmények nem maradnak válasz nélkül.

Mint írtuk, Donald Trump amerikai elnök dühös lett és felháborodott az ukrán dróntámadás hírére.

Az orosz Telegram csatornán elérhető bejegyzés szerint az Amerikai Egyesült Államok elnöke úgy fogalmazott: „Igen, nem tetszik. Ez nem jó. Ma reggel hallottam róla. (…) Nem akartam ezt. Egy dolog bántalmazóan viselkedni, de egészen más dolog megtámadni valakinek a házát” – fogalmazott a bejegyzés szerint az amerikai elnök.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta az állítást, míg az oroszok közölték, hogy a történtek miatt változik az álláspontjuk a tárgyalásokat illetően.

Donald Trump amerikai elnök dühös lett és felháborodott amiatt, hogy a Kreml szerint az ukránok dróntámadást hajtottak végre Vlagyimir Putyin orosz elnök rezidenciája ellen, amely támadást egyébként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolt. Putyin közben azt közölte, hogy az ukrán fegyveres erők a harci érintkezési vonal mentén mindenhol visszavonulnak.

Donald Trump felháborodott azon, hogy az ukránok hétfőn támadást intéztek az orosz elnök novgorodi régióban található rezidenciája ellen.

Az eadaily.com tudósítása szerint az amerikai elnök erről Benjamin Netanjahuval folytatott tárgyalásait megelőzően beszélt a floridai Mar-a-Lagóban.

Az orosz telegram csatornán elérhető bejegyzés szerint az Amerikai Egyesült Államok elnöke úgy fogalmazott: „Igen, nem tetszik. Ez nem jó. Ma reggel hallottam róla.”

Donald Trump közölte azt is, hogy Vlagyimir Putyintól szerzett tudomást az esetről és arra hívta fel a figyelmet, hogy

a támadás az akarata ellen történt és emlékeztetett rá, hogy korábban „a Tomahawkokat is ő állította meg”.

„Nem akartam ezt. Egy dolog bántalmazóan viselkedni, de egészen más dolog megtámadni valakinek a házát” – fogalmazott a bejegyzés szerint az amerikai elnök.

Mint ismert a Kreml szerint Ukrajna dróntámadást kísérelt meg Vlagyimir Putyin orosz elnök állami rezidenciája ellen, miközben az orosz–ukrán háború lezárásáról szóló előrehaladott tárgyalások zajlottak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta az állítást és az oroszok, miközben Donald Trumpot tájékoztatták a támadásról azt is közölték, hogy a történtek miatt változik az álláspontjuk a tárgyalásokat illetően.

Vlagyimir Putyin: visszavonul az ukrán hadsereg

Mindenhol visszavonulnak az ukrán fegyveres erők a harci érintkezési vonal mentén – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz hadsereg parancsnokaival hétfőn megtartott tanácskozáson.

Putyin hangsúlyozta, hogy

a donyecki régióbeli Sziverszk „felszabadítása” és a Kosztyantinivka városban elért sikerek megteremtik a további előrenyomulás előfeltételeit a donyecki régióban. Utasításba adta, hogy az orosz hadsereg 2026-ban folytassa a „biztonsági övezet” létrehozását a határ mentén.

Valerij Geraszimov vezérkari főnök arról számolt be, hogy az orosz fegyveres erők szinte az egész fronton támadnak a „különleges hadművelet” övezetében, és csak decemberben több mint 700 négyzetkilométert vettek az őrizetük alá. Ezt az év legerősebb havi előrenyomulási mutatójának nevezte.

Geraszimov szerint 2025-ben 6460 négyzetkilométernyi terület és 334 település került orosz ellenőrzés alá, az ukrán fegyveres erők pedig nem támadnak, és a védelem megerősítésére összpontosítanak. A tábornok elmondta, hogy a donyecki régióban befejeződött Bohuszlavka és Dibrove „felszabadítása”, folytatódik Kosztyantinivka és Liman elfoglalása.

A vezérkari főnök beszámolója szerint

a Kelet csapatcsoportosítás támad Zaporizzsja megyében, a Nyugat folytatja az ukrán erők megsemmisítését Kupjanszktól keletre, a Központ pedig Krasznoarmejszk (ukrán nevén: Pokrovszk) és Dimitrov (Mirnohrad) bevétele után széles fronton folytatja az offenzívát. Az Oszkil folyó bal partján felére csökkent az ukrán ellenőrzés alatt álló terület. Az Észak csapatcsoportosítás szerinte folytatja a „biztonsági övezet” bővítését Szumi és Harkiv megyében.

Az orosz parancsnokok arról tettek jelentést, hogy az orosz hadsereg kevesebb mint 20 kilométerre megközelítette Szumi megyeszékhelyt és az azonos elnevezésű régióban kialakított „biztonsági sáv” jelenleg 16 kilométer mély és 60 kilométer hosszú.

A Nyugat a tábornokok szerint január-februárban tervezi befejezni a Kupjanszktól keletre körülzárt ukrán erők felszámolását. A Dél folytatja a Kosztyantinivka északkeleti külvárosának elfoglalást és a város 45 százaléka már orosz ellenőrzés alá került.

A beszámolók szerint

a Dnyeper csapatcsoport egységei 15 kilométerre közelítették meg Zaporizzsja déli külvárosát, Lukjanyivszkét elfoglalták és hamarosan befejezik Primorszke birtokbavételét.

Andrej Belouszov védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a „különleges hadművelet” zónájában minden a tervezettnél is gyorsabban halad.

Az Ukrajnával határos Belgorod megyében a nap folyamán öt polgári személy sebesült meg ukrán dróntámadások következtében.