Így szüntetné meg az ingyenes orvosi ellátást Magyar Péter

A járművek kötelező biztosításánál megismert bonus-malus rendszert vezetné be az egészségbiztosításba az a baloldali megszorítócsomag, amelyet tiszás szakértők állítottak össze. A Világgazdaság bemutatta a sok száz oldalas javaslatcsomag újabb tervét, amely magánbiztosítókra bízná magyarok millióinak egészségügyi ellátásának finanszírozását. A terv a készítők szerint is számos veszélyt rejt, például azt, hogy romlik a szegényebbek egészségi állapota. Azoknak pedig, aki a mostani ellátási szintet szeretnék megtartani, jóval többet kellene fizetniük.

Fenekesül forgatná fel az egészségbiztosítást az a baloldali megszorítócsomag, amelyet a Tisza Párt szakértői hoztak tető alá. A több száz oldalas, aprólékos részletességgel kidolgozott dokumentumot az Index mellett a Világgazdaság is megszerezte, az elmúlt napokban be is mutattunk néhány olyan részt, amely vagy brutális megszorítást irányozna elő, vagy egészen elképesztő területen vezetne be új adót.

Egyebek mellett megírtuk például, milyen dúlást rendezne a tiszás javaslat a keresetekben az szja szabályainak megváltoztatásával. Ismertettük, hogyan tenne a csomag majdnem 4000 milliárd forintnyi pluszterhet a vállalkozásokra, emellett részleteztük, miként fojtaná meg az autóipart a tervben szereplő 32 százalékos áfa.

Megvizsgáltuk a vagyonadó tervezett szabályait és arra jutottunk, hogy levetkőztetnék nem csak a közepes méretű vállalkozások tulajdonosait, de a középosztály számottevő részét is. Külön cikket szenteltünk a tervbe vett kutya- és macskaadónak, valamint annak, hogyan vezetné vissza a csomag azt a külföldről erőltetett privatizált nyugdíjrendszert, amely egyszer már csúfosan megbukott idehaza és sok más térségbeli országban.

Most maradunk a társadalombiztosításnál, közelebbről az egészségbiztosításnál, a Tisza Párt szakértőinek baloldali megszorítócsomagja – amelynek hitelességét több mozzanat is alátámasztja – ugyanis ezt is privatizálná.

Lakosság? Sor végére!

Durva, a lakosság érdekeit hátra soroló privatizációs ötlet rajzolódik ki a Tisza Párt szakértői anyagából.

Ráadásul az emberek megbecsültsége hozzávetőleg egy autóéval egyezne meg. Eközben az államnak kellene a legfontosabb feladatokat ellátnia, és nyilván a kockázatokat viselnie. Viszont biztosan jól járnának a magánbiztosítók, amelyek hirtelenjében több ezer milliárd forintos bevételhez jutnának. De nézzük részleteiben!

Mivel nem egyszerű, pontokba szedtük a baloldali megszorítócsomag privatizációs javaslatának lényegét.

– Az állam jórészt kivonulna az egészségbiztosításból, ezzel megszűnne a munkavállalói járulék és a szociális hozzájárulási adó.

– Minden munkavállalónak le kellene szerződnie a rendszerbe belépő magánbiztosítók valamelyikével. Oda minimum a jövedelem 8,5 százalékát be kellene fizetni díjként.

– A biztosítók csomagokat állítanának össze különböző nagyságú díjakért, az emberek ezek közül választhatnának.

– Az egészségügyi ellátást a magánbiztosító finanszírozná.

– Az egészségügyi intézményeket – kórházakat, rendelőket – viszont az állam tartaná fenn, amiért szintén közterhet szednének.

– Az állam garantálná az alapellátást azoknak, akiknek nincs biztosítása, valamint a rászorulóknak és a nyugdíjasoknak. Erre hivatkozással is közterhet szednének.

Adóterhek mindenért

Bár az állam a tiszás terv szerint jórészt kivonulna az egészségbiztosításból, néhány feladata megmaradna, amiért komoly közterheket szedne. Lenne egy 5 százalékos járulék, amit egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járuléknak neveznének. A terhet minden típusú jövedelemre kivetnének, s ebből fedeznék a kórházak és más intézmények állagmegóvását, az infrastruktúra fejlesztését és a járványügyi intézkedéseket.

A szerződés nélküliek ellátását egy másik közteherből, az úgynevezett egészségügyi szolidaritási járulékból finanszíroznák, amihez pótlék kapcsolódna. Az elvonás a jövedelem egymillió forintos részéig 2 százalék lenne, afelett viszont 4 százalék. Emellett például az osztalékból, a kamatból, vagy az ingatlankiadásból származó bevételekre is kivetnék, de már 6 százalékos mértékkel, ami 50 millió forint felett 8 százalékra ugrana.

Ugyanakkor ez sokra nem lenne elég: a 8,5 százalékért csupán alacsonyabb szintű ellátás járna. Ha valaki több szolgáltatást szeretne, többet, adott esetben jóval többet kellene fizetnie. A biztosítók ugyanis csomagokat állítanának össze, ezek közül lehetne választani.

Ráadásul a csomagok ára változhat: a biztosítók évente felülvizsgálnák a díjakat és az embereket is. A tiszás szakértők baloldali megszorítócsomagja bevezetné a járművek kötelező felelősségbiztosításánál ismert bonus-malus rendszert. Maga a javaslat fogalmaz így. A javaslat elkészítői ez alatt arra gondoltak, hogy ha valaki nem él egészségesen, díjemelkedéssel kellene számolnia.

Arról, hogy a biztosító miként mérné fel a polgárok életvitelét, milyen jogosítványokat kapna ahhoz, hogy az emberek legintimebb életviszonyait is megismerje, nincs részletes leírás a baloldali megszorítócsomagban.

Irgalmatlan milliárdok

Térjünk ki a pénzre. Az 5 százalékos járulékból évi 2000 milliárd forintot szednének be, a másikból 1500 milliárdot. Emellett a csomag kidolgozói úgy számoltak, hogy a biztosítók már kezdetben 2600 milliárdos éves bevételhez juthatnak, ami néhány év alatt 3600 milliárdra hízhat.

Eközben megszüntetnék az ekhót, lényegében kivégeznék a kivát és a katából is rengeteg embert kizárnának. Ráadásul az új rendszer bevezetésének közvetlen és közvetett költségei is tetemesek lennének, a terv megszövegezői becsülték 300-400 milliárd forintra.

Veszélyek sokasága

Felmerült a készítőkben, hogy a biztosítók túl nagyra nőhetnek, kartellezhetnek, túlzottan emelhetik a díjakat. Vagyis a munkavállalóknak még többet kellene fizetniük. Felvetették azt is, hogy a magánbiztosítók rendszere miatt kétsebességessé válhat a magyar egészségbiztosítás: a gazdagabbak jobb, a kisebb keresetűek silányabb ellátást kaphatnak.

Hangsúlyoztak persze vélt előnyöket, mint például a prevenció erősödését, az igazságosságot, a pénzügyi stabilitást, a várólisták rövidülését, de a hátrányok sokkal valószínűbbnek tűnnek, mint az előnyök.

A dokumentumot az Index mellett a Világgazdaság is megszerezte, az elmúlt napokban megannyi részletét külön elemezték. Példáult a személyi jövedelemadó ügyében is. A tiszás szakértők tervezete a mai egyetlen kulcs helyett hármat vezetne be, visszaállítaná az adójóváírást, de igen bonyolultan, és átalakítaná, megvágná a kedvezményeket, azt is komplikált módon. Ezeket röviden bemutatjuk, de akit csak az érdekel, hogyan változna a fizetése, görgessen bátran lejjebb az összehasonlításhoz.

Kulcsok

Lássuk a három kulcsot! 

• Az alsó 15 százalékos lenne és évi 5 millió forintig alkalmaznák. 
• Ezután lépne be – a kereset 5 millió feletti részére – a középső, 22 százalékos kulcs. 
• A harmadik, 33 százalékos mérték a jövedelmek 15 millió forint feletti részére vonatkozna.

Adójóváírás

A tiszás csomag adójóváírást is bevezetne, helyesebben visszavezetne, de borzasztó bonyolultan. Évi 3,6 millió forintig egészében érvényesülne, aztán egyre csökkenő mértékben, 8,4 millió forintig.

Adójóváírás most nincs: korábban volt, eltörlésekor az egyik fő érvet éppen az szolgáltatta, hogy átláthatatlanná teszi az szja-rendszert. Ráadásul a kedvezményező hatás más módon sokkal jobban elérhető, miközben az adójóváírás közrejátszhat az adóelkerülés növekedésében.

Családi kedvezmény

Egy gyermek után a tiszás szakértők csomagja havi 100 ezer forint adóalap-kedvezményt írna elő, kettőnél 200 ezret, több gyermeknél 330 ezret gyermekenként. Igen ám, csakhogy a kedvezmény nem járna mindenkinek ugyanúgy. Teljes egészében csak az kapná meg, aki 5 millió forint, vagyis havi bruttó 417 ezer forint alatt keres. Akinek ennél több a fizetése, a kedvezmény 70 százalékával számolhatna, a 15 milliónál többet keresők pedig csak a felével.

Ma is adóalap-kedvezmény van, de a számoknál már érdemes egy hónapot ugranunk az időben. 

Január elsején ugyanis – újra – emelkedik a családi kedvezmény: 

• egy gyermeknél 133 ezer, 
• kettőnél fejenként 266 ezer, 
• többnél gyermekenként 440 ezer forinttal számolhatnak a családok. 

Mivel a mai rendszer átlátható, így könnyen kiszámolható, hogy ez mennyit jelent: 

• egy gyermeknél havi 20 ezer, 
• kettőnél összesen 80 ezer, 
• háromnál 198 ezer forint a tényleges adócsökkentés. 
• A ma élő számok 15 ezer, 60 ezer és 148 500 forint.

Összehasonlítás

A baloldali megszorítócsomagban szerepelnek modellszámítások arról, hogy a változtatás a gyakorlatban mit jelentene. A tervezet bemutatja például az évi 8 milliós fizetéssel rendelkezők helyzetét, ez havi nagyjából 660 ezer havi bruttót jelent. A példa azért jó, mert szeptemberben az átlagkereset idehaza 687 ezer forint volt.

Tehát a tiszás javaslat szja-táblája szerint egy ma átlagosan kereső helyzete így nézne ki:

• Gyermektelen: évi 1 410 000, 
• egy gyermek: 1 146 000, 
• két gyermek: 1 040 400, 
• nagycsaládos: 0 forint szja.

Nézzük mindezt a mai szabályokkal: 

• Gyermektelen: évi 1 200 000, 
• egy gyermek: 1 020 000, 
• két gyermek: 480 000, 
• nagycsaládos: 0 forint szja.

Vegyünk még egy számítást! A kormány célja, hogy belátható időn belül egymillió forint legyen idehaza a bruttó átlagbér, nézzük hát meg az évi tízmilliós keresetet, ami havi 833 ezer forintot jelent. Ez lehet a következő fontos állomás a kormányzati célhoz vezető úton.

A tiszás szakértők javaslata erre ezt kínálja: 

• Gyermektelen: évi 1 850 000, 
• egy gyermek: 1 665 200, 
• két gyermek: 1 665 200, 
• nagycsaládos: 1 480 400 forint szja.

Lássuk a mostani szja-rendszert: 

• Gyermektelen: évi 1 500 000, 
• egy gyermek: 1 320 000, 
• két gyermek: 780 000, 
• nagycsaládos: 0 forint adó.

Ha a bértáblában lefelé indulunk el, találhatunk ugyan olyan összegeket, ahol a javaslat, az adójóváírás miatt, elsősorban a gyermekteleneknél hagyna átmenetileg némi pluszt, de a tervezett adótábla valójában az ő helyzetükön sem segítene sokat. Amint ugyanis kicsivel többet keresnének, a második kulcs miatt azonnal növekedne az adóterhük.