Így szervezik meg a katonai szolgálatot az olaszok

Önkéntes katonai szolgálat bevezetését kezdeményezte Guido Crosetto olasz védelmi miniszter, aki szerint a hibrid háború fenyegetése miatt több ezer magasan képzett biztonsági szakértőre van szükség Olaszországban.

Crosetto bejelentette, hogy az önkéntes katonai szolgálat működését a védelmi tárca a fegyveres erőkkel közösen dolgozza ki. Első lépésben a kormánypártok vitatják meg a javaslatot, majd a parlament elé terjesztik.

"Nem vagyunk felkészülve arra a valóságra, amelyben jelenleg élünk. Fegyveres erőink alapvető feladata mostanáig a békemissziók biztosítása volt, most viszont a hivatásos katonák munkáját újfajta és szükség esetén aktiválható szaktudással kell segíteni: olyan civilekre van szükségünk, akik ha kell, készen állnak segíteni hazájuk védelmében" - jelentette ki Crosetto.

A miniszter a tengeri és űrbiztonságnak szentelt római konferenciára küldött üzenetében szerdán hangoztatta, hogy a hibrid háború fenyegetése Olaszország életének minden szintét érinti az energetikai és technológiai szektortól kezdve a közlekedési infrastruktúrán át az információ-szolgáltatásig.

Úgy vélte, a védekezéshez minőségi ugrásra van szükség, első lépésben több mint ezer, napi 24 órában rendelkezésre álló szakértőre, akiknek számát ötezerre akarják növelni. A miniszter hozzátette, hogy a hibrid háború ellen nemzeti központot akarnak létrehozni.

Elmondta, hogy 2025 első felében 53 százalékkal emelkedett a kibertámadások száma.

Megjegyezte, hogy az energia ma már nem csak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági tényezőnek számít, amely az ipari versenyképességet valamint a lakosság mindennapjait ugyanúgy befolyásolja. "Hozzáférhető és biztonságos energia nélkül nincsen versenyképesség, növekedés és foglalkoztatás" - hangoztatta Crosetto.

Emlékeztetett, hogy az energiabiztonság terén egyre jelentősebb szerep jut a tengereknek, amelyek fenekén lesznek az új technológiai, ipari és gazdasági kihívások. Kiemelte, hogy a Földközi-tenger mélyén több mint kétezer-ötszáz kilométer hosszú gázvezeték fekszik, ami négyezer fölé emelkedik majd az EastMed projekttel. Róma kormányügynökséget hozott létre a tengeralatti biztonság, amelyet a következő tizenöt évben több mint 8 milliárd euróval támogatnak.

Isabella Rauti védelmi államtitkár szerdán bejelentette, hogy az olasz kormány olyan "fegyvernemek közti" gimnázium bevezetését tervezi, amely a fegyveres erők számára akar képezni katonai és civil munkatársakat.

Az olasz fegyveres erők létszáma 170 ezer fő.

Döntöttek a németek: jöhet a kötelező sorkatonaság! - írta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár korábban a Facebook-oldalán.

A német kormánykoalíció megállapodása szerint a jövőben minden 18 éves német férfinak kötelező lesz megjelennie a katonai sorozáson. Ha a sorozáson alkalmasnak minősítettek közül nem jelentkeznek elegendően önkéntesen katonának, a tervek szerint "szükségszerű katonai szolgálat" léphet életbe, azaz a kormány dönt arról, kinek kell bevonulnia a német hadseregbe - ismertette az államtitkár.

Ismerős helyzet, ugye? Ugyanezt az irányt mintha hallottuk volna itthon is a Tisza Párt honvédelmi "szakértőjétől", Ruszin-Szendi Romulusztól: "Berántunk mindenkit azonnal." Az Európában tomboló háborús pszichózis rendkívüli veszélyt hordoz magában, a politikai elit a háború felé sodorja a tagállamokat! Ha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba, az ukránok behoznák magukkal a háborút, és kétségünk se legyen afelől, hogy a kontinens fiataljait a frontra küldenék - figyelmeztetett.

"A magyar kormány azonban nem engedi, hogy a fiataljainkat Ukrajnába vigyék! Nem a háború folytatására és eszkalációjára van szükség, hanem mielőbbi békére!" - emelte ki Kovács Zoltán.

Minden 18. életévét betöltött férfit kötelezően behívnak majd alkalmassági vizsgálatra, és ha a Bundeswehr (német hadsereg) önkéntes toborzása nem hoz elegendő jelentkezőt, a Bundestag (a Németországi Szövetségi Köztársaság parlamentjének alsóháza) dönthet úgynevezett „igény szerinti hadkötelezettség” bevezetéséről. Ebben az esetben sorsolással választhatják ki, kiket hívnak be tényleges szolgálatra.

A megállapodást szerdán este egy válságtanácskozáson érték el, amelyen részt vett Boris Pistorius védelmi miniszter (SPD), Jens Spahn (CDU) és Matthias Miersch (SPD) frakcióvezetők, valamint mindkét párt védelmi szakértői.

A Die Welt birtokába került közös dokumentum szerint a reform a következő pontokból áll.

• Kötelező alkalmassági vizsgálat: A jövőben minden fiatal férfit behívnak majd a kötelező orvosi és fizikai vizsgálatra, amely fokozatosan kerül bevezetésre. 2026-tól az összes 18 éves férfi kérdőívet kap, amely a motivációjukat és alkalmasságukat méri fel – ennek kitöltése kötelező lesz. A tényleges orvosi vizsgálat a 2008. január 1-je után született korosztályt érinti először, és az infrastruktúra kiépülésével fokozatosan minden évfolyamra kiterjed.
• Igény szerinti hadkötelezettség: Ha a Bundeswehr önkéntes toborzása nem biztosít elegendő létszámot, a Bundestag törvényben dönthet az „igény szerinti hadkötelezettség” bevezetéséről. Ez a rendszer a hadsereg szükségletei és a rendelkezésre álló önkéntesek közti hiány pótlására szolgál. Amennyiben a potenciális hadkötelesek száma meghaladja a szükségletet, sorsolással dönthetnek arról, kiket hívjanak be. Automatikus hadkötelezettségi mechanizmus azonban nem lesz.
• Fizetés és juttatások: Az önkéntes szolgálatért havi bruttó 2600 euró – jelenlegi árfolyamon közel 1 millió forint – illeti meg a katonákat. Az egy évnél hosszabb szolgálatot vállalók gépjármű- és teherautó-vezetői engedély megszerzéséhez is támogatást kapnak.
• Katonai státusz: Változás, hogy a 12 hónapot meghaladó szolgálatot vállaló önkéntesek „időszakos katona” státuszt kapnak. A korábbi tervek szerint minden újonc automatikusan ebbe a kategóriába tartozott volna, de a végleges megállapodás differenciáltabb rendszert vezet be.
• A Bundeswehr bővítése: A reform célja, hogy a Bundeswehr a jelenlegi mintegy 180 ezer fős létszámról 260 ezerre növekedjen, reagálva az orosz fenyegetésre és a NATO megváltozott biztonságpolitikai követelményeire. A tartalékos állományt 200 ezer főre kívánják bővíteni, amit elsősorban az új szolgálati forma segítene elő. A sorkötelezettség célja, hogy a Bundeswehr hosszú távon megerősítse védelmi képességeit, és megfeleljen a NATO új követelményeinek.

A német fegyveres erők, a Bundeswehr katonái Fotó: Michaela Stache Forrás: AFP

A CDU/CSU és az SPD frakciói többhetes vita után megegyeztek Boris Pistorius védelmi miniszterrel (SPD) abban, hogy minden 18 év feletti férfit kötelezően sorozni fognak. 

Kötelező sorozás, sorsolás a bevonuláshoz

A megállapodás értelmében minden évben egy teljes korosztály férfitagjai kötelesek lesznek részt venni az orvosi és alkalmassági vizsgálatokon. Aki a vizsgálat után „katonai szolgálatra alkalmas” minősítést kap, önként jelentkezhet a Bundeswehrbe, írja az Origo.

Ezzel lezárult a vita arról, hogy legyen-e úgynevezett „kettős sorsolásos” rendszer – Pistorius ezt ellenezte, és végül az ő álláspontja győzött.

Évente több ezer újoncot hívhatnak be

A Bild értesülései szerint a védelmi miniszter évente 3–5 ezer újonc bevonultatásával számol 2026-tól. A kormány szerint ez a létszám elégséges a haderő fokozatos bővítéséhez, írta a Junge Freiheit.

A hosszú távú cél, hogy a Bundeswehr létszáma 180 ezerről mintegy 260 ezer főre nőjön, a tartalékos állomány pedig elérje a 200 ezer főt.

A sorkötelezettség visszatér

A sorkötelezettséget Németországban 2011-ben függesztették fel, de az továbbra is benne maradt az alkotmányban, így a Bundestag egyszerű többséggel bármikor újra bevezethette.

A legnagyobb nézeteltérés a kormánykoalíció és az ellenzéki CDU/CSU között az volt, hogy mennyire maradhat önkéntes a katonai szolgálat. Pistorius eredetileg kizárólag önkéntes alapú rendszert akart, a konzervatív uniópártok viszont automatizmust követeltek arra az esetre, ha nem lesz elég jelentkező. Végül a kompromisszumos megoldásban Pistorius elképzelése győzött, de a Bundestag bármikor dönthet a kötelező bevonulás aktiválásáról, ha a helyzet megkívánja.

A háttérben az orosz fenyegetés és a NATO-nyomás

A döntés hátterében a NATO új védelmi tervei és az orosz katonai fenyegetés áll. Berlin és Brüsszel is sürgette, hogy Németország növelje katonai kapacitásait, különösen a keleti szárny megerősítése érdekében.

Az SPD és a CDU/CSU frakciói is hangsúlyozták: a cél nem a militarizáció, hanem az ország védelmi felkészültségének megerősítése. A törvénytervezetet várhatóan 2026 elején szavazhatja meg a Bundestag, ami után a német hadsereg hivatalosan is megkezdi az új sorkatonai rendszer bevezetését.