POLITIK
Kiszivárogtak az elképezstő tervek.
Megszületett az amerikai terv a Gázai övezet újjáépítéséről, ami luxusövezetté tenné a hányattatott sorsú területet- írja a vg.hu. A Donald Trump veje, Jared Kushner és különmegbízottja, Steve Witkoff által kidolgozott „Napfelkelte Projekt” („Sunrise Project”) végrehajtása az első tíz év alatt 112,1 milliárd dollárba kerülne, amelybe a lehetséges donor országok is beszállnának. Az eredmény pedig egy high-tech, luxus desztináció lenne a rommá bombázott Gáza helyén.
A tervről a The Wall Street Journal számolt be amerikai tisztségviselőkre hivatkozva. Eszerint Kushner és Witkoff az elmúlt 45 napban rakta össze a koncepciót. Bár az ötlet nem új, azt már az amerikai elnök is felvetette, akinek és a családjának üzleti lehetőség az egész Közel-Kelet, nem csupán a Gázai övezet.
Kushner már majdnem két éve méltatta a gázai tengerpartban rejlő ingatlanfejlesztési lehetőségeket, de ehhez szerinte előbb Izraelnek el kell távolítani a civil lakosságot a területről, hogy megtisztíthassák az övezetet.
A terület jelenleg romhalmaz – ezt jól mutatja az alábbi videó is – amelynek az újjáépítése az ENSZ Fejlesztési Programjának becslése szerint legalább 70 milliárd dollárba kerülne.
High-tech lesz az új Gázai övezet
Az ENSZ természetesen nem a Közel-Kelet Riviérájaként építené újjá a Gázai övezetet, mint Trumpék. Az amerikai lap beszámolója szerint
az Egyesült Államok kezdetben 60 milliárd dollárral vállalná a program beindítását,
de úgy gondolják, hogy Gáza képes lesz önállóan finanszírozni a javaslat egyes részeit, amint az beindul.
A 32 oldalas prezentációt „érzékeny, de nem bizalmas” anyagként jelölték meg, és húsz év alatt négy szakaszban tervezi a folyamatot, amelynek során eltakarítanák a romokat, újjáépítenék az övezete és kiemelnék a gázaiakat a szegénységből.
A tervet bemutatták gazdag Perzsa, vagy más néven Arab-öbölbeli országoknak, Törökországnak és Egyiptomnak.
Délről haladnának észak felé
A munka délen kezdődne Rafahhal és Hán-Junisszal, aztán jönnének az övezet közepén található táborok, majd Gázavárossal fejeznék be a projektet. Beletartozik a romok, a fel nem robbant bombák és a Hamász kiterjedt alagútrendszerének az eltakarítása, miközben ideiglenes szálláshelyet és egészségügyi létesítményeket biztosítanak a gázaiaknak.
Azt azonban nem pontosítja a terv, hogy az építkezés alatt pontosan hol élnek majd a helyiek.
Ezután kezdődik a végleges otthonok, közintézmények és az infrastruktúra, majd ennek végeztével a luxuslakás-komplexumok és a fejlett vasúti hálózat kiépítése.
A projekt szerint „Új Rafah” lenne a kormányzat központja, a városban
- több mint százezer lakás,
- legalább kétszáz iskola,
- több mint 75 egészségügyi intézmény
- és 180 mecset és kulturális központ lenne.
Az egyik akadály: a Hamász
A terv szerint Gáza „intelligens város” lenne, technológia-vezérelt kormányzással és szolgáltatásokkal”. A tizedik évre Gáza partvonalának 70 százalékát monetizálni kellene,
a bejelentett javaslat becslése szerint az övezet több mint 55 milliárd dollár hosszú távú befektetési megtérülést generálhat.
A terv szerint azonban alapkövetelmény a Hamász demilitarizálása, az összes fegyver és alagút átadása, amire a szervezet eddig nem volt hajlandó kötelezettséget vállalni, de amelyhez Izrael és az Egyesült Államok is ragaszkodik, mielőtt Gázát rehabilitálhatják.
Trump tiszviselői azt mondták a WSJ-nek, hogy a terv két hónapon belül elindulhat, ha a biztonsági körülmények ezt engedik. Ezzel kapcsolatban azonban az amerikai kormányzaton belül is sokan szkeptikusak, nem hiszik, hogy a Hamász lemond a fegyvereiről.
A másik akadály: Izrael
Witkoff pénteken találkozott Miamiban vezető katari, egyiptomi és török tisztségviselőkkel, hogy egyeztessen a gázai tűzszünet második szakaszáról. Mind a négy ország úgy gondolja, hogy Izrael és a Hamász is az időt húzza, emlékeztetett a jelentés ismertetése kapcsán a The Times of Israel.
A második szakaszban kellene Izraelnek visszavonulnia Gázából, egy átmeneti hatóságnak átvenni az övezet kormányzását a Hamásztól, és nemzetközi stabilizációs erőt telepíteni a térségbe.
Lassú azonban az előrehaladás, a tűzszünet pedig törékeny,
mindkét fél rendszeresen megsérti. A Trump-kormányzat azonban szeretne továbblépni a második szakaszba.
A harmadik fázis foglalja magában Gáza hatalmas területeinek újjáépítését, amelyet a Hamász 2023 októberi pusztító dél-izraeli inváziója által kiváltott háború során a földdel tettek egyenlővé.
Azt ugyanakkor még nem tudni, pontosan milyen tartalommal valósulhat meg a Gázai övezet felvirágoztatása, csak annyi bizonyos, hogy drága lesz – írja az Origo.
Hetvenmilliárd dollárt kellhet elkölteni a Gázai övezetre
A lap összeállításában arról ír, hogy a békecsúcs után – erről az ENSZ Fejlesztési Programjának munkatársa tájékoztatott – több ország jelezte, hogy részt vállalna a gázai újjáépítésben. Az európai és az Öböl-menti országok mellett az Egyesült Államoknak juthat ebből oroszlánrész. A költség várhatóan eléri majd a 70 milliárd dollárt, a legszükségesebb feladatokat három éven belül kellene megoldani, hogy utána elkezdődhessen a hosszabb távra szóló fejlesztések kivitelezése.
Annak részletező áttekintésére, hogy mely területeken milyen ráfordítási összegekkel kell számolni, a Világbank, az EU, valamint az ENSZ közös, még februárban kiadott „Gázai övezet és Ciszjordánia Kárfelmerési Gyorjelentésére” (IRDNA) lehet támaszkodni. Bár azóta a mostanáig eltelt időszakban a helyzet súlyosbodott az övezetben, ennek alapján számba lehet venni, hogy egyes területeken mekkora összegű ráfordításra lehet szükség.
- Több jelentés szerint a lakhatás továbbra is a legsúlyosabb helyzetű szektor Gázában. Az IRDNA közlése szerint a lakóépületek újjáépítésére 15,2 milliárd dollárt, azaz a teljes költség 30 százalékát kell előirányozni, ez teszi ki a ráfordítási összegek legnagyobb arányát. Három éven belül a lakhatási igények gyors kiszolgálására legalább 3,7 milliárd dollárt kell költeni, egyszerűbb hajlékok biztosításával, ezt követően pedig megkezdődhet a lakásszektor hosszabb távra szóló rendbehozatala. A jelentés szerint közép- és hosszú távon a legfontosabb a lerombolt házak újjáépítése 11,4 milliárd dollárból. A háború a károk 53 százalékát ebben a szektorban okozta.
- A háború két éve miatt a gázai gyerekek „elveszett generációjáról” beszélnek. Nagy szükség lenne az oktatás helyreállítására érdekükben, ennek költségeit 3,8 milliárd dollárra teszi a szervezet. Ebből rövid távon 2,6 milliárd dollárt kellene elkölteni ahhoz, hogy a gyerekek tanítása folytatódhasson például előregyártott épületekben, konténeriskolákban. A költségek egy részét pszichés segítségnyújtásra kell fordítani.
- Gázában nagy károkat szenvedett el az energiaszektor is. Rövid távon 365 millió dollárt kellene elkölteni arra, hogy biztosítani lehessen az övezetet kiszolgáló áramfejlesztők és generátorok napi mintegy 320 ezer literes üzemanyag-szükségletét. Energiára pedig azonnali nagy szükség van az ivóvízellátás, valamint a helyi élelmiszer-termelés beindításához.
Az már a béketerv aláírása napján világossá vált – erről Trump elnök újságíróknak beszélt Egyiptomban –, hogy az Egyesült Államok ennek költségeit nem egyedül fogja viselni (még ha abból részt is vállal), a palesztin terület újjáépítésének költségeit elsősorban a gazdag arab államok forrásaiból kellene finanszírozni. Mekkora költségekről beszélünk úgy, hogy az újjáépítés, a tönkrement infrastruktúrák helyett újak kialakítása olyan hatalmas projekt, mely részleteiben még nem is ismert?
Fotó: Evan Vucci / MTI/AP
Több tízmilliárd dollárról szól a legóvatosabb becslés
Trump elnök a találkozón azt mondta, hogy az enklávé újjáépítésének költsége elérheti a 30 milliárd dollárt, azaz a több mint 10 ezer milliárd forintot. Ez egyébként az a nagyságrendi összeg, amelyet csak Washington elköltött a kétéves háborúban, közvetetten Izrael támogatására fordítva azt, több jogcímen.
A gázai övezet újjáépítésének költsége ennél a becslésnél vélhetően nagyobb lesz.
A Reuters friss tudósításában azt írja az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) egyik tisztviselőjét idézve, hogy
biztató jelzések érkeznek egyes országoktól, köztük az Egyesült Államoktól, valamint arab és európai államoktól arról, hogy hajlandóak részt vállalni az övezet 70 milliárd dolláros újjáépítési költségéhez.
Jaco Cilliers, az UNDP munkatársa genfi sajtótájékoztatóján azt is mondta, hogy becsléseik szerint a kétéves háború következtében legalább 55 millió tonna rom illetve törmelék borítja Gázát, részleteket azonban nem közölt sem erről, sem az újjáépítésről.
A 70 milliárd dolláros költség több mint a duplája lenne az amerikai előzetes számítások szerinti összegnek.
A Világbank és Egyiptom korábbi közös becslésében legalább 53 milliárd dollárban határozták meg a szükséges összeget. Kairó jelezte: szívesen lenne házigazdája egy újjáépítési konferenciának is Gázával kapcsolatban.
Gázai közlések szintén 70 milliárd dolláros becslést adtak az alapvető közszolgáltatásokban elszenvedett veszteségekre, azok sürgős újjáépítését kérve.
Lakhatás, oktatás, energia, víz, és a kulturális örökség
Annak részletező áttekintésére, hogy mely területeken milyen ráfordítási összegekkel kell számolni, a Világbank, az EU, valamint az ENSZ közös, még februárban kiadott „Gázai övezet és Ciszjordánia Kárfelmerési Gyorjelentésére” (IRDNA) lehet támaszkodni. Bár azóta a mostanáig eltelt időszakban a helyzet súlyosabb lett az övezetben, a Daily Sabah török lap ez alapján számba vette, mely főbb területeken mekkora összegű ráforditásra lehet szükség.
Az újjáépítés az azonnali, a további humanitárius katasztrófát megelőző beavatkozáson túl egy rövidebb, három éves, majd az azt követő közép- és hosszútávú szakaszokra bontható, ezek egyben akár 15 évet is felölelhetnek, az újjáépítés tartalmától és egyéb, előre nem látott körülményektől függően.
Fotó: Anadolu via AFP
- Több jelentés szerint a lakhatás továbbra is a legsúlyosabban érintett szektor Gázában. Az IRDNA közlése szerint a lakóépületek újjáépítésére 15,2 milliárd dollárt, azaz a teljes költség 30 százalékát kell előirányozni, ez teszi ki a ráfordítási összegek legnagyobb arányát egyetlen jogcímben. Három éven belül a lakhatási igények gyors kiszolgálására legalább 3,7 milliárd dollárt kell költeni, egyszerűbb otthonok, hajlékok biztosításával, ezt követően pedig megkezdődhet a lakásszektor hosszabb távra szóló rendbehozatala. A jelentés szerint közép- és hosszú távon a legnagyobb szükség a lerombolt házak újjáépítéséhez kapcsolódik, 11,4 milliárd dollárral. A háború a károk 53 százalékát ebben a szektorban okozta.
- A háború két éve miatt a gázai gyerekek kapcsán „elveszett generációról” beszélnek. Nagy szükség lenne az oktatás helyreállítására érdekükben, ennek költségeit 3,8 milliárd dollárra számítja a szervezet. Ebből rövid távon 2,6 milliárd dollárt kellene elkölteni ahhoz, hogy a gyerekek tanítása folytatódhasson például előre gyártott épületekben, konténeriskolákban. A költségek egy részét pszichés segítségnyújtásra kell fordítani.
- Gázában nagy károkat szenvedett el az energiaszektor is. Rövidtávon minimum 365 millió dollárt kellene elkölteni arra, hogy biztosítani lehessen az övezetet kiszolgáló áramfejlesztők és generátorok napi kb. 320 ezer literes üzemanyag szükségletét. Energiára pedig azonnali is nagy szükség van az ivóvízellátás, valamint a helyi élelmiszertermelés beindításához.
- A vízellátás és a szennyvízkezelés szintén az alapvető szolgáltatások közé tartoznak. Ezen létesítmények jelentős része már a háború elején megsérült vagy tönkrement. A tiszta víz és a vízkezelés biztosítása alapvető szükséglet, ahogy a sótalanítás helyreállítása is. Ehhez az IRDNA szerint legalább 2,7 milliárd dollárra van szükség.
Jelentős károk keletkeztek Gázában a kulturális és a történelmi örökség helyszínein, kb. 120 millió dollár értékben. Becslések szerint ezen helyszínek 53 százaléka érintett ezekkel. Ezek helyreállítására is szükség lesz, hogy hosszú és tartós béke esetén amellett, hogy az ott élők identitásának erősítését is szolgálhatják, később turisztikailag is az újjáépülő Gáza értékes erőforrásai lehetnek.
Ripost hírek
