Ezért fontosak a Háborúellenes Gyűlések

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint a háborúellenes gyűlések képesek a választók döntő többségét megszólítani.

Fotó: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

– Azt látjuk, hogy a háború és a béke kérdése pártok felett kellene hogy álljon, hiszen ez mindannyiunk életét érinti, függetlenül attól, kire szavazunk. A háborúval ugyanis csak kevesek járnak jól, és jellemzően ők sem Magyarországon élnek – mondta el a Magyar Nemzetnek a szegedi háborúellenes gyűléssel kapcsolatban Dornfeld László. 

Kiemelte,

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint világos, hogy a brüsszeli vezetés bele akarja tolni az egész kontinenst az óriási új világháborúba, csak azért, hogy Ukrajna ne veszítse el a mostani háborút, ami valóságos politikai katasztrófa lenne a balliberális eliteknek. 

– jelentette ki a szekértő. Dornfeld a jelenleg is zajló országgyűlési választási kampánnyal kapcsolatban kijelentette, világosan látszik, hogy a Tisza Párt a nyár óta nem tudja uralni a közbeszédet, folyamatosan defenzívában van, miközben a jobboldal folyamatosan képes a témáit napirenden tartani. 

– emelte ki a vezető elemző. Elárulta, az emberek valóságérzékelése mindeközben nem ezzel találkozik, hanem azokkal a témákkal, amelyeket a jobboldal képes napirenden tartani. 

– tette hozzá Dornfeld. Az elemző szerint érdemes összevetni a Magyar Péter és a digitális polgári körök által szervezett gyűléseket.  

– zárta a beszélgetést Dornfeld László. 

Ha nincs Fidesz, akkor nincs egymillió munkahely, nincs biztos időskor, de van háború és jó sok migráns; ha nincs Fidesz, nincs parti – mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke szombaton Szegeden, a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes gyűlésén.

Az eseményen – amelyet a szegedi Pick Arénában tartottak – a kormányfő Lázár János építési és közlekedési miniszterrel egy rendhagyó Lázárinfón válaszolt a közönség kérdéseire, elsőként arra, hogy miért érdemes 2026-ban, 16 év kormányzás után a Fideszre szavazni.

Orbán Viktor úgy válaszolt: inkább azt mondja mi lesz akkor, ha nincs Fidesz. Ha nincs Fidesz akkor van háború, ha nincs Fidesz-KDNP vannak migránsok jó sokan, nincs egymillió munkahely, hiányozna 200 ezer magyar gyerek az életünkből, ha nincs Fidesz nincs biztos időskor, nincs gyerekek utáni adókedvezmény és nincs első lakása a fiataloknak – hangsúlyozta.

„Ha nincs Fidesz, nincs parti”

– fogalmazott.

Kijelentette azt is: a Fidesz-KDNP egy olyan közösség, amely mindig olyan vezetőket tud előhozni, az élre állítani, amilyenre a magyaroknak, az országnak, a hazának szüksége van. Ez a mi legnagyobb erőnk – tette hozzá.

Orbán Viktor – aki előtt Áder János volt államfő mondott beszédet – kifejtette: ha megbízható, lassú folyású, nyugodt kormányzást akarnak, akkor megkérik „Áder Jánost, hogy vállalja el”. „Ha erre már ráuntunk és valami kalandot, vagy valami újat akarunk, akkor fölkérjük a Jánost” – mutatott Lázár Jánosra, majd hozzátette, ha úgy gondolják, hogy a legfontosabb, hogy a pénzügyek rendben legyenek, akkor megkérik Varga Mihályt, hogy „jöjjön elő a nemzeti bankból”.

Arra a kérdésre, hogy rá miért szavazzanak, Orbán Viktor azt mondta: először is vidéki ember, falusi, és „ha az ember választhat, akkor válassza a saját fajtáját, ezt javaslom”. A második érvnek azt hozta fel: a legjobb korban van, bár igaz, hogy már 30 éve egyfolytában a legjobb korban van, de ez mégis számít.

Harmadrészt hangsúlyozta azt is: nem arra vállalkozott, hogy összeállít és vezet egy kormányt, amelyik majd jól kormányoz, mert ezt más is meg tudja csinálni.

„Én arra vállalkoztam, hogy megváltoztatjuk a magyarok sorsát, azt a sorsot, amit mások szántak nekünk az első világháború után.

Nekünk azt a sorsot szánták, hogy kicsik legyünk és szegények, és én azt akarom, hogy a magyarok nagyok legyenek és gazdagok és ezzel még nem végeztem” – mondta.

Egy másik kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: a veszély nem a Tisza, a veszély neve Brüsszel, csak Brüsszel magyarországi megbízottjait most éppen Tiszának hívják. Hozzátette: nem a Tisza ellen kell harcolni, Brüsszelt kell legyőzni, és azt kell megakadályozni, hogy Magyarországot visszatereljék a 2010 előtti útra, amikor ebben az országban mindig az történt, amit Brüsszel akart.

Brüsszelben egy közvetlen háborús veszélyt sikerült elhárítani

– válaszolta a miniszterelnök a lefoglalt orosz vagyon elvételét meghiúsító döntésre vonatkozó kérdésre a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes gyűlésén Szegeden, szombaton.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a befagyasztott orosz vagyon elvételével Európa hadüzenetet küldött volna Oroszoroszágnak, de a „postagalambot időben sikerült elkapnunk”.

Ukrajna és Oroszország háborúban áll, elvenni az egyik háborúzó fél vagyonát és odaadni a másik háborúzó félnek, az azt jelenti, hogy „te beszálltál a háborúba (…) és nyakig benne vagy”

– hangsúlyozta.

Arra is kitért, hogy a pénz szerepet szokott játszani a háború után, mert van, hogy a vesztest jóvátétel megfizetésére kötelezik, Magyarország is így járt mindkét világháborút követően. Erről majd lehet beszélni, ha vége a háborúnak, de háború közben ilyet nem lehet tenni, mert azt jelenti, hogy „belevonódtál” a konfliktusba – szögezte le a kormányfő.

Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy ebben

az európai békét megmentő akcióban a belga miniszterelnök játszotta a kulcsszerepet. Hősiesen küzdött, „tüzes vasakkal szurkáltak, fogókkal tépkedték a húsát egy egész napon, de lehet, hogy korábban heteken keresztül. Szakemberek, mert németek voltak, nem vicceltek”, és ez az ember állta, bírta és kitartott

– jelentette ki.

A kormányfő leszögezte, hogy Ukrajna összeomlása nagy baj lenne Magyarország számára. Ez Magyarországnak nemcsak, hogy nem érdeke, hanem sokat meg kell tenni azért, hogy ez ne következzen be – mutatott rá. A vidéki emberek pontosan értik, hogy a telek értékét az is befolyásolja, hogy milyen a szomszéd, milyen állapotban van és ki lakik ott – fogalmazott. A legjobb az lenne, ha csupa Ausztria venne bennünket körül – jegyezte meg.

Orbán Viktor arról, hogy lesz-e még európai béke, biztonság és Amerika támogatására számíthatunk-e a konfliktus lezárulta után, elmondta: ez úgy van a nemzetközi politikában, ahogy a személyes életünkben. A béke azt jelenti, nem veszekszünk, a békesség, hogy szeretünk együtt lenni. Európának nem egyszerűen békére van szüksége, hanem békességre – mondta. Az utóbbi esélyét nem látja jelen pillanatban, túl sok a seb és túl mélyre szúrtak, és az ilyesmi lassan gyógyul. Béke lehet, ami azt jelenti, hogy nincs háború – tette hozzá. Arra, hogy magunkon kívül számíthatunk-e valakire, úgy válaszolt, hogy nem.

Hangsúlyozta: ha az európaiak azt gondolják, az amerikaiak megvédik őket, akkor nagyot tévednek. Európának képesnek kell lennie arra, hogy saját magát megvédje. Nekünk nem az ukrán hadsereget kell finanszírozni, hanem az Ukrajna nyugati oldalán lévő hadseregeket kell megerősíteni és az európai hadiipart kell megerősíteni azért, hogyha bármilyen baj van, Európa ne legyen kiszolgáltatva senkinek – rögzítette.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy

miután Európa a háború felé megy, Magyarországnak békepárti kormányra van szüksége. Az Európai Néppártot és a Tiszát is háborús pártnak nevezte, a Patriótákat és a Fidesz-KDNP-t pedig békepártnak.

Hangsúlyozta: 2026 az utolsó választás az európai háború előtt. Ha nem békepárti kormányunk lesz 2026-ban, akkor 2029-30-ban mindannyian rá fogunk faragni. Most kell ezt a kérdést eldönteni, háború vagy béke – jelentette ki.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: a közvetlen háborús veszélyt elhárítottuk, de a háborús veszély nagyobb, mint a brüsszeli csúcs előtt volt. Utalt az Ukrajnának nyújtandó 90 milliárd eurós hadikölcsönre, megjegyezve: úgy nyerjen a Tisza választást Magyarországon, ahogy az ukránok visszafizetik ezt a kölcsönt.

Beszélt arról is, hogy nem szabad bízni abban, hogy az európai politikusok elég józanok ahhoz, hogy ne vigyenek be bennünket egy háborúba. Ugyanakkor hozzátette: az európai emberekben bízik, arra számít, hogy fél éven belül háborúellenes gyűléseket tartanak majd Németországban és Franciaországban is. Abban kell bízni, hogy a nép alulról kikényszeríti a békét – hangsúlyozta.

Óriási veszteség érte a magyar gazdaságot a háború és a szankciók miatt

Arról, hogy a magyar embereknek mennyi kárt okoztak a háborús szankciók, azt mondta: számításai szerint 20 milliárd euró felett van az a veszteség, ami a magyar gazdaságot érte a háború és a szankciók miatt.

Egy gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor hangsúlyozta: pedofil bűncselekmények miatt 2010 előtt 80 ember volt börtönben, ma több mint 700. Lázár János hozzátette: azt a kérdést, hogy 2010 előtt miért nem üldözték és csukták be a pedofilokat, „nem ezen a gyűlésen kell feltenni, hanem egy másikon, délután”.

Közölte: az elmúlt 15 évben több száz feljelentést tettek gyerekek rovására elkövetett bűncselekmények miatt. Azt mondta: sosem tudja megígérni, hogy ebben az országban mindig mindenki jól fog viselkedni, még azt sem, hogy mindig, minden pillanatban minden állami intézmény jól fog működni. Ígéretet tett azonban arra: ha bárhol megsértik a jogszabályokat, akár gyerekek, akár felnőtt magyar emberek kárára valamit elkövetnek, „azokat fülön fogjuk fogni, és meg fogjuk büntetni”, „az elromlott intézményeket meg ki fogjuk javítani”.

A javító-nevelő intézetekről elmondta, ezekben olyan gyerekek vannak, akiknek „félrecsúszott az életük”, akik bűncselekményeket követtek el, emberöléssel bezárólag. Ezek bűnözők, akik fogva vannak tartva, csak nem börtönben, hanem javító-nevelő intézetben vannak – mutatott rá.

Persze annak a fiatalnak „méginkább félrecsúszott az élete”, akit megöltek vagy megerőszakoltak, és róluk meg az ő szüleikről valamiért soha nincs szó – jegyezte meg. Hozzátette: eddig ezeket a 14-18 év közötti fiatal bűnelkövetőket speciális javító-nevelő intézetben tartották, de úgy látja, hogy ez rosszul működik, és változtatni kell. Ha nem rendelik a javító-nevelő intézeteket a büntetés-végrehajtás alá, és a dolgot nem rendőri logikával kezelik, abból „újra és újra baj lesz” – jelentette ki.

Hangsúlyozta: rendet kell tenni, a javító-nevelő intézeteket be kell rendelni oda, ahová valók, a büntetés-végrehajtás alá. Egy másik kérdésre válaszolva a miniszterelnök azt mondta: a Digitális Polgári Körök gondolatát az hozta felszínre, hogy az ellenfél szervezetten megtámadta azokat, akik nemzeti, polgári vagy keresztény érzelmű emberek, és „nem az epeömlés nevű műfajt” űzik a digitális térben.

Ha megtámadnak bennünket, tessék odamenni, ha ránk küldenek 500 embert, akik kommentelnek, küldjünk ezret, ha ezret küldenek, akkor küldjünk kétezret. Muszáj kiállnunk egymás mellett a digitális térben is – hívta fel a figyelmet.

Arra a kérdésre, hogy van-e rá esély, hogy Csongrádnál új híd épüljön, Orbán Viktor azt felelte, hogy minden ciklusban építettek legalább egy nagy hidat és alapítottak legalább egy egyetemet. Egyetem itt már van, legyen híd – jelentette ki.

A Szeged harmadik hídjáról szóló kérdésre Lázár János azt mondta: többször jártak már Botka László polgármesternél, a tervezés folyik, a kiviteli tervek most készülnek el, a telkek kisajátítása megkezdődik, még egy fél ciklusra mindenképp szükség lesz, de

meg fogják építeni, mert stratégiai jelentőségű, és „Szegednek jár a híd”.

Orbán Viktor ennek kapcsán jelezte: van néhány városa Magyarországnak, amelynek van nemzeti küldetése, ilyen Szeged is. Példaként hozta, hogy Debrecen „fantasztikus erőközpont”, és ilyen Győr is, Pécs és Szeged azonban még nem tudja magához vonni határoktól függetlenül az embereket, az energiát, az üzleti lehetőségeket.

A kormányfőt arról is kérdezték, hogy az európai vezetők miért támogatják a háborút, mi a motivációjuk, van-e mesterterv emögött. Orbán Viktor úgy válaszolt: nem arról van szó, hogy van egy mesterterv és ül valahol egy gonosz alak, aki szövi a szálakat, hanem az történik, hogy mindenki elkezdte keresni, hogy a katonai konfliktus milyen lehetőséget tartogat számára.

Egyes országok azt mondják, a konfliktust arra kell használni, hogy Oroszországot a lehető legjobban meggyengítsék, vannak olyan országok, amelyek az oroszokat állandó és közvetlen fenyegetésnek érzik, mert korábban a Szovjetunióhoz tartoztak. És vannak „a nagy európai tradíciók” – folytatta, utalva arra, hogy Oroszországot támadta meg már Napóleon és Hitler is. „Nekik nem ment, majd most Kaja Kallasnak sikerül” – jegyezte meg ironikusan.

Felhívta a figyelmet arra: nem az orosz festmények vannak párizsi vagy berlini a múzeumokban, hanem az Európából elvitt hadizsákmányok vannak Szentpéterváron.
Óva intett attól, hogy kötözködjenek, vagy megtámadják az oroszokat. Szerinte Horthy Miklós se akart háborút az oroszokkal, mint mondta, „ha a németek nem toltak volna bele bennünket, nem mentünk volna a Don-kanyarba.”

Orbán Viktor felidézte a többi 26 uniós vezetőhöz csütörtökön intézett beszédét.

Szavai szerint akkor azt mondta, kétszer tett kísérletet arra, hogy stratégiai változást érjen el a tanács háborús politikájában, de mindkétszer kudarcot vallott.

Egyszer akkor tett javaslatot a 180 fokos fordulatra, amikor Donald Trump megnyerte az amerikai elnökválasztást, másodszor pedig akkor javasolt stratégiaváltást, amikor az amerikai és az orosz elnök Alaszkában találkozott. Hangsúlyozta, hogy a héten harmadszor is javasolta, hogy hajtsanak végre 180 fokos fordulatot, álljanak be az amerikai elnök mögé, támogassák Donald Trump béketörekvéseit és érjék el a békét, mert a békét olcsóbb finanszírozni, mint a háborút.

Felvetették a miniszterelnöknek, hogy a V4-ekből V3-ak lettek, illetve megkérdezték tőle, hogy melyik az az európai ország, ahol legközelebb patrióta fordulat várható. A kormányfő azt felelte: az, hogy a V4-ből V3 lett, jó hír, mert „eddig V1 volt”. Hozzátette, hogy a három sem három, hanem három és fél, mert „a lengyel elnök velünk van”.

Azért kell a V3-at, V4-et újraszervezni, hogy tudjanak védekezni a brüsszeli szankciók ellen és el tudják hárítani az onnan érkező támadásokat, „bár ezeknek az ereje és komolysága fogy” – jelentette ki. Zárásként leszögezte, hogy jól haladnak Európában. Megjegyezte, hogy anyósától azt a bölcsességet kapta, hogy minden jó, ha jó a vége, ha nem jó, akkor az még nem a vége.