Donald Trump sürgette Ukrajnát

Donald Trump gyors lépésre sürgette Ukrajnát a háború lezárása felé vezető úton. Az amerikai elnök a szombatra Floridába tervezett amerikai-orosz tárgyalási fordulóval kapcsolatban fejtette ki véleményét csütörtökön.

Az elnök a Fehér Házban újságírói kérdésre válaszolva az újabb egyeztetéshez fűződő várakozásaival kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "valaminek a közelébe jutunk, de remélem, hogy Ukrajna gyorsan mozdul, mert Oroszország ott van". Az ukrán fél lépéseivel kapcsolatban úgy vélte, hogy azok "mindig túl sok időt vesznek igénybe, és közben Oroszország meggondolja magát".

A tervek szerint Floridában Donald Trump elnök megbízottai, Steve Witkoff és Jared Kushner szombaton ül tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyin orosz elnök vezető tanácsadóival, hogy megvitassák a háború lezárására vonatkozó folyamat fejleményeit, ami az amerikai béketerven alapul.

Az Európai Unió vezetői jóváhagyták, hogy 2026-27-ben összesen 90 milliárd euró támogatást nyújtanak Ukrajnának – közölte António Costa, az Európai Tanács elnöke az X közösségi oldalon péntek hajnalban közzétett bejegyzésében.

Costa úgy fogalmazott: „Elköteleződtünk, és teljesítettük vállalásunkat.”

A döntés az Európai Tanács brüsszeli ülésén született meg, és a következő két évre biztosít pénzügyi támogatást Ukrajna számára.

A tanácskozást záró sajtótájékoztatón Costa elmondta: a hitelt sürgősséggel nyújtják Ukrajnának az ország azonnali pénzügyi szükségleteihez.

Hangsúlyozta:

az Európai Unió fenntartja magának a jogot, hogy az zárolt orosz vagyont jóvátételi célokra felhasználja, és folytatja a munkát hitelmechanizmusok kialakításán.

Az Európai Tanács elnöke leszögezte: az uniós döntések célja nem a háború elhúzása, hanem egy igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában. Mint mondta, Oroszország tárgyalóasztalhoz ültetése Ukrajna megerősítését szolgálja. Hozzátette: a mostani határozatok biztosítják Ukrajna számára a szükséges pénzügyi forrásokat az ország működésének és védelmének fenntartásához.

Costa szerint világos, hogy Oroszország nem érte el céljait Ukrajnában, ezért Moszkvának komolyan részt kell vennie a tárgyalásokon egy tűzszüneten és a békén alapuló megoldás érdekében.

Az Európai Tanács elnöke beszámolt arról is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökével együtt Brüsszelben egyeztetett európai gazdálkodók képviselőivel.

Kiemelte: az unió az európai gazdák oldalán áll, a mezőgazdaság stratégiai jelentőségű ágazat, az élelmiszerbiztonság védelme pedig alapvető uniós cél.

Véleménye szerint az Európai Bizottság javaslatai jó kiindulópontot jelentenek a tárgyalásokhoz, és egy új valósághoz igazodó új keretrendszer kialakítására van szükség.

Ursula von der Leyen a sajtótájékoztatón kiemelte: az EU célja továbbra is az igazságos és tartós béke elérése Ukrajnában, ennek jegyében döntöttek az uniós vezetők az ország következő két évre szóló finanszírozásáról. A bizottság elnöke hangsúlyozta: Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie a kölcsönt, amikor jóvátételhez jut. Addig az Európai Unióban befagyasztott orosz állami eszközök változatlanul zárolva maradnak.

Emlékeztetett: az orosz vagyon hosszú távú befagyasztásáról már a múlt héten világos és erős politikai üzenetet küldött az Európai Unió.

„Ez a legnagyobb eredmény. Korábban félévente fennállt a veszélye annak, hogy egy tagállam nem hosszabbítja meg a szankciókat, és így a befagyasztott orosz vagyon felszabadulhatott volna. Most ezek az eszközök véglegesen biztosítva vannak, és csak minősített többséggel lehetne ismét hozzájuk nyúlni” – mutatott rá.

Von der Leyen közölte: az Ukrajna 2027 utáni finanszírozásáról szóló döntések már a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások részét képezik.

Az Európai Bizottság elnöke tájékoztatott arról is, hogy az uniós vezetők a geogazdasági kérdésekről, köztük a Mercosur-kereskedelmi megállapodásról is tárgyaltak. Elmondása szerint áttörés született annak érdekében, hogy 2026 januárjában sikeresen lezárják a megállapodást, ugyanakkor néhány kérdés rendezése érdekében a felek enyhén elhalasztják az aláírást.

Von der Leyen hangsúlyozta: a Mercosur-megállapodás gazdasági, diplomáciai és geopolitikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű Európa számára, új kereskedelmi és gazdasági lehetőségeket teremt a tagállamoknak, miközben a beépített ellenőrzési és védelmi mechanizmusok biztosítják az európai gazdák és fogyasztók érdekeinek védelmét.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök, a leköszönő uniós elnökség nevében azt nyilatkozta: az uniós tagállami vezetők célja az volt, hogy garantálják Ukrajna pénzügyi forrásait a következő két évre, ennek érdekében felkérték az Európai Bizottságot, hogy több lehetséges megoldást terjesszen elő. Mint mondta, nem meglepő, hogy 27 tagállam számára nehéz egy ilyen horderejű kérdésben megállapodásra jutni, ugyanakkor történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy az Európai Unió 90 milliárd eurós finanszírozást biztosít egy másik ország számára.

A dán kormányfő rámutatott: egyre többen próbálják megosztani az Európai Uniót, kívülről és belülről egyaránt, ami az elmúlt években egyre nagyobb kihívást jelent.

Ennek ellenére – emlékeztetett – az unió csaknem négy éve, a háború kezdete óta nagyrészt egységes maradt Ukrajna támogatásában. Hozzátette: a megfelelő döntések meghozatalához időre van szükség, még akkor is, ha a gyors cselekvés elengedhetetlen.

Frederiksen elismerte: vannak olyan tagállamok, amelyek nem értenek egyet azzal, amit az uniós vezetők Európa közös érdekének tartanak, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy most sikerült megállapodásra jutni, és erre a jövőben is képes lesz az unió.

„A politikai nyomás azonban egyre nő a tagállamokban, és ez az, amiben Vlagyimir Putyin reménykedik: háborús fáradtság és hibrid hadviselés révén megosztani minket. Ezért kell kitartanunk egymás mellett” – jelentette ki.

Sajtóértesülés szerint Lengyelország harckészültségbe helyezte Patriot típusú rakétarendszerét, Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter a tényt történelmi pillanatként értékelte.

Az EurAsia Daily orosz hírportál a lengyel védelmi miniszter bejelentésére hivatkozva arról tudósított, hogy Lengyelországban harckészültségbe helyezték a Patriot típusú rakétarendszereket.

A beszámoló szerint Wladyslaw Kosiniak-Kamysz

történelmi pillanatként értékelte, hogy az úgynevezett lengyel harmadik légvédelmi rakétadandár Patriot rendszere teljes készültségbe került.

A lengyel védelmi tárca vezetője szerint ez kulcsfontosságú szakasz a Visztula program megvalósításában, amelynek keretében egy integrált, többszintű lengyel légvédelmi rendszert hoznak létre, beleértve a rakétaelhárítást is.

„Integrált védelmi programunk van, amely több szintből áll. A középső szint csak a Visztula program. Aztán ott vannak a Narew, Pilica, Pilica plusz. Párhuzamosan fejlődik a SAN program, amely különféle katonai felszereléseket foglal magában, beleértve a drónokat és drónellenes rendszereket. Mindez azt mutatja, hogyan építjük a lengyel állam védelmét. Ez az ország teljes védelmi architektúrájának legdrágább része” – mondta a tudósítás szerint a miniszter.

Wladyslaw Kosiniak-Kamysz hozzátette, hogy

2027-2029-ben további 48 Patriot indítórakétát szállítanak Lengyelországnak, ami megerősíti az ország védelmi rendszerét.

Varsónak meg kell valósítania a Visztula program következő szakaszait is, és integrálnia kell az összes légvédelmi rendszert, beleértve a Patriot indítókat és az F–35-ös repülőgépeket – fogalmazott a tárcavezető.

A portál a cikkben arra is emlékeztet, hogy

2018-ban Lengyelország szerződést írt alá Egyesült Államokkal a Patriot rendszer megvásárlására, és a megállapodás értelmében 16 indítóvetőt, 208 rakétát és 4 radarállomást vásároltak.

A Visztula program a lengyel légvédelmi rendszerek legmagasabb szintjének létrehozását célozza, amelyek hatótávolsága meghaladja a 100 kilométert, és az amerikai Patriot rakétavédelmi létesítményeken alapul. Ez jelenleg két üteget tartalmaz, amelyek mindegyike két lőegységből áll, négy indítóval – írta az EurAsia Daily.