Csehország nem vállal garanciát Ukrajna finanszírozására

Csehország nem vállal semmilyen garanciát Ukrajna finanszírozásához – jelentette ki szombaton Andrej Babis új cseh miniszterelnök, hozzátéve, hogy az Európai Bizottságnak más módot kell találnia a kelet-európai ország támogatására.

Az EU vezetői a jövő héten vitatják meg azt az összetett konstrukciót, amellyel Ukrajnának nyújtanának kölcsönt a zárolt orosz pénzeszközök felhasználásával, de a tagállamok garanciavállalásával.

„Mi semmilyen garanciát nem vállalunk, és pénzt sem teszünk bele (Ukrajna támogatásába)”

– szögezte le Babis a közösségi médiában közzétett videóüzenetében.

A politikus elmondta, hogy egyetért Bart De Wever belga miniszterelnökkel, akivel csütörtökön találkozott Brüsszelben. Azt viszont nem fejtette ki, hogy mivel értett egyet a belga kormányfővel.

A belga kormányfő pénteken kijelentette, hogy Belgium kész lenne hozzájárulni Ukrajna megsegítéséhez, ha ennek a segítségnyújtásnak a terhe megoszlana, és az orosz vagyon befagyasztása jelentette kockázatokban más országok is osztoznának. Ezt Londonban mondta azt követően, hogy az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács úgy döntött: határozatlan időre megtiltja az EU területén befagyasztott, az Orosz Központi Bankhoz tartozó pénzeszközök visszautalását.

„Az Európai Bizottságnak más módokat kell találnia Ukrajna finanszírozására. Nincs pénzünk más országok számára, és az Európai Uniónak más módon kell megoldania ezt a kérdést, de mi semmilyen garanciát nem vállalunk, és pénzt sem adunk” – fejtette ki Babis.

Az EU körülbelül 210 milliárd euró összértékű orosz pénzeszközt zárolt.

Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács úgy döntött, hogy meghatározatlan időre megtiltja az EU területén befagyasztott, az Orosz Központi Bankhoz tartozó eszközök Oroszországba történő visszautalását – közölte a testület pénteken.

A testület által kiadott sajtóközlemény szerint a döntést sürgősségi eljárás keretében hozták meg annak érdekében, hogy korlátozzák az unió gazdaságát érő károkat.

Mint írták, a „tilalom hiányában az esetlegesen felszabaduló további forrásokat Oroszország közvetlenül az Ukrajna elleni agressziós háború finanszírozására használná fel, ami súlyos következményekkel járna az Európai Unió és tagállamai gazdaságára nézve”.

Ez növelné az uniós tagállamok és az EU területét célzó hibrid ellenséges tevékenységek eszkalációjának kockázatát, tovább mélyítve az unió gazdasági nehézségeit. Emellett fennállna annak veszélye is, hogy elhúzódik és súlyosbodik a gazdasági bizonytalanság, ami a tagállamok részéről még nagyobb költségvetési beavatkozást tenne szükségessé – tették hozzá.

Eddig mind a 27 tagállam egyhangú jóváhagyására volt szükség félévente ahhoz, hogy az uniós szankciók keretében befagyasztva maradjanak az orosz pénzeszközök, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni, 2022-ben indított teljes körű inváziója miatt vezettek be.

Magyarország többször kilátásba helyezte, hogy nem támogatja a szankciók rendszeres meghosszabbítását.

A mostani döntés érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 122. cikkére hivatkoznak a megállapodásban. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy súlyos gazdasági nehézségek esetén egyhangúság helyett minősített többséggel fogadjanak el intézkedéseket.

A most, írásos eljárásban elfogadott határozatot minősített többséggel hozták meg Magyarország és Szlovákia ellenében.

Az EU-ban befagyasztott orosz állami vagyon értékét mintegy 210 milliárd euróra becsülik.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en közzétette bejegyzésében üdvözölte a döntést, hangsúlyozva: az EU egyértelmű jelzést küld Oroszországnak arról, hogy az Ukrajna elleni agresszió folytatásának növekvő költségei lesznek. Hozzátette: az intézkedés megerősíti Ukrajna pozícióját a harctéren és a tárgyalóasztalnál egyaránt.

António Costa, az Európai Tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy az uniós vezetők már az októberi EU-csúcson vállalták: az orosz vagyonokat mindaddig befagyasztva tartják, amíg Oroszország véget nem vet a háborúnak, és nem téríti meg az okozott károkat. Mint mondta,

a következő lépés Ukrajna 2026–27-es pénzügyi szükségleteinek biztosítása lesz.

Az intézkedések ideiglenesek, és mindaddig fenn kell őket tartani, amíg Oroszország számára jelentős pénzügyi vagy egyéb erőforrások rendelkezésre bocsátása az Ukrajna elleni agressziós háborúval összefüggésben súlyos gazdasági nehézségeket okoz, vagy azzal fenyeget az Európai Unión és tagállamain belül, illetve amíg fennáll a további jelentős gazdasági romlás kockázata az Unióban és a tagállamokban – áll a tanácsi sajtóközleményben.

„Oroszország az ukrán válság hosszú távú rendezéséhez ragaszkodik, és nem érdekelt semmilyen fegyverszüneti megoldásban, beleértve az újévi és a karácsonyi fegyvernyugvást is” – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön sajtótájékoztatón Moszkvában.

Hangoztatta, hogy a fegyverszünet indítványozásának célja nem a hosszú távú rendezés, hanem az erőszak folytatása és a terrorcselekmények fedezése. A béke megteremtéséhez meg kell szüntetni az ukrajnai konfliktus kiváltó okait – szögezte le.

Marija Zaharova szerint George Hooley őrvezető, akinek ukrajnai halálát London elismerte, messze nem az első hivatásos katonája a brit hadseregnek, aki ott életét vesztette. Megfogalmazása szerint a brit hatóságok elkezdték „óvatosan felkészíteni a közvéleményt” az ukrajnai katonai veszteségekre. Az esetleges ukrajnai választásokról szólva úgy vélekedett, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek nincs esélye arra, hogy „legálisan újraválasszák” egy új ciklusra.

„Csak a Nyugat által már kipróbált, úgynevezett moldovai forgatókönyv alkalmazásával, az Európában, az Egyesült Államokban, Kanadában és más országokban élő ukrán diaszpóra szavazóinak bevonásával tud győzni”

– mutatott rá.

Azt is elmondta, hogy Moszkva még mindig nem kapott választ Washingtonból az amerikai biolaboratóriumok ukrajnai működésére vonatkozó kérdéseire. Elmondása szerint az orosz fél arra törekszik, hogy a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) december 15–17-én Genfben tervezett találkozóján az Egyesült Államok és Ukrajna rendezze a kialakult helyzetet „annak érdekében, hogy megszüntesse ezt a súlyos irritáló tényezőt”.

„Bízunk benne, hogy az Egyesült Államok az egyezmény egyik letéteményeseként már megfelelő válaszokat ad a neki feltett és hozzá elküldött kérdésekre”

– fűzte hozzá Marija Zaharova.

Az európaiak és az ukránok biztonsági garanciákat kérnek az amerikaiaktól, mielőtt bármilyen tárgyalást folytatnának az oroszokkal a területi kérdésekről – közölte péntek este a francia elnökség.

„Teljes átláthatóságra van szükség a biztonsági garanciák terén, amelyeket az európaiak és az amerikaiak adhatnak az ukránoknak, mielőtt bármilyen megállapodás születne a vitatott területi kérdésekben” – hangsúlyozta újságírókkal folytatott háttérbeszélgetésen Emmanuel Macron francia államfő egyik tanácsadója.

„Az európaiak amerikaiakkal szembeni elvárásai valami olyasmire hasonlítanak, mint amit legkönnyebben ötödik cikkelynek (mint a NATO-ban) nevezhetünk, azaz amerikai garanciának a tettre készek koalíciójában részt vevők számára” – tette hozzá.

A koalíció több mint harminc, főként európai országot foglal magában, amelyek hajlandók valamilyen módon biztonsági garanciákat nyújtani Kijevnek – ha tűzszünetet vagy békét köt Moszkvával –, egy újabb orosz offenzíva megakadályozása céljából.

Ennek az amerikai garanciának „teljesen egyértelműen és világosan tudatnia kell az oroszokkal, hogy ha ismét Ukrajna megtámadását fontolgatják, akkor nemcsak az európaiakkal és az ukránokkal, hanem az amerikaiakkal is szembe kell nézniük”

– vélte a tanácsadó, aki egyben cáfolta, hogy a Washingtonnal folytatott tárgyalásaik során az ukránok bármilyen területi engedményt tettek. „Az ukránok nem kötöttek megállapodást a területekről, ma sem terveznek megállapodást a területekről, és nem terveznek demilitarizált övezetet” – mondta.

Sajtóhírek ugyanis azt sugallták, hogy az ukránok nyitottak lennének az általuk még ellenőrzött, oroszok által követelt területek demilitarizációjára.

A szerdai egyeztetés Emmanuel Macron, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök között ebből a szempontból nehéz volt – ismerte el a francia elnöki tanácsadó.

A francia elnökség ismét hangsúlyozta, hogy az amerikaiaknak előzetesen meg kell egyezniük az európaiakkal és az ukránokkal annak érdekében, hogy közösen mutassanak be egy béketervezetet az Oroszországgal folytatott tárgyalások előtt.

„Ebbe a közös alapba be kell vonni az ukránokat, az amerikaiakat és az európaiakat. Ennek lehetővé kell tennie mindannyiunk számára, hogy közösen tárgyalási ajánlatot tegyünk, egy szilárd, tartós, a nemzetközi jogot és Ukrajna szuverén érdekeit tiszteletben tartó békeajánlatot”

– mutatott rá az elnöki tanácsadó.

„És az amerikaiak feladata lesz, hogy gyakorolják hatalmukat, tehetségüket, hogy meggyőzzék az oroszokat arról, hogy ez a szilárd opció, az európai-ukrán-amerikai közös alap az, amelyre a béke épül” – hangsúlyozta a francia elnökség.

Ebben a kontextusban Emmanuel Macron még nem döntötte el, hogy részt vesz-e hétfőn az európai vezetők Berlinben tervezett találkozóján.