Brüsszelbe ment Trump fontos embere

Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja a hétvégén Brüsszelben egyeztet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és több európai vezetővel, miközben tovább zajlanak az Egyesült Államok által előterjesztett békekeretről szóló tárgyalások, amelyek célja az Oroszország által indított háború lezárása – írta december 12-én a Wall Street Journal.

Steve Witkoff, a Fehér Ház különmegbízottja, Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere és Jared Kushner tárgyal az ukrán delegációval 2025. november 30-án Hallandale Beach-en, Floridában tartott találkozón Fotó: CHANDAN KHANNA Forrás: AFP

A tárgyalások legutóbbi fordulója az amerikai nyomás fokozódása mellett zajlik, miközben Donald Trump ismét azzal vádolta Volodimir Zelenszkijt, hogy nem hajlandó elfogadni az Egyesült Államok által javasolt tervet – írja az Origo.

 – írja a The Kyiv Independent.

A Zelenszkij részvételével tervezett találkozóról szóló hírek azt követően jelentek meg, hogy Kijev és európai partnerei eljuttatták Washingtonhoz az Egyesült Államok által előterjesztett béketervhez fűzött módosításaikat, miközben a felek közötti feszültségek középpontjában a területi engedmények kérdése áll.

Moszkva azt követeli, hogy Ukrajna vonuljon ki a kelet-ukrajnai Donbasz térségéből, beleértve Donyeck és Luhanszk megyék azon részeit is, amelyeket Oroszországnak a több mint egy évtizede tartó háború során sem sikerült elfoglalnia.

Zelenszkij december 11-én hozzátette, hogy bármilyen területi kérdésről kizárólag az ukránok dönthetnek, akár választások, akár népszavazás útján.

Kijev a területi szuverenitásáról szóló konszenzus keresése során igyekezett európai partnereit is bevonni a tárgyalásokba, miután Európa korábban teljesen kiszorult egy, a kontinens biztonságát közvetlenül érintő folyamatból.

Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken Türkmenisztánban tárgyalt orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal, akinek felvetette egy korlátozott tűzszünet ötletét, amely az ukrajnai kikötők és energetikai létesítmények elleni támadások beszüntetésére vonatkozna.

Erdogan egy korlátozott tűzszünetet javasolt az energetikai létesítményekre és a kikötőkre vonatkozóan, ami szerinte „előnyös lenne” – írta közleményében a török elnök hivatala. Erdogan már november végén, egy Kijevet támogató, harminc országot tömörítő koalíció videokonferenciáján úgy ítélte meg, hogy egy ilyen tűzszünet „olyan megállapodást jelenthetne, amely kedvező feltételeket teremthet egy átfogó békeszerződés megtárgyalásához”. Néhány nappal később már „aggasztó eszkalációnak” nevezte, hogy a Fekete-tengeren, a török partok közelében Oroszországhoz köthető teherszállító hajókra mértek csapásokat az ukrán fegyveres erők.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Kijev támogatja a török javaslatot a részleges tűzszünetre, de hozzátette, hogy Moszkva nem fog elfogadni semmilyen tűzszünetet, amíg nincs aláírva egy átfogó békeszerződés.

Törökország nem alkalmazza a nyugati szankciókat Oroszország ellen, a Moszkvával fennálló szoros kapcsolata mellett viszont Kijevvel is megtartotta jó viszonyát,

egyebek mellett harci drónokat szállít Ukrajnának.

Az orosz hadsereg több mint 450 csapásmérő drónnal és 30 különböző típusú rakétával támadta Ukrajnát szombatra virradóan, több polgári létesítményben károk keletkeztek, családok ezrei maradtak áram nélkül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.

„Fontos, hogy most mindenki lássa, mit csinál Oroszország. A terror, a támadások lakosaink ellen egyáltalán nem a háború lezárásáról szólnak. Továbbra is el akarják pusztítani államunkat, és a lehető legnagyobb fájdalmat akarják okozni az embereknek. Éppen ezért szükségünk van támogatásra mindenben, ami segít megvédeni az emberéleteket, és lezárni ezt a háborút: a légvédelem és a fronton harcoló katonáink megerősítésére, nagy hatótávolságú képességeink növelésére, valamint az Oroszországra nehezedő nyomás fokozására” – hangsúlyozta az államfő.

Zelenszkij rámutatott: a diplomáciai erőfeszítések eredményességéhez nyomást kell gyakorolni az agresszor Oroszországra, hogy véget vessen az általa indított háborúnak.

Az ukrán légierő jelentése szerint az éjjel Oroszország 30 különböző típusú rakétával és 465 drónnal támadta Ukrajnát, a légvédelemnek sikerült semlegesítenie 417 pilóta nélküli repülőeszközt, négy Iszkander-K és kilenc Kalibr rakétát. Nyolc rakéta és 33 csapásmérő drón célba talált 18 helyszínen, továbbá roncsok zuhantak le három helye. Emellett hat rakéta nem érte el a célját, becsapódásuk helyét még pontosítják.

A katasztrófavédelem arról tájékoztatott, hogy a déli Odessza megyében négyen megsebesültek a régiót ért támadásokban.

A helyi hatóságok közlései szerint az orosz támadás következtében reggelre hat megyében áramszolgáltatás nélkül maradtak a fogyasztók. A herszoni régióban a Dnyeper folyó jobb partja teljesen áram nélkül maradt. Odessza városa az eddigi legnagyobb méretű támadást szenvedte el 2022 februárja óta.

Az UNIAN hírügynökség helyszíni beszámolók alapján azt írta, hogy órákon át folyamatosan robbanások és lövések voltak hallhatók, nincs áram, fűtés és víz.

Ihor Klimenko belügyminiszter a Telegramon közölte, hogy országszerte több mint egymillió fogyasztó maradt áram nélkül. Szavai szerint Oroszország a rakétákat és a drónokat öt régióra irányította: Dnyipropetrovszk, Kirovohrad, Mikolajiv, Odessza és Csernyihiv megyékre. Legkevesebb öt ember sérült meg. Az áramszolgáltatás helyzete az ország déli részén, az odesszai és a mikolajivi régiókban a legrosszabb.

Vitalij Zajcsenko, az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat igazgatótanácsának elnöke egy tévéműsorban elmondta, hogy az orosz támadás következtében megsérültek a zaporizzsjai atomerőművet árammal ellátó távvezetékek, emiatt több mint egy órára leválasztották az ukrán energiarendszerről a nukleáris létesítményt.

Az atomerőmű ez idő alatt dízelgenerátorokról működött.

Az ukrán nemzeti gárda egyik felderítő zászlóaljparancsnoka egy rádióadásban azt mondta, hogy a Harkiv megyei Kupjanszkban, a város központi részén mintegy kétszáz orosz katonát kerítettek be, és az utánpótlás már több hete nem jut el hozzájuk. „Mindannyian logisztikai elszigeteltségben vannak, nem jutnak hozzá gyógyszerekhez, ételhez, és esetükben szó sem lehet arról, hogy mások felváltják ott őket” – tette hozzá a parancsnok.

Radioaktív izotópokat és robbanóanyagot tartalmazó „piszkos bomba” zsúfolt helyen való felrobbantására képezi embereit az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) – jelentette be Alekszandr Rtyiscsev vezérőrnagy, az orosz fegyveres erők sugár-, vegyi és biológiai védelmi erőinek parancsnoka pénteken Moszkvában

„Az egyik képzési irány (az SZBU-nál) az ionizáló sugárzás forrásainak ellopását, robbanószerkezetek gyártását és felrobbantásukat modellezi olyan helyeken, ahol tömegesen gyűlnek össze emberek” – mondta.

Rtyiscsev kiemelte Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök volt kabinetfőnökének különleges szerepét a „nukleáris zsarolási kísérletekben”. A tábornok szerint ő felügyelte a kiégett nukleáris fűtőelemek Ukrajnába történő bevitelének megszervezését, logisztikáját és az ezzel kapcsolatos pénzmozgásokat, anélkül, hogy erről értesítette volna a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) és más illetékes szervezeteket. Azt állította, hogy a szállítási útvonalak Lengyelországon és Románián keresztül vezettek.

A vezérőrnagy azt hangoztatta, hogy ez magában hordozta a később „idegen zászló alatt” bevetendő „piszkos bomba” létrehozásának kockázatát. Rámutatott, hogy ilyen bomba kifejlesztéséhez nemcsak kiégett nukleáris fűtőelemeket, hanem kalibráló sugárforrásokat is fel lehet használni.

Rtyiscsev szerint Kijev szándékosan teremt kockázatos helyzetet a zaporizzsjai atomerőműben.

Arra figyelmeztetett, hogy egy, az orosz-ukrán határon történő sugárzásbaleset esetén a veszélyes anyagok Európa jelentős részét elérnék. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy az Ukrajnának nyújtott segítségével a nukleáris anyagok kezelésére vonatkozó szabályok megsértésére „provokálja” Kijevet, ami több európai országot is a környezeti katasztrófa szélére sodorhatja.

Beszámolója értelmében az ukrán fél a háború folyamán eddig több mint 600 esetben alkalmazott tömegoszlató és egyéb mérgező anyagokat.

Közölte, hogy Kijev 2025-ben további több mint 200 ezer gázálarcot és vegyvédelmi ruhát kért a NATO-tól, hozzátéve, hogy a vegyifegyver-tilalmi egyezmény követelményeivel ellentétben Ukrajna nyíltan fenntartja magának a harci mérgezőanyagok alkalmazásának lehetőségét.

A tábornok azt állította, hogy a Donald Trump amerikai elnök által megszüntetett Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (USAID) részese volt gyógyszerek ukránokon történő tesztelésének ukrajnai biolaboratóriumokban.

„A Tucker Carlson amerikai újságírónak 2025 augusztusában adott interjújában Dave Collum, a szerveskémia professzora a Cornell Egyetemen megerősítette, hogy 38 laboratóriumban gyógyszereket teszteltek az ukrán lakosságon” – hangsúlyozta Rtyiscsev.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a kísérletek titokban tartása érdekében az összes folyamatot nem katonai, hanem polgári ügynökségek és nem kormányzati szervezetek végezték.

„Az egyik ilyen szervezet a USAID” – nyilatkozott a tábornok.