Bakondi György: Súlyos közbiztonsági helyzetet idézett elő a migrációs válság Európában

Súlyos közbiztonsági helyzetet idézett elő a migrációs válság Európában - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerdán az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában.

Bakondi György emlékeztetett, hogy a közelmúltban Donald Trump amerikai elnök az Európai Unió nemzetbiztonsági stratégiájáról, és ezen belül az illegális migrációról úgy nyilatkozott, hogy Európa rosszul ítéli meg az illegális migrációval kapcsolatos helyzetet, rosszul kezeli azt, és ennek hatására olyan kulturális, közegészségügyi, közbiztonsági, szociális feszültségek keletkeznek, amelyek, rövid és hosszú távon egyaránt súlyosan ellentétesek az európai emberek érdekeivel.

Mint mondta: Magyarország több mint 10 éve kerítéssel védi déli határát az illegális migrációtól, és felidézte, hogy 2015-ben mintegy 400 ezren özönlöttek végi Magyarországon.

"Jól emlékezhet még mindenki, mi volt a debreceni vagy a bicskei menekülttáborban, vagy éppen a Keleti pályaudvaron, illetve az M1-es autópályán, amikor tömegesen gyalogoltak a bevándorlók az osztrák határ felé" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyar kormány mielőtt döntést hozott volna az ország védelmét illetően megkérdezte a magyar embereket, akiknek több mint 83 százaléka azt az álláspontot képviselte, hogy nem szabad ezt engedni, meg kell állítani.

"Én úgy ítélem meg, hogy a magyar emberek jelenlegi álláspontja is hasonló" - tette hozzá, kifejtve, hogy egyrészt közvetlenül láthatják, tapasztalhatják, másrészt ismerősök, rokonok vagy barátok révén hallhatják, hogy a terrortámadástól való félelem elveszi az európai nagyvárosokban az adventi vásárok örömét.

Mint mondta, ha ez a tendencia folytatódik, illetve kiterjed azokra az országokra is, ahol ez a probléma még nem jelentkezett, tehát, ha Magyarország elveszíti azt a versenyelőnyét, hogy itt biztonság van, hogy itt érdemes gazdasági beruházásokba kezdeni, akkor ez egy visszafordíthatatlan és a magyar emberek érdekeivel súlyosan ellentétes helyzet kialakulását eredményezné.

A Tisza Párt migrációs politikájáról úgy fogalmazott, hogy az "a nyugat-európai baloldali liberális álláspont visszhangzása".

Mint felidézte: korábban az MSZP vagy akár a DK által hangoztatott Európai Egyesült Államok eszméjének az a lényege, hogy be kell engedni az országba az illegális bevándorlókat, ez az álláspont a baloldali, liberális, néppárti frakciók részéről ma is hallható.

"Ennek lényege szerint ez egy szociális kérdés, és Magyarországnak humánusan kell eljárnia" - mondta, hozzátéve, hogy aki azt akarja, hogy ellenőrzés nélkül, ismeretlen személyazonosságú fiatal férfiak tömegesen bejuthassanak az országba, és ott no-go zónás, tarthatatlan helyzetet, egy nők számára veszélyes környezetet, egy gazdasági és szociális feszültségekkel terhes valóságot építsenek ki, "az nem az európai emberek barátja"

- fogalmazott.

A főtanácsadó a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában egyebek mellett felidézte, hogy a siettetve elfogadott migrációs paktum első besorolásra tett kísérlete szerint három kategóriát határoztak meg. A folyamatos migrációs nyomás alatt álló államok közé sorolták Spanyolországot, Görögországot, Olaszországot és Ciprust. A második csoportba tartozó államok Csehország és Ausztria esetében azt állapították meg, hogy fennáll a migrációs nyomás veszélye. A harmadik csoportba pedig azok az országok kerültek, ahol sem a migrációs nyomás, sem annak veszélye nem áll fenn. Magyarországot ebbe a csoportba sorolták be - húzta alá.

"Ez egy felháborító megállapítás", mert a magyar határon, a szerb szakaszon idén már több mint 12 200 határsértőt tartóztattak fel, de közben jelentős számban érkeznek menekültek az ukrán határon is, akik a háború elől vagy a háborúból érkeznek - mondta. Ezen kívül jelentős magyar rendőri erők részben a szerb-észak-macedón határon, részben román és osztrák rendőri erőkkel közösen a bolgár-török határon vesznek részt a határőrizetben, vagyis "igyekeznek Európa külső határának az őrizetét szilárdítani, hogy minél távolabb meg lehessen állítani az érkezőket" - hangoztatta.

Mint kifejtette, a politikailag motivált besorolás szerint Magyarország nem kérhet és nem is kaphat támogatást a határőrizetre, viszont a harmadik kategória az, amelynek tagjai be kell, fogadják a brüsszeli központ által kvóták szerint elosztott illegális bevándorlókat.

Ennek értelmében egy Magyarországon kialakított, 30 ezer fő befogadására alkalmas menekülttáborban magyar költségen kellene eltartani az ideérkezőket, és elbírálni menekültkérelmüket. Amennyiben valaki nem kap politikai menekültstátuszt, akkor Magyarországnak kellene kiutaztatni oda, ahonnan érkezett, de ez lenyomozhatatlan

- tette hozzá.

Mint mondta: ez a rendkívül súlyos következményekkel járó folyamat, ha bekövetkezne, akkor "az az erőfeszítés, amellyel - a belső biztonságot tekintve - Európa legjobb országává tettük Magyarországot, megszűnne, és egy visszafordíthatatlan, súlyos válsághelyzet alakulna ki úgy, ahogy Európa nagyvárosaiban ez már jól látható, és ez elfogadhatatlan Magyarország számára" - húzta alá Bakondi György.

A terrortámadástól való félelem elveszi az európai nagyvárosokban az adventi vásárokon részt vevő családok örömét – hangsúlyozta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója korábban ugyancsak az M1  csatorna reggeli műsorában, ahol elhangzott, hogy a múlt hétvégén késsel fenyegetőzött egy férfi a weimari karácsonyi vásárban. Bakondi György szerint a 2015 óta történt, gyakran éppen a karácsonyi vásárokhoz vagy templomokhoz kapcsolódó erőszakos cselekmények összefüggnek az illegális migráció elhibázott és téves kezelésével.

Bakondi György emlékeztetett, a migrációs válság 2015-ös kezdete óta minden évben történtek – és egyre növekvő számban – erőszakos cselekmények: fegyveres, robbantásos, késeléses vagy éppen gázolásos esetek, amelyek gyakran éppen a karácsonyi vásárokhoz vagy templomokhoz kapcsolódtak, olyan helyekhez, ahol nagyobb tömegek voltak jelen. „Ezek összefüggnek az illegális migráció elhibázott és téves kezelésével” – fogalmazott.

Mint mondta, az esetek arra késztették a nyugat-európai biztonsági szerveket, hogy megpróbáljanak mindent megtenni, és akár fizikai akadállyal is meggátolni a gázolásos cselekményeket. A karácsonyi vásárok biztonsága azonban óriási költségeket emészt fel Európa nagyvárosaiban – hangzott el.

„Amennyiben összeadnánk az elmúlt tíz év áldozatait, akár a halottakat, akár a sebesülteket, akkor nagyon nagy számot kapnánk”

– fogalmazott Bakondi György, hozzátéve, hogy azok a jelenségek, amelyek először csak szórványosan történtek meg Európában, mára rendszerszinten is láthatóak, ezért nagyon fontos, hogy a kormányok megpróbáljanak gondoskodni az állampolgáraik biztonságáról.

Kiemelte: ott, ahol nagy létszámú illegális bevándorló van jelen, ez sokkal veszélyesebb és nehezebb, hiszen a bűnelkövetők elvegyülhetnek az ünneplők vagy éppen az ott élő muszlim kisebbség körében. Ezek olyan tények, amelyek azt mondatják egyre több nyugat-európai politikussal, hogy a magyaroknak igazuk volt, amikor 2015-ben úgy döntöttek, hogy csak ellenőrzött, a hatóságok által engedélyezett és valóban politikai menekültstátuszra jogosult személyek léphetnek be az országba – fűzte hozzá, jelezve: ma már egyre több ország választ az Európai Unión kívül eső helyszíneket a menekültkérelmek elbírálására.

„Ez a törekvés nemzetállamok szintjén jól látható, azonban az Európai Unió szintjén ez nem jelentkezik” – mondta. „Magyarországon tíz éve ez a gyakorlat, és ennek a lakosság által jól érezhető pozitív hatásai vannak, de ezt nemhogy elismernék és követnék, inkább kötelezettségszegési eljárásként bírságolással büntetik” – húzta alá.

Felidézte: a múlt héten az Európai Parlament 54. alkalommal tárgyalta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló jelentést.

„Ha nem lenne ilyen tragikus, akkor az ember megmosolyogná, hogy ez a rettenetes erőlködés mégiscsak furcsa”

– mondta, hozzátéve, hogy ezzel együtt nagyon sok szó hangzik el a magyar jogállamiságról, az Európai Unió jogállamiságáról azonban már kevesebb, holott a saját szabályaik „megsértésével fogadnak el határozatokat, vagy nem beszélve arról az esetről, amikor a korábbi külügyi megbízottat, Mogherini asszonyt letartóztatták egy korrupciós üggyel kapcsolatban”.

A főtanácsadó a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában egyebek mellett arról beszélt, hogy az elmúlt tíz évben csaknem egymillió illegális bevándorló érkezett évente Európába, akik a legmagasabb szociális ellátást nyújtó országokban koncentrálódtak, mint Németország, Svédország, Hollandia, Belgium, Franciaország és Anglia.

Hangsúlyozta, hogy

egy olyan jelentős nagyságrendű muszlim népesség telepedett meg ezekben az országokban, amelyik részben nem fogadja el az állam általános szabályait, a törvényeket, a bíróság fennhatóságát, és olyan közösséget tud alkotni, ahol elvegyülhetnek azok, akik terrorcselekmény elkövetésére készülnek.

Kijelentette, hogy a korábbi években a támadások szervezettek voltak, és csoportos elkövetés volt a jellemző, amelyekben lőfegyvert, illetve robbanóanyagot használtak nagyon gyakran. Az Iszlám Állam szétzúzásával azonban megszűnt az a logisztikai háttér, amelyik segítette a konspirált tevékenység megszervezését, ezért a magányos elkövetők váltak tipikussá, és lőfegyver, robbanóanyag használata helyett egyre inkább a gázolás, illetve a késes támadás lett a tipikus elkövetési mód – sorolta Bakondi György.