A városi, értelmiségi Tisza-támogatók fizetnének rá leginkább, ha Magyar Péter kormányra kerülne

Ha a Tisza hatalomra kerülne, nemcsak baloldali megszorításokat vezetnének be, hanem az ukrajnai finanszírozás biztosításával Magyarország a háborúba is bevonódna” – mondta az Alapjogokért Központ főigazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.  

Szánthó Miklós szerint ezért „elementáris és stratégiai érdeke” Magyarországnak, hogy „ezt a baloldali fenyegetést kiküszöbölje, és jövő áprilisban olyan döntéshozók maradjanak az ország kormányrúdjánál, amelyek nem a brüsszeli szándékot, hanem a magyar érdeket tekintik elsődlegesnek” – hívta fel a figyelmet. Úgy fogalmazott: a Tisza Párt hatalomra kerülve megszorító csomagot vezetne be Brüsszel kérésére és a magyaroktól beszedett pénzt „kijevi aranybudikba” csatornázná.

„A jobboldallal az is jól jár, aki nem oda szavaz, a Tiszával az is rosszul jár, aki oda szavazna”

– jelentette ki, hozzáfűzve, hogy a magyarországi baloldal mindig is híres volt a szociális érzéketlenségéről, a Tisza pedig e szellemben működne kormányon a családokat, anyákat, jól kereső városi értelmiségieket és a nyugdíjasokat sújtva.

Szánthó Miklóst a Tisza Pártnak tulajdonított, közelmúltban napvilágra került adótervekről kérdezték egyebek mellett annak kapcsán is, hogy Bokros Lajos volt pénzügyminiszter is megszólalt a „Tisza-csomagról”, s annak több pontjával egyetértett.

A szakértő szerint egyértelmű, hogy a Tisza baloldali, megszorító jellegű gazdaságpolitikát folytatna, amit nem is csak a napvilágra került tervek tükröznek, hanem korábbról ismert baloldali gazdasági szereplők nyilatkozatai is. Például Petschnig Mária Zita, aki rendszeres résztvevője a Tisza-szigetek rendezvényeinek, már be is számolt róla, hogyan kötötték a Tiszát baloldali kutatóintézetekhez, de Lengyel László maga mondta el egy másik beszélgetésben, hogy miként írják ezt a programot több százan – mutatott rá.

Szánthó Miklós szerint – bármennyire is tagadják – teljesen nyilvánvaló, hogy a Tisza baloldali szakértői írták azt a dokumentumot, ami nyilvánosságra került, s amely „brutális megszorításokat és elvonásokat” tartalmaz.

A szakértő kiemelte, hogy az országban nincs két baloldali elit, hiszen „ugyanazok a baloldali arcok, szakértők jönnek elő a munkásmozgalmi panteonból, akiket a 1990-es évek óta lehet látni baloldali pártok szekértolóiként”

– fogalmazott, kiemelve, hogy a Bokros- és Bajnai-csomag receptjeit lehet látni a Tisza terveiben is.

„Társadalmi mérnökösködés” ez a csomag a szakértő szerint, ami arra baloldali logikára épül, mely szerint az emberek nem tudják, hogyan kell elkölteni saját pénzüket. Ezért veszik vissza a támogatásokat például a vállalkozóktól, családoktól, anyáktól, hogy utána azt egy „elvont és eléggé homályos igazságeszmény jegyében” újraosszák – mondta, utalva arra, hogy Bokros Lajos szerint is az egyik leggonoszabb dolog az anyák adómentessége.

Szánthó Miklós közölte:

bár a közvélekedés szerint a Tisza Párt támogatói a városi, jobb egzisztenciával rendelkező értelmiségi rétegekből kerülnek ki, éppen ők fizetnének rá a leginkább, ha az ellenzék kormányra kerülne.

A beszedett pénznek is lenne helye Szánthó Miklós szerint, hiszen a „Tisza azért egy brüsszeli projekt”, a „pénzbeszedési akciója” pedig illeszkedik abba a brüsszeli tervbe, amely tagállami pluszbefizetésekből szeretné finanszírozni Ukrajnát, az ukrajnai háborút – mutatott rá.

Szerinte a „nagy brüsszeli terv” ugyanis az, hogy az ukrajnai háborút mindenképpen finanszíroznia kell az Európai Uniónak. Ha pedig véget is érne, akkor is korlátlan mennyiségű anyagi erőforrást kell biztosítani Ukrajnának. Ehhez pedig össze kell szedni a pénzt, folytatta, kiemelve, hogy az egyik opcióként ott van: ezt adják össze a tagállamok.

„Magyarországon is ez a Tisza terve: beszedni a pénzt az emberektől, (…) és szó szerint becsatornázni a kijevi aranybudikba a magyar adófizetők pénzét”

– fogalmazott.

Szánthó Miklós szólt arról is, hogy az emberek tájékoztatása érdekében létrehozták a Szabad Magyarok a Megszorítások Ellen Munkacsoportot, amelynek célja szakértői szinten bemutatni, miként „sarcolná meg a munkavállalókat, a családokat, a vállalkozásokat és a nyugdíjasokat” az ellenzék.

Az utóbbi időben már korábban is felmerült, hogy a Tisza Pártnál egy átfogó, jelentős megszorítócsomag előkészítése zajlik, azonban mindez kézzelfoghatóvá vált, miután az Index.hu a héten közzétett egy több száz oldalas belső dokumentumot, benne komoly költségvetési szigorítások és adóemelések részleteivel, melyek a gyermekes családokat is érinthetnék. A jelenlegi formájukban megszűnnének a családi adókedvezmények, eltörölnék a gyedet, és a terv alapján felmerül az ingyenes gyermekorvosi ellátás megszüntetése is, amely Magyarországon eddig még soha nem fordult elő. A Mandiner cikkében Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó hasonlította össze a Tisza Párt tervezetét a hírhedt Bokros-csomaggal, és részletezte, milyen következményekkel járnának Magyar Péterék intézkedései.

Mint írtuk, az Index birtokába került a Tisza Párt több száz oldalas gazdasági tervezete, amely a lap szerint egy markánsan baloldali fordulatot készít elő – és radikálisabb átalakítást vázol fel a magyar közteherviselésben, mint bárki az elmúlt évtizedben. A dokumentum a társadalmi egyenlőségre és az állami újraelosztásra helyezi a hangsúlyt, miközben az adó- és járulékemelések olyan széles körét sorolja fel, amely a lakosság és a vállalkozások túlnyomó többségét érintené: a progresszív szja-kulcsok bevezetésétől kezdve a családi kedvezmények jelentős megvágásán, a tőkejövedelmekre, a vállalkozásokra és a fogyasztási cikkekre kivetett új terheken át egészen a tb-rendszer privatizálásáig és a háziállattartás megadóztatásáig.

A szakértői becslések szerint a csomag nagysága megközelíti az 1300 milliárd forintot, ami meghaladja „a magyar gazdaságtörténet legnagyobb megszorítócsomagjának”, a Bokros-csomag összegét, amely 1995-ben 130 milliárd forint volt, jelenlegi értéken körülbelül 877 milliárdnak felel meg.

A most ismertetett terv a társadalom valamennyi csoportjára hatással lenne: gyermekesekre és gyermektelenekre, özvegyekre, nyugdíjasokra, fiatalokra, idősekre, munkavállalókra, vállalkozókra, lakástulajdonosokra, lakáscélra megtakarítókra, pénzügyi megtakarítással rendelkezőkre, sőt a háziállatot tartó emberekre is.

Szalai Piroska történelmi példákat is megemlít az összehasonlításában: a jelentős életminőség-változást okozó Bokros-csomag idején két év alatt 17 százalékkal csökkent a keresetek vásárlóereje 1995-ben 12,2 százalékkal, 1996-ban további 5 százalékkal esett vissza a nettó átlagkereset reálértéke, egészen az 1967-es szintre. A nyugdíjak reálértéke 18 százalékkal csökkent. Az infláció 1995-ben 28,2, 1996-ban 23,6 százalék volt, tehát két év alatt összesen 58,5 százalékkal emelkedtek az árak. Ekkor nőtt jelentősen a szegénység, és visszaesett a termékenységi ráta is.

A Bokros-csomag több intézkedést tartalmazott, köztük a bérek befagyasztását, a gyermekgondozási segélyhez, családi pótlékhoz, gyermeknevelési támogatáshoz való hozzáférés szűkítését, a gyed megszüntetését, a nyugdíjkorhatár emelését, a gyógyszertámogatások csökkentését, valamint egyes egészségügyi szolgáltatások – például a fogászat – fizetőssé tételét – írja a Mandiner.

A miniszterelnöki főtanácsadó emlékeztet, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején is születtek olyan döntések, amelyek érintették a családtámogatási rendszert és a közszolgáltatásokat. Akkor eltörölték az egy-két gyermek után járó családi adókedvezményt, a háromgyerekesek kedvezményét jelentősen csökkentették, egy évvel rövidítették a gyes időtartamát, és megszüntették a támogatott forinthitelezést lakáscélokra.

Emelkedtek a tankönyvárak, két év alatt több mint 14 000 pedagógust bocsátottak el, több mint 100 iskolát zártak be, további 748 intézményt összevontak másokkal, így mintegy 1000 település veszítette el helyi iskoláját. Összesen 283 óvodát zártak be, 1191 óvodai dolgozót küldtek el.

A diákok utazási kedvezménye 17,7 százalékkal csökkent, 28 vasúti mellékvonal szűnt meg 942 kilométeren. Fizetőssé vált a bölcsődei és óvodai étkeztetés, bevezették az egyetemi tandíjat, amelyet a 2008-as népszavazás később eltörölt. Emellett több tucat kórház bezárása, 3000 orvos és 6000 egészségügyi szakdolgozó elbocsátása történt, miközben a kórházak adósságállománya jelentősen nőtt.

A miniszterelnöki főtanácsadó emiatt úgy véli, nem csoda, hogy sokan hasonlóságokat látnak a mostani Tisza-tervekkel.

„Újra aktivizálódtak a baloldal régi szakértői, akik már többször bizonyították, hogy valóban értenek valamihez – mégpedig a lakosság megsarcolásához”

– fogalmazott.

A kiszivárgott dokumentum alapján – Szalai Piroska elemzése szerint – az alábbi intézkedések várhatók a Tisza Párt részéről:

A gyed megszüntetése

A gyedet ( gyermekgondozási díj) még 1985-ben vezették be, majd tíz évre rá Bokros idején megszüntették, azonban 2000-ben az első Orbán-kormány idején visszaállították. Jelenleg 102 445 ember részesül benne a KSH adatai szerint (2024. augusztus), átlagosan közel havi 300 ezer forint összegben.

A megszüntetés legfeljebb évi 400 milliárd forintos megtakarítást jelentene a költségvetésnek. Szalai Piroska értékelése szerint ugyanakkor a termékenységi ráta jelentősen visszaesne.

Ha a mutató a 2011-es 1,23-as értékre csökkenne, évente körülbelül 65 ezer gyermek születne. Ha pedig az EU 2023-as legalacsonyabb szintjére, Málta 1,06-os értékére esne vissza, akkor évente alig valamivel több mint 50 ezer születés lenne várható. A szülőképes korú, 20–40 éves nők száma közben jelentősen visszaesett; ebbe a korosztályba tartoznak azok a kis létszámú generációk is, amelyek a Bokros-csomag idején születtek. Ilyen születésszám mellett néhány évtized múlva komoly munkaerőhiány alakulna ki, ami a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerek fenntarthatóságát is veszélyeztetné.

Az ingyenes egészségügyi ellátás megszüntetése – akár gyermekeknél is

2010 óta Magyarországon az EU-ban a második legnagyobb mértékben nőtt az egészségben várható élettartam, és az ország már meghaladja az uniós átlagot. A legújabb adatok szerint nálunk a harmadik legmagasabb a kizárólag anyatejjel táplált csecsemők aránya. 2010 óta 100 élveszülésre vetítve 42 százalékkal csökkent az abortuszok száma, 9 százalékkal a magzati halálozás, és 6 százalékkal a 2500 gramm alatti születések aránya, melyek mind mutatják, hogy egészségügyi rendszerünk összehasonlíthatatlanul jobb, mint tizenöt évvel ezelőtt. Ha azonban a családok számára anyagi kérdéssé válik, hogy szükség esetén el tudják-e vinni a gyermeküket orvoshoz, annak beláthatatlan következményei lesznek – figyelmeztet Szalai Piroska, aki példaként emlékeztetett a 2010 előtti fogászati rombolásra.

A tőkejövedelmek adóztatása (babakötvény, állampapír-megtakarítások)

2023-ban Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a lakosság pénzügyi vagyona az EU-ban: 12,6 százalékkal, míg az uniós átlag 5,6 százalék volt. Jelenleg több mint egymillió ember rendelkezik állampapír-megtakarítással, ami a teljes állomány közel ötöde, és több mint 400 ezer gyermeknek van babakötvénye. Ezek hozama most adómentes, azonban amennyiben a Tisza Párt megadóztatnák őket, a belföldi megtakarítás kevésbé lenne vonzó, ami az állam számára is kihívást okozna, hiszen több külföldi finanszírozásra lenne szükség. Ennek hatásai között megjelenhet az árfolyamkockázat, a devizában fizetendő kamat, valamint a cserearány-romlás és a forint leértékelődése, amelyek a korábbi kiigazító csomagok idején is tapasztalhatók voltak.

Progresszív szja, családi adókedvezmények csökkentése, új járulékok bevezetése

A munkavállalók adó- és járulékterheinek átalakítása különösen jelentősen érintené a gyermekes családokat. 2010 előtt Magyarországon volt a legnagyobb különbség Európában a gyermeket nevelő és a gyermektelen háztartások szegénységi kockázata között. Az elmúlt másfél évtizedben ez a különbség szinte teljesen eltűnt, részben a családi adókedvezményeknek és a munkavállalási lehetőségek javulásának köszönhetően. Az átlagkereset reálértéke ma mintegy 80 százalékkal magasabb, mint 2010-ben. Magyar Péterék tervezete ezen eredményeket fordíthatná vissza, és növelhetné a gyermekvállalás anyagi terheit.

Vagyonadó, az ingatlanok bérbeadásának és eladásának adóztatása

A dokumentum vagyonadó bevezetését is tartalmazza, valamint az ingatlanok értékesítésének és bérbeadásának szigorúbb adóztatását. Ezek az intézkedések különösen a gyermekes vagy gyermekvállalás előtt álló családok számára jelentenének többletterheket. A lakáspiacra gyakorolt hatás várhatóan jelentős lenne, és akár csődhullámot is eredményezhetne az építőiparban és a kapcsolódó szektorokban, ami a gazdaság egészét érinthetné.

„Ha a Tisza programalkotói ezzel nincsenek tisztában, akkor javaslom, adják vissza a diplomájukat!”

– fogalmazott Szalai Piroska.

A Tisza-csomag várható hatásai

Összegzésként a főtanácsadó közölte, hogy a tervezet megvalósulása több évtizedre kiható társadalmi és gazdasági következményekkel járhatna, hasonlóan a korábbi kiigazító csomagokhoz. A dokumentum szerint a javasolt intézkedések mind rövid, mind hosszú távon jelentős terheket rónának a családokra és a gazdaság különböző szereplőire. A lehetséges hatások között szerepel a gyermekvállalási kedv csökkenése, a lakossági megtakarítási hajlandóság visszaesése, valamint az ingatlanpiac és munkaerőpiac átalakulása. Kijelentette: „A terveik nem fenntarthatók. Később még Magyar Péternek és a táborának sem lenne nyugdíja, sőt lehet, hogy munkája sem.”