POLITIK
Egy csecsemő is megsérült.
Az orosz csapásban sokan megsebesültek, és infrastrukturális és energetikai objektumokban keletkeztek károk – közölték katonai és helyhatósági források jelentései alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok. Az orosz hadsereg 127 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen szerdára virradóra, a támadóeszközök közel 80 százalékát megsemmisítette a légvédelem.
Orosz csapásban megrongálódott lakás Ukrajnában Fotó: OLEKSANDR GIMANOV Forrás: AFP
Az előzetes adatok szerint a légvédelem 101 drónt lelőtt, illetve rádióelektronikai eszközök bevetésével eredeti pályájukról eltérített. Tizenegy helyszínen húsz drón célba talált – jelentette szerdán a légierő parancsnokságának Telegram-csatornája a részleteket az orosz csapásról. A fennmaradó öt drón sorsáról nem szól a közlemény.
Fotó: AFP
December 31-én a hajnali órákban az orosz hadsereg harci drónokkal támadta Odesszát, hat ember, közöttük egy hét hónapos csecsemő megsebesült, lakóépületek és infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg
– közölte Szerhij Liszak, a városi katonai közigazgatás vezetőjének Telegram-bejegyzése nyomán az Unian hírügynökség.
Két kerületben többszintes épületeket ért találat, az egyikben lakások borultak lángba. Néhány városrészben szünetel az áramszolgáltatás, több infrastrukturális létesítményben tartanak a helyreállítási munkálatok, emiatt egyes lakosok átmenetileg víz- és hőellátás nélkül maradtak
– fűzte hozzá a városvezető.
A DD Geopolitics Telegram-csatorna arról számolt be, hogy az orosz hadsereg csapása megbénította a tengeri központot Csornomorszk városában, az odesszai régióban. A helyi közösségi médiában megjelent felvételek orosz támadó, pilóta nélküli repülőgépek éjszakai csapásáról a város kikötői infrastruktúráján. A célpontok az egyik kikötői terminál létesítményei voltak.
Források szerint a támadás megrongálta az ellenőrzőpont épületét, az adminisztratív épületet és a terminál területén lévő szállítójárműveket.
Két civil megsebesült az éjszakai dróntámadásban a Kijevtől 80 kilométerre délre fekvő Bila Cerkva városában – tette közzé Mikola Kalasnyik megyei katonai kormányzó jelentését idézve az Interfax-Ukrajina hírügynökség. Két többszintes lakóházban komoly károk keletkeztek.
Kijevnek és a Nyugatnak el kell fogadniuk az új területi realitásokat – nyilatkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott, keddre virradóra közzétett interjújában. A tárcavezető fontosnak nevezte, hogy Ukrajnának semleges, tömbön kívüli és nukleáris fegyverektől mentes státusa legyen.
„Kijevnek és nyugati védnökeinek el kell fogadniuk az új területi realitásokat, amelyek a Krím, Szevasztopol, a Donyecki Népköztársaság, a Luhanszki Népköztársaság, Zaporozsje és Herszon régióknak az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozása után alakultak ki” – hangoztatta az orosz külügyi tárca vezetője.
Lavrov emellett hangsúlyozta: Moszkva számára fontos annak biztosítása, hogy
Ukrajnának semleges, tömbön kívüli és nukleáris fegyverektől mentes státusa legyen, az országot demilitarizálni és „nácitlanítani” kell, valamint véget kell vetni annak, hogy a NATO-országok katonai értelemben birtokba vegyék a területét.
Hozzátette, hogy szavatolni kell az orosz és orosz ajkú ukrán állampolgárok jogait és szabadságait, és véget kell vetni a Moszkva által kánoninak tekintett orosz ortodox egyház üldözésének.
Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint Volodimir Zelenszkij elnöki mandátuma még 2024 májusában lejárt, és a kijevi vezetésnek a törvény előírásainak megfelelően választásokon kell mandátumot kapnia a békeszerződések megkötésére.
„Látjuk, hogy az Egyesült Államok hasonló álláspontot képvisel” – mondta.
Hangsúlyozta: meg kell adni az ukrán népnek a lehetőséget, hogy saját sorsáról döntsön, beleértve azt a nagyszámú ukrán állampolgárt, aki Oroszországban él. Megjegyezte, hogy a népszavazás megszervezését nem szabad ürügyként felhasználni a harci cselekmények ideiglenes leállítására, az ukrán fegyveres erők újrafegyverkezése céljából.
„Végül pedig ki kell alakítani a biztonsági garanciák rendszerét. Ezzel kapcsolatban szeptemberben átadtuk az amerikaiaknak a párbeszédre való felkérést. Meggyőződésünk, hogy a tárgyalások kiindulópontjául azok a szerződéstervezetek szolgálhatnak, amelyeket hazánk még 2021 decemberében terjesztett Washington és az európai fővárosok elé”
– hangoztatta Lavrov.
„Nyilvánvaló, hogy minden garanciának a biztonság oszthatatlanságának elvén kell alapulnia, amelyet az 1999-es isztambuli és a 2010-es asztanai EBESZ-csúcstalálkozó konszenzusos dokumentumaiban rögzítettek” – tette hozzá.
A miniszter szerint a Nyugat tisztában van azzal, hogy a hadászati kezdeményezés a „különleges hadművelet” övezetében teljes mértékben az orosz hadsereg kezében van. Méltatta Donald Trump amerikai elnöknek az ukrajnai rendezés érdekében tett erőfeszítéseit.
Az orosz–amerikai viszonyra kitérve elmondta: Vlagyimir Putyin és Donald Trump elnök már február 12-i első telefonbeszélgetésük során egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében mielőbb fel kell számolni Joe Biden adminisztrációjának „mérgező örökségét”.
A munka azonnal meg is kezdődött, a kapcsolatok stabil jelleget öltöttek, ugyanakkor az irritáló tényezők száma továbbra is nagy.
Lavrov beszámolt arról, hogy számos megállapodás született a diplomáciai képviseletek és személyzetük munkájának javításáról a fogadóországokban. Fontosnak nevezte, hogy
a felek áttérjenek az olyan jelentősebb kérdésekre, mint amilyen a közvetlen légi összeköttetés helyreállítása és az Egyesült Államokban lefoglalt orosz diplomáciai tulajdon visszaszolgáltatása.
Kifogásolta, hogy az amerikai külügyminisztérium egyelőre ezeket a kérdéseket elvont politikai témákkal köti össze.
Azzal kapcsolatban, hogy 2026. február 5-én lejár a hadászati fegyverek korlátozásáról megkötött Új START-szerződés hatálya, Lavrov úgy vélekedett: az amerikai félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy befejezze Putyin erre vonatkozó kezdeményezésének átfogó mérlegelését. Emlékeztetett rá, hogy a javaslat az egyezmény mennyiségi korlátainak fenntartására vonatkozik, önkéntes önkorlátozás formájában.
Lavrov az orosz nemzeti érdekeken alapuló választ helyezett kilátásba az EU újabb „barátságtalan lépésére”, amely gyakorlatilag megtiltotta a többszöri belépésre jogosító schengeni vízumok kiadását orosz állampolgárok számára.
Közölte, hogy az uniós állampolgárok továbbra is élvezhetik a 2006-ban Oroszországgal a vízumkiadást leegyszerűsítéséről megkötött kétoldalú megállapodás előnyeit. Ez egyebek között lehetővé teszi többszöri vízumok kiadását legfeljebb ötévi időszakra.
Az orosz miniszter elmondta, hogy Oroszország továbbra is tartja magát a megállapodáshoz, annak ellenére, hogy az EU hatóságai 2022-ben hatályon kívül helyezték azt.
Rámutatott, hogy az EU-tagországok állampolgárai ezenkívül továbbra is egyszerűsített eljárással látogathatnak Oroszországba, elektronikus vízummal, amelyet korlátlan számú alkalommal lehet igényelni.
Ripost hírek
