Ukrajna európai szövetségeseivel megfúrná a béketervet?

Vasárnap Genfben megkezdődtek az Ukrajna és nyugati szövetségesei közötti tárgyalások az Egyesült Államok által javasolt, a háború befejezését célzó béketervről – közölték vasárnap ukrán tisztségviselők.

Az ukrán küldöttség vezetője, Andrij Jermak elnöki kabinetfőnök a közösségi médiában közölte, hogy megtartották első találkozójukat az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország nemzetbiztonsági tanácsadóival.

A szövetségesek kiállnak Kijev mellett, hogy módosítsák a tervet, amelyet Moszkva számára kedvezőnek tartanak.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter várhatóan Dan Driscoll-lal, a Pentagonnak a szárazföldi hadsereg ügyeiben illetékes vezetőjével és Donald Trump elnök különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal együtt csatlakozik a tárgyalásokhoz. „A következő találkozó az amerikai delegációval lesz. Nagyon konstruktív hangulatban vagyunk” – mondta Jermak. „Továbbra is együtt dolgozunk az Ukrajna számára tartós és igazságos béke elérése érdekében”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy várja a tárgyalások eredményét. „Mindannyiunknak szükségünk van egy pozitív eredményre” – mondta. „Az ukrán és az amerikai küldöttség, valamint európai partnereink küldöttsége szoros kapcsolatban áll egymással, és nagyon remélem, hogy lesz eredmény. Meg kell állítani a vérontást, és garantálni kell, hogy a háború ne törjön ki újra” – írta vasárnap a Telegramon.

Zelenszkij kijelentette, hogy szigorú választás előtt állhat: vagy kiáll országa szuverén jogaiért, vagy megőrzi az Egyesült Államok támogatását, amelyre szüksége van.

A terv számos olyan orosz követelést elfogad, amelyet Zelenszkij több tucatszor kategorikusan elutasított, többek között a nagy területek feladását. Az ukrán vezető megfogadta, hogy népe „mindig meg fogja védeni” hazáját.

A vasárnapi tárgyalások előtt Alice Rufo, Franciaország védelmi minisztériumának miniszterhelyettese a France Info televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a tárgyalások fő témái között vannak a tervben szereplő, az ukrán hadseregre vonatkozó korlátozások, amelyeket ő „a szuverenitás korlátozásának” nevezett. „Ukrajnának képesnek kell lennie megvédeni magát” – mondta.

Donald Trump szombaton a Fehér Ház előtt újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az amerikai javaslat nem az ő „végső ajánlata.”.

„Békét szeretnék elérni. Ennek már régen meg kellett volna történnie. Az ukrán-orosz háborúnak soha nem lett volna szabad kitörnie”

– mondta. Hozzátette: „Így vagy úgy, de véget kell vetnünk neki”.

A The Times szerint Donald Trump alapvető véleménye a konfliktusról nem változott azóta, hogy februárban találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a Fehér Házban. Trump úgy véli, hogy Zelenszkij blöfföl a konfliktus rendezésével kapcsolatban, hogy jobb feltételeket érjen el, tudva, hogy Ukrajna vesztes helyzetben van.

A lap szerint, az európai nyomásgyakorlás ellenére Trump alapvető álláspontja a konfliktusról nem változott. Pénteken az amerikai elnök azt üzente Zelenszkijnek, hogy már korábban figyelmeztette: Ukrajnának „nincsenek lapjai” a konfliktusban, és az ukrán elnököt sem lehet „kemény fickónak” nevezni, ha nincs amerikai támogatás.

Az elnök azt is kilátásba helyezte, hogy visszavonja Washington támogatását Kijevtől, ha az ukrán fél nem törekszik a megállapodásra – írja a TASZ orosz állami hírügynökség.

Új amerikai terv

November 20-án, Kijevben egy amerikai delegáció, Daniel Driscoll tábornok vezetésével, bemutatta Zelenszkijnek Trump konfliktusrendezési tervét. A Financial Times szerint a 28 pontos béketerv, amelyet Trump jóváhagyott, jelentős engedményeket követel Kijevtől.

Másnap a Reuters arról számolt be, hogy az amerikai adminisztráció azt követeli Ukrajnától, hogy november 27-ig hagyjá jóvá a tervet, különben megállítják a fegyverszállításokat és az intelligenciamegosztást.

Az Oroszországi Biztonsági Tanács ülésén Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy az amerikai 28 pontos béketerv alapot nyújthat a békés rendezéshez Ukrajnában.

„De ezt a szöveget részleteiben velünk nem tárgyalták” – tette hozzá az elnök. „És tudom, miért. Úgy vélem, az ok ugyanaz: az amerikai adminisztráció még nem biztosította az ukrán fél beleegyezését. Ukrajna ellene van” – fogalmazott Vlagyimir Putyin.

A hivatalos, 28 pontból álló béketerv az alábbiakból áll:

Megerősítik Ukrajna szuverenitását.

 Oroszország, Ukrajna és Európa között átfogó [sic] és átfogó megnemtámadási megállapodás jön létre. Az elmúlt 30 év minden kétértelműségét rendezettnek tekintik.

Várhatóan Oroszország nem támad meg szomszédos országokat, és a NATO nem terjeszkedik tovább.

Oroszország és a NATO között az Egyesült Államok közvetítésével párbeszédet tartanak minden biztonsági kérdés rendezésére és a deeszkaláció feltételeinek megteremtésére, a globális biztonság biztosítása és a jövőbeni együttműködés, valamint a gazdasági fejlődés lehetőségeinek növelése érdekében.

Ukrajna megbízható biztonsági garanciákat kap.

Az ukrán fegyveres erők létszáma 600 000 főben lesz korlátozva.

Ukrajna vállalja, hogy alkotmányában rögzíti: nem csatlakozik a NATO-hoz, a NATO pedig vállalja, hogy alapszabályába foglalja: Ukrajnát a jövőben sem veszik fel.

A NATO vállalja, hogy nem állomásoztat csapatokat Ukrajnában.

Európai vadászgépek lesznek állomásoztatva Lengyelországban.

Amerikai garancia:

▪️ Az Egyesült Államok ellenszolgáltatást kap a garanciáért.

▪️ Ha Ukrajna megtámadja Oroszországot, elveszíti a garanciát.

▪️ Ha Oroszország megtámadja Ukrajnát, a határozott, összehangolt katonai válasz mellett visszaállítanak minden globális szankciót, a területek elismerését és a megállapodás minden más előnyét pedig visszavonják.

▪️ Ha Ukrajna ok nélkül lő ki rakétát Moszkvára vagy Szentpétervárra, a biztonsági garancia érvénytelen lesz.

Ukrajna jogosult lesz az EU-tagságra, és átmeneti kedvezményes hozzáférést kap az európai piachoz, amíg ezt a kérdést vizsgálják.

Egy erőteljes globális intézkedéscsomag jön létre Ukrajna újjáépítésére, többek között:

a. Ukrajna Fejlesztési Alap létrehozása a gyorsan növekvő iparágakba, többek között a technológiába, az adatközpontokba és a mesterséges intelligenciába történő befektetés céljából.

b. Az Egyesült Államok együttműködik Ukrajnával az ukrán gázinfrastruktúra, többek között a gázvezetékek és tároló létesítmények közös újjáépítésében, fejlesztésében, modernizálásában és üzemeltetésében.

c. Közös erőfeszítések a háború sújtotta területek rehabilitációjára, a városok és lakóövezetek helyreállítására, újjáépítésére és modernizálására.

d. Infrastruktúra-fejlesztés.

e. Ásványkincsek és természeti erőforrások kitermelése.

f. A Világbank külön finanszírozási csomagot dolgoz ki e törekvések felgyorsítására.

Oroszországot visszaintegrálják a globális gazdaságba:

a. A szankciók feloldását szakaszosan, eseti alapon vitatják meg és fogadják el.

b. Az Egyesült Államok hosszú távú gazdasági együttműködési megállapodást köt Oroszországgal energia, természeti erőforrások, infrastruktúra, mesterséges intelligencia, adatközpontok, ritkaföldfém-kitermelés (az Északi-sarkvidéken), és más kölcsönösen előnyös vállalati lehetőségek területén.

c. Oroszország meghívást kap a G8-ba való visszatérésre.

A befagyasztott vagyon felhasználása a következőképpen alakul:

100 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont az Egyesült Államok vezette ukrajnai újjáépítési és beruházási programba fektetnek. Az USA a vállalkozás hasznának 50 százalékát megkapja. Európa további 100 milliárd dollárt ad hozzá, hogy növelje Ukrajna újjáépítésére rendelkezésre álló befektetési összeget. A befagyasztott európai vagyont feloldják. A fennmaradó orosz befagyasztott vagyont külön amerikai–orosz befektetési alapba helyezik, amely meghatározott területeken közös projekteket hajt végre. Ez az alap a kapcsolatok erősítését és a közös érdekek növelését célozza, hogy erős ösztönzőt teremtsen a konfliktushoz való visszatérés elkerülésére.

Létrejön egy közös amerikai–orosz munkacsoport biztonsági kérdésekre, amely elősegíti és biztosítja a megállapodás minden rendelkezésének betartását.

Oroszország törvényben rögzíti Európával és Ukrajnával szembeni megnemtámadási politikáját.

Az Egyesült Államok és Oroszország megállapodik a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását és ellenőrzését szolgáló szerződések, köztük a START I meghosszabbításáról.

Ukrajna vállalja, hogy a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó szerződésnek megfelelően atomfegyver nélküli állam marad.

A zaporizzsjai atomerőművet az IAEA (Nemzetközi Atomenergia-ügynökség) felügyelete alatt üzemelik be, és a megtermelt áramot Oroszország és Ukrajna egyenlő arányban – 50-50 százalékban – kapja.

Mindkét ország vállalja olyan oktatási programok végrehajtását az iskolákban és a társadalomban, amelyek a különböző kultúrák megértését és toleranciáját szolgálják, valamint a rasszizmus és az előítéletek felszámolását:

a. Ukrajna elfogadja az EU vallási toleranciára és a nyelvi kisebbségek védelmére vonatkozó szabályait.

b. Mindkét ország vállalja, hogy megszünteti az összes diszkriminatív intézkedést, valamint garantálja az ukrán és orosz média és oktatás jogait.

c. Minden náci ideológiát és tevékenységet el kell utasítani és tiltani kell.

Területek:

a. A Krím, Luhanszk és Donyeck de facto Oroszországhoz tartozónak lesz elismerve, az Egyesült Államok által is.

b. Herszon és Zaporizzsja a frontvonal mentén lesznek „befagyasztva”, ami de facto elismerést jelent a kontaktvonal mentén.

c. Oroszország lemond az öt régión kívül ellenőrzése alatt álló, megállapodás szerinti egyéb területekről.

d. Az ukrán erők kivonulnak a Donyecki terület azon részéről, amelyet jelenleg ellenőriznek, és ez a kivonulási zóna semleges, demilitarizált ütközőzónának minősül, amelyet nemzetközileg az Orosz Föderációhoz tartozó területként ismernek el. Orosz erők nem léphetnek be ebbe a demilitarizált zónába.

A jövőbeni területi rendezések elfogadását követően az Orosz Föderáció és Ukrajna vállalja, hogy ezeket az elrendezéseket nem változtatják meg erővel. A biztonsági garanciák nem alkalmazhatók e vállalás megszegése esetén.

Oroszország nem akadályozza meg Ukrajnát a Dnyeper kereskedelmi célú használatában, és megállapodások születnek a gabona szabad szállításáról a Fekete-tengeren keresztül.

Humanitárius bizottság jön létre a fennmaradó kérdések rendezésére:

a. Minden megmaradt hadifogoly és holttest „mindenkit mindenkiért” alapon kerül kicserélésre.

b. Minden civil foglyot és túszt visszaadnak, beleértve a gyermekeket is.

c. Családegyesítési programot hajtanak végre.

d. Intézkedéseket tesznek a konfliktus áldozatainak szenvedésének enyhítésére.

Ukrajna 100 napon belül választásokat tart.

A konfliktusban érintett minden fél teljes amnesztiát kap a háború alatti cselekedeteiért, és vállalják, hogy a jövőben nem nyújtanak be követeléseket vagy panaszokat.

Ez a megállapodás jogilag kötelező. Végrehajtását a Béketanács felügyeli és garantálja, amelynek Donald J. Trump elnök lesz a vezetője. Megszegés esetén szankciókat vezetnek be.

Miután minden fél elfogadja ezt a memorandumot, a tűzszünet pedig azonnal életbe lép, miután mindkét fél visszavonul az egyezményben meghatározott pontokra, és megkezdik a megállapodás végrehajtását.