Trump béketerve feldúlta az Európai Unió vezetőit

Az Európai Unió tagállamainak vezetői hétfőn az Afrikai Unióval Angolában tartandó csúcstalálkozójuk alkalmával rendkívüli értekezleten fogják megvitatni az Egyesült Államok 28 pontos ukrajnai béketervét – jelentette be szombaton az Európai Tanács (ET) elnöke.

„Az amerikai terv olyan fontos elemeket tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek egy igazságos és tartós béke megteremtéséhez” – írta António Costa az X-en. Jelezte: az EU készen áll arra, hogy szerepet vállaljon annak érdekében, hogy egy jövőbeli békemegállapodás fenntartható legyen.

„Meghívtam az EU 27 tagállami vezetőjét egy rendkívüli tanácskozásra Ukrajnáról az EU-AU-csúcstalálkozó idején hétfőn Luandában”

– közölte az ET elnöke.

Szombaton tizenegy európai vezető, valamint Kanada és Japán miniszterelnöke a G20-csoport dél-afrikai csúcstalálkozóján kiadott közös nyilatkozatában üdvözölte az Egyesült Államok Ukrajna békéjének megteremtése érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Egyúttal hangsúlyozták, hogy

a béketerv Európai Unióval és NATO-val kapcsolatos elemeinek végrehajtásához az EU, illetve a NATO tagállamainak beleegyezése szükséges.

Aggodalmukat fejezték ki az ukrán fegyveres erőkre javasolt korlátozások miatt, és hangoztatták, hogy a határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni.

Ukrajna jelenleg annak kockázatával szembesül, hogy vagy kulcsfontosságú partnerét, vagy a méltóságát veszíti el – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken, az ukrán emberekhez intézett videóüzenetében az amerikai békejavaslattal kapcsolatosan.

Az államfő egyúttal leszögezte: azon fog dolgozni, hogy konstruktív párbeszédet alakítson ki a legfontosabb partnerrel, az Egyesült Államokkal. „Eljött az egyik legnehezebb pillanat történelmünk során.

Komoly nyomás nehezedik most Ukrajnára, és az ország nagyon nehéz választás elé kerülhet: vagy méltóságát veszíti el, vagy kulcsfontosságú partnerének elvesztését teszi kockára.

Vagy a bonyolult 28 pont, vagy rendkívül nehéz, az eddigi legnehezebb tél vár ránk” – mondta Zelenszkij, utalva a nemzetközi médiajelentések szerint 28 pontból álló amerikai béketervre. Biztosított afelől, hogy a hangzatos kijelentések helyett nyugodt együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal és minden partnerországgal.

„Érveket fogok felhozni, meggyőzni fogok, alternatívákat fogok javasolni, de biztosan nem adunk az ellenségnek okot arra, hogy azt mondja: Ukrajna nem akar békét, Ukrajna hiúsítja meg a folyamatot, és Ukrajna nem kész a diplomáciára. Ilyesmi nem fog megtörténni” – szögezte le az elnök.

Hangsúlyozta, hogy nagy próbatételek idején még inkább szükség van az ukránok egységére.

„Most minden ukránhoz szólok. Embereinkhez, polgárainkhoz, politikusainkhoz, mindenkihez. Össze kell szednünk magukat. Magunkhoz kell térnünk. Fel kell hagyni a veszekedéssel. Le kell állítani a politikai játszmákat. Az államnak működnie kell. Egy háborúban álló ország parlamentjének egységesen kell működnie. Egy háborúban álló ország kormányának hatékonyan kell működnie, és nekünk, mindannyiunknak nem szabad elfelejtenünk és összekevernünk, hogy ki az, aki ma Ukrajna ellensége” – mondta Zelenszkij.

Az elnök rámutatott, hogy Ukrajnától azt várják, hogy bízzon abban, aki már kétszer megtámadta, és várjon a válaszára.

„Valójában én már megadtam a választ. 2019. május 20-án, amikor Ukrajnának hűségesküt tettem, és ezt mondtam: én, Volodimir Zelenszkij, akit a nép szabad akaratából Ukrajna elnökévé választott, kötelezem magam arra, hogy minden cselekedetemmel védjem Ukrajna szuverenitását és függetlenségét, képviseljem az állampolgárok jogait és szabadságát, tiszteletben tartsam az ukrán alkotmányt és törvényeket, teljesítsem kötelességeimet minden honfitársunk érdekében, és növeljem Ukrajna tekintélyét a világban” – emlékeztetett.

A háború első napjaira emlékezve kiemelte, hogy akkor sokan beszéltek megadásról. „Ez azonban nem történt meg akkor, és most sem fog” – szögezte le Zelenszkij.

„Biztosan tudom, hogy történelmünk egyik legnehezebb pillanatában nem vagyok egyedül. Tudom, hogy az ukránok hisznek saját államukban, hogy egyek vagyunk. A jövőbeli találkozók, viták, tárgyalások minden formátumában sokkal, sokkal könnyebb lesz számomra méltó békét elérni számunkra, száz százalékig tudva: mögöttem áll az ukrán nép” – jelentette ki az államfő.

Közölte, hogy a következő hét nagyon nehéz és eseménydús lesz.

„A békénk érdekében a diplomáciai téren fogunk dolgozni. Egységben kell dolgoznunk az országon belül a békénk érdekében. A méltóságunkért. A szabadságunkért. Hiszem, és tudom, hogy nem vagyok egyedül. Velem van a népünk, a társadalom, a katonáink, partnereink, szövetségeseink, minden honfitársunk. Méltóságteljesek. Szabadok. Egységesek” – zárta üzenetét Zelenszkij.

Beszűkült Zelenszkij mozgástere?

A Bloomberg beszámolója szerint Zelenszkij azok után jelentette be, hogy Ukrajna kockáztatja kulcsfontosságú partnerének elvesztését, miután

az Egyesült Államok azzal fenyegetőzött, hogy megszakítja a támogatását, ha Kijev nem egyezik bele a békemegállapodásba, amely arra kényszerítené, hogy területeket engedjen át Oroszországnak, korlátozza hadseregének méretét, és megígérje, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz.

Kijev legnagyobb európai szövetségesei Zelenszkij mellé álltak, hogy fellépjenek a terv egyes elemei ellen.A Bloomberg forrásai szerint az Egyesült Államok fokozta a nyomást Zelenszkijre, hogy beleegyezzen a megállapodásba, azzal a fenyegetéssel, hogy leállítja a hírszerzési információk megosztását és a fegyverszállításokat Ukrajnának, hacsak Kijev jövő csütörtökig nem fogadja el a béketervet.Donald Trump elnök pénteken a Fox News Rádiónak adott interjújában azt mondta, hogy

„Ukrajna területeket veszít, és az Egyesült Államok csak azt akarja, hogy megszűnjön a gyilkolás”.

Zelenszkij mozgástere beszűkült, országa energiainfrastruktúrája halálos orosz légicsapásokkal néz szembe a tél közeledtével, és bizonytalan a nyugati támogatás folytatása is.

Ugyanakkor az Egyesült Államok Moszkvával való megállapodásra irányuló törekvéseinek drámai felgyorsulása arra késztette Kijev európai szövetségeseit, hogy választ keressenek. Az Európai Unió küzd azért, hogy megegyezzen egy olyan mechanizmusban, amely mintegy 140 milliárd eurót (160 milliárd dollárt) szabadítana fel az ukrán háborús erőfeszítések fenntartására, miközben az Egyesült Államok csökkenti Kijevnek nyújtott támogatását

Putyin pénteken azzal vádolva Kijevet, hogy akadályozza a békét, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok, és nem Oroszország javasolta a legújabb megállapodást.

„Úgy vélem, hogy ez képezheti a végső békemegállapodás alapját is, de ezt a szöveget nem vitatták meg részletesen velünk” – tette hozzá.

A béketervezett szerint a Krím, Luhanszk és Donyeck ukrán régiókat oroszként ismernék el.

Ukrajnának 100 napon belül választásokat kellene tartania,

feladnia a NATO-tagság reményét, és csökkentenie kellene fegyveres erőinek méretét.

Az európai vezetők szombaton a dél-afrikai G20-konferencia alkalmából találkoznak, hogy felvázolják a következő lépéseket.

Egy tisztviselő szerint kétségek merültek fel az európai vezetők a béketerv legitimitását is megkérdőjelezik, azt állítják, hogy az egyenértékű Ukrajna kapitulációjával.

A javaslat egyébként közös értékelési mechanizmust írna elő Washington, a NATO és Ukrajna között. A tervezetet alá kell írnia Ukrajnának, az Egyesült Államoknak, az Európai Uniók, a NATO és Oroszországnak.

Bár a Fehér Ház tájékoztatta Moszkvát a dokumentum tartalmáról, egyelőre nem egyértelmű, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírása feltétele lesz-e a végleges megállapodásnak.

A biztonsági keretrendszer tíz évig lenne hatályos, és közös megegyezéssel megújítható. A tervezet létét és hitelességét amerikai kormányzati források megerősítették, ugyanakkor jelezték, hogy további egyeztetések várhatók az európai szövetségesekkel.

A Trump-adminisztráció a biztonsági garanciát jelentős nyereségnek tekinti Ukrajna számára, még akkor is, ha az első, 28 pontos béketerv súlyos területi engedményeket követel Kijevtől.

A javaslat szerint Ukrajnának a jelenleginél is nagyobb területekről kellene lemondania Oroszország javára, Moszkvát pedig a szankciók feloldásával és a háborús bűnök alóli amnesztiával visszavezetnék a nemzetközi közösségbe.

A külön biztonsági dokumentumot Trump megbízottja, Steve Witkoff ismertette az elmúlt napokban Zelenszkij nemzetbiztonsági tanácsadójával, Rusztem Umerovval, majd azt írásban is átadták az ukrán elnöknek.

A fő békekoncepció — amelytől a biztonsági tervezet különválik — demilitarizált övezet létrehozását irányozza elő a keleti frontvonalon.

A terv szerint Oroszország átvenné az ellenőrzést a teljes Donbasz felett, míg Herszon és Zaporizzsja térségében a jelenlegi vonalak lényegében befagynának.

A dokumentum rögzíti, hogy NATO-csapatok nem állomásozhatnak Ukrajna területén, és az ukrán haderő létszámát 600 ezer főben maximálnák. Ez a jelenlegi, 800–850 ezres aktív állományhoz képest csökkenést jelentene, ám jóval meghaladná a háború előtti, körülbelül 250 ezres szintet.

A két dokumentum együtt olyan csomagot alkot, amely egyszerre ír elő jelentős ukrán engedményeket és korábban nem látott biztonsági garanciákat — ezzel döntően befolyásolva Ukrajna jövőbeni helyzetét a transzatlanti struktúrában.