Sör, bor és kutya- macskaadó

A Tisza Párt természetesen mindent tagadni próbál azzal az óriási megszorítócsomaggal kapcsolatban, amit az Index a nap folyamán szellőztetett meg. Ám a Világgazdaság is megszerezte Magyar Péterék nem nyilvános mestertervét, amely egyfajta kormányprogramként szolgálna a számukra. Kiderült az is, hogy a Tisza Párt például a jelentős jövedékiadó-emelést azzal indokolja, hogy Magyarországon az alkohol- és dohánytermékek fogyasztása évtizedek óta kiemelkedően magas az Európai Unió tagállamai között. Márpedig a káros szokások visszaszorításában szerintük az adópolitika az egyik leghatékonyabb eszköz. Részben igazuk van, ám a teljes képhez hozzátartozik, hogy a dokumentumban körvonalazott sarc kivetése messze túlmutat az egészségvédelmen, és sokkal inkább tűnik az állami bevételek növelésének brutális eszközének. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen jelentős adóemelés valószínűleg ismét felvirágoztatná ezen termékek feketekereskedelmét is.

A Tisza Párt másfélszeresére emelné a sör, kétszeresére a bor árát

A Tisza elismeri, hogy a cigaretta és az alkohol magyar ára uniós összevetésben sem mondható alacsonynak már most sem, de úgy ítéli meg, hogy ez nem elég. Sőt, kifejezetten a nem extrém magas árat tartja a bajnak, amit meg kellene oldania. Erre pedig egy olyan modellt dolgozott ki, ami évi 400-800 milliárd forint plusz adót szedne be ezek után a termékek után, így növelve a költségvetés mozgásterét. A Tisza állítása szerint jelenleg (pontosabban a dokumentum készítésekor) egy doboz cigaretta ára átlagosan 2300 forint, amelynek mintegy fele az adóteher. Az alkoholnál a jövedéki adó típusonként eltér, de körülbelül

• a sör literje 600 forintba kerül, 
• a közepes kategóriájú bor 1500 forintba,
• míg a tömény literje 7-8000 forintba.

A tervezet külön kitér arra is, hogy a legtöbb alkohol- és dohánytermékre 27 százalékos általános forgalmi adó (áfa) vonatkozik, ami az egyik legmagasabb az EU-ban. Ezt követően a Tisza két forgatókönyvet vázol fel:

• Mérsékelt szigorítás – a sörnél 200 forintot literenként, a bornál 650 forintot, a töménynél már 1200 forintot, a cigarettánál pedig dobozonként 1000 forintos pluszt róna ki.
• Agresszív szigorítás – ez a sörnél 350 forint extra terhet jelentene literenként, a bornál 1500 forintot, a töménynél 7000 forintot, a cigarettánál pedig 2250 forintot dobozonként.

Az első esetben az éves adótöbblet 475 milliárd forint, míg a másodiknál már 817 milliárd forint Magyar Péterék számításai szerint, ami önmagában is GDP-arányosan 0,6-1 százaléknyi pénztömeg.

Ilyen részletesen még soha nem láthattuk, hogy mire készül valójában Magyar Péter alakulata

A kiszivárgott tervek egyébként azért is tűnnek hitelesnek, mert a sok száz oldalas, teljes szakmai és tudományos részletességgel kidolgozott koncepcióban egyértelműen visszaköszönnek a nyilvánosságban is felbukkanó tiszás elképzelések. Noha ilyen teljes és részletes formában Magyar Péter pártjának törekvései eddig rejtve voltak a magyar közvélemény előtt.

A dokumentum jelentős jövedékiadó-emelést is tartalmazó részét feldolgozó teljes írást a Világgazdaság hasábjain olvashatja.

Kellemetlen Magyar Péter pártjára nézve az Index mai cikke, ami arról szól, hogy a hírportál birtokába került a Tisza Párt több száz oldalas gazdasági tervezete, amely minden jel szerint egy markánsan baloldali fordulatot készít elő, illetve radikális átalakítást vázol fel a magyar közteherviselésben, olvasható Nagy Attila Tibor elemző közösségi médiás értekezésében. 

A dokumentum az adó- és járulékemelések széles körét sorolja fel, amelyek a lakosság és a vállalkozások túlnyomó többségét érintenék. A jobboldali elfogultsággal nem vádolható Nagy Attila Tibor politikai elemző arra emlékeztet, hogy az említett portál fényképeket, aláírásokat is mellékelt a megszorítások, adóemelések sorát tartalmazó tiszás program ismertetéséhez.

– olvasható Nagy Attila Tibor posztjában.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk: brutális, 1300 milliárdos megszorításra készül a Tisza Párt. 

Noha a Magyar Péterék által felrajzolt jövőkép állítólag a társadalmi egyenlőségre és a szociális jogok megerősítésére építene, a Tisza-terv valójában súlyos adóemelések sorát és a kedvezmények eltörlését szorgalmazza. Magyar Péterék gazdasági terve szerint többek között megszűnne a gyed, a gyerekek ellátása sem lenne ingyenes, de a mostani tb-rendszert is átszabnák. A párt programja ezenfelül radikális progresszív adóemelést vezetne be minden olyan jövedelemre, amely nem munkából származik.

A dokumentum alapján Magyar Péter pártja minden jel szerint egy markánsan baloldali fordulatot készít elő, és radikálisabb átalakítást vázol fel a magyar közteherviselésben, mint bárki az elmúlt évtizedben.

A dokumentum a társadalmi egyenlőségre és az állami újraelosztásra helyezi a hangsúlyt, miközben az adó- és járulékemelések olyan széles körét sorolja fel, amely a lakosság és a vállalkozások túlnyomó többségét érintené.

A Tisza Párt programja nem egyszerű reformcsomag, hanem baloldali gazdaságpolitikai kísérlet, amely érezhető terheket rakna a fizetésekre, a családokra, a vállalkozókra és a befektetésekre egyaránt.

Az Index birtokába került a Tisza Párt több száz oldalas gazdasági tervezete, ezeken az oldalakon szignók láthatók. A tervezetnek eddig csak egy része jelent meg. Ez alapján viszont drasztikus irányváltás jönne a gazdaságpolitikában – kommentálta a híreket  Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője. A vállalati adók és a személyi jövedelemadó esetében emelés jönne, amely negatív hatással járna a munkaerőpiacra és a gazdaság dinamikájára is. Egyrészről romlana a vállalatok versenyképessége, másfelől a munkavállalóknál mérséklődne a rendelkezésre álló jövedelem. A hangsúly így a munkahelyteremtésről és béremelésről áthelyeződne más irányba, feltehetően a szociális juttatások növelése felé, erre utal a szolidaritási járulékok megjelenése.

Érdemi hatása lenne a vagyonadónak is, a vagyonosabb rétegeknek vagyonuk után jelentős adót kellene fizetniük éves szinten, ám kérdéses továbbra is, hogy ezek mennyire hajthatók be, illetve milyen negatív hatásokkal járnának (pl. vagyoni kivonás, feketegazdaság). Emellett erőteljesen érintené a gyermekeseket is a tervezet, ugyanis számos juttatási formát eltörölne, ezáltal pedig a rendelkezésre álló jövedelmük mérséklődne. A rendszer átalakítása csökkentené a gyermekvállalási hajlandóságot is, ami pedig visszájára fordítaná az eddig elért eredményeket és tovább súlyosbítaná a demográfiai válságot.

Más elemzők szerint azok maradnának csak ki ebből, akik a bérminimumnál nem sokkal keresnek többet. A viszonylag 

 – esetükben ez 500 milliós határ, amibe könnyű belecsúszni. Ebbe mind az ingó-, mind az ingatlanvagyon beletartozik a tervezet szerint. Az ingatlanpiaci cikkeink alapján továbbgondolva egy cég telephelye pedig könnyen képviselhet magasabb piaci értéket, mint egy lakóingatlan, ami alapján főleg könnyű elérni a jelölt összeghatárt. Megyei jogú városokban mindenképp.

A Tisza által ígért áfacsökkentés, illetve a szintén kiszivárgott prgogresszív adózás elegyeképpen a vásárlóerő átrendeződne. Ha az alacsonyabb jövedelműek adója változatlan marad és az áfa csökken, akkor ők talán tudnak többet fogyasztani – a középosztály viszont kevesebbet. Már az átlag- és a mediánbért keresők is a 22 százalékos szja-kulcs hatálya alá esnének, ebben a megjelentek nem hagynak kétséget. A kérdés az egészségügyi finanszírozás átalakítása lenne, azaz hogy a járulékok és a szolgáltatás területén ez pontosan mivel járna. Erre ugyanis nem tér ki az ismertetett dokumentum. Molnár Dániel jelezte, hogy feltehetően nem a teljes tervezet került napvilágra. A vezető elemző szerint összességében a jövedelmek nagyobb elvonása negatív ösztönzőket jelentene. A munkavállalókat a fekete-, szürkegazdaság felé terelné, miközben a társadalmi igazságosság sem olyan formában valósulna meg, mint azt a koncepció kigondolói elképzelték, tényleges segítséget, saját lábra állás elősegítését nem eredményezné az újraelosztás növelése, viszont a társadalom gerincét jelentő dolgozó középosztály terheit növelné.

A vállalkozások sem „úsznák meg” az átalakításokat, nőne a vállalatok adóterhelése, romlana a nemzetközi versenyképességük, kevesebb forrásuk jutna beruházásokra, fejlesztésekre, amely hosszabb távon a hatékonyság növekedését és így a bérek emelését hozhatják el. A növekvő adóval párhuzamosan az ország tőkevonzó képessége is gyengülne, már nem érné meg a külföldi beruházóknak hazánkba hozni a termelésüket. Tovább rontja a képet ezen a téren, hogy a társasági adó esetében méretkategóriához kötött kulcsok szerepelnek a tervekben, a legnagyobb foglalkoztatók szenvednék el a nagyobb adóemelést, miközben egyes javaslatok (pl. multik adója) az uniós jogot is sértené. Ezzel párhuzamosan a személyijövedelemadó-emelések is a magasabb jövedelmű, magasabb termelékenységű munkavállalókat sújtanák, akik alkupozíciója is kedvezőbb, ők megpróbálnának magasabb bért kiharcolni, tovább szűkítve a vállalatok mozgásterét, illetve rontva versenyképességüket – sorolta Molnár Dániel.

Más elemzők arra mutattak rá, a nagyobb vállalatoknál a tulajdonos előírja, hogy mekkora profitot szeretne látni és ezt kell valahogy elérni a cégvezetésnek. Hogy ez kisebb béreket, kevesebb beruházást, nagyobb árakat vagy kisebb profitcélt jelent, nehéz szerinte megmondani, feltehetően ezek kombinációját. Emiatt és a jelenleg alacsony társaságiadó miatt is vet fel kérdéseket a dokumentum hiányosságát illetően az, hogy nem tudni, hogyan gazdálkodnának a keletkező pluszbevételekkel.

Molnár Dániel szerint az adóemelések nem „önmagukért vannak”, feltehetően a befolyó összeget elköltenék, így lennének olyan társadalmi csoportok, területek, amelyek elméletben jobban járnának. Ám mintegy összegzésként fontos kiemelni szerinte, az adóemelések negatív ösztönzést is jelentenének, alapvetően alakítanák át a gazdasági szereplők viselkedését, amely potenciálisan negatív tovagyűrűző hatásokkal járhat. Az eddig megjelentekből látható, hogy a dokumentummal nagyon sokat dolgoztak, egy adott koncepció mentén tettek javaslatokat.