Sokmillió muszlim radikális rejtőzhet az Európai Unióban

Egy terrorgyanús szíriai férfi letartóztatása után Berlinben a titkosszolgálatok és szakértők veszélyes tendenciára figyelmeztetnek: becslések szerint világszerte akár 500 millió muszlim is él, akik radikális vagy szélsőséges nézeteket vallanak. A fanatikus muszlimok az iszlámot akarják világszerte érvényesíteni – ha szükséges, erőszakkal - írja V4NA hírügynökség.

A Berlinben letartóztatott szíriai férfi esete, akit iszlamista merénylet tervezésével gyanúsítanak, ismét figyelmeztetést hordoz. A biztonsági körökből származó információk szerint a német nyomozók konkrét információkat iszlamista fenyegetéssel kapcsolatban.

Az arab titkosszolgálatok szerint több százezer szélsőséges van

A titkosszolgálatok, főleg az arab országok szolgálatainak adatai egyértelművé tették a veszély mértékét.

Eszerint világszerte az összes muszlim 15–25 százaléka radikálisnak vagy szélsőségesnek minősíthető. Ez 300–500 millió embert jelent – a világ muszlim népességének körülbelül kétmilliárdos csoportjából.

Ez a szám nem csak azokat foglalja magában, akik hajlandóak erőszakot alkalmazni, hanem azokat is, akik elutasítják a nyugati életmódot, vagy globálisan be akarják vezetni az iszlámot.

Hasnain Kazim, a Welt című lapnak adott interjújában így fogalmazott:

„Ha megbízunk a titkosszolgálatok adatainak, akkor világszerte 300–500 millió muszlimról beszélünk, akik radikális vagy szélsőséges nézeteket vallanak.

Európa veszélyben

Az európai biztonsági hatóságok további iszlamista erőszakos cselekményekkel számolnak.

A radikális iszlám képviselői a jövőben gyakrabban terveznek majd merényleteket

– állítják biztonsági körökben.Különösen a zsidó intézmények vannak veszélyben, ezért Németországban jelenleg jelentősen megerősítik a védelmet. Több közösség új falakat és akadályokat emel, hogy megvédje magát a támadásoktól.

Megelőzhetőek-e a támadások?

A legutóbbi letartóztatások és ellenőrzések az iszlamista gyanúsítottakkal kapcsolatban csak a kezdet, mondja a szakértő. Szükség van szigorúbb ellenőrzésekre a biztonsági szempontból fontos helyeken és nyílt vitára a fenyegetés ideológiai okairól. Ezek az intézkedések sem tudják teljesen megelőzni a támadásokat, de szakértők szerint valamelyest csökkenthetik azok számát.

Míg a muszlimok többsége békésen él, a titkosszolgálati adatok mégis veszélyes potenciált jeleznek: egy fanatikus részük az iszlámot akarja világszerte érvényesíteni – ha szükséges, erőszakkal.

Bűnözés és lakhatási válság: ezt okozza a tömeges migráció

Minden évben egy Wiesbaden méretű városnyi ember vándorol be Németországba. Mindez komoly veszélyt jelent: hatással van a lakhatásra, a szociális rendszerre és – legfőképp – a biztonságra. A bevándorlók között a bűnözési ráta kiemelkedően magas.

A migrációs politika tömeges jellege drámai számokban is megmutatkozik: „Minden évben egy nagyvárosnyi népesség vándorol be Németországba” – hívják fel a figyelmet a szakértők, s ezzel szemléletesen bemutatják a tömeges bevándorlás mértékét.

Wiesbaden mint mintaváros

A Német Szövetségi Köztársaság népessége évente annyival növekszik, amennyi egy Wiesbaden, Erfurt vagy Gelsenkirchen méretű város lakossága.

A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint csak 2023-ban körülbelül 1,9 millió ember érkezett Németországba, míg körülbelül 1,3 millió költözött el – ez több mint 660 000 fő növekedést jelent.

A hesseni tartomány fővárosa, Wiesbaden, amelynek lakossága körülbelül 300 000 fő, a rendőrség adatai szerint 2024-ben 3948 erőszakos bűncselekményt regisztrált, köztük 2483 testi sértést és 279 rablást. Az utcai bűnözés 4518 esettel továbbra is magas szinten maradt. A szexuális bűncselekményekről a wiesbadeni rendőrség nem közöl saját adatokat; a nyugat-hesseni rendőrség területén ez a szám körülbelül 400 esetet jelent.

A nyugat-hesseni rendőrség területén regisztrált 20 604 bűncselekményből becslések szerint 8000–9000 Wiesbadenben történt, ez a tartomány fővárosa így a rendőrség területén a legnagyobb arányt képviseli.

A statisztikák szerint a külföldiek aránya az erőszakos, rablási és szexuális bűncselekményeknél országos szinten aránytalanul magas, részben 40 és 60 százalék között mozog, pedig csak körülbelül 15 százalékát teszik ki a lakosságnak.

Mivel nem egy olyan város, mint Wiesbaden, hanem inkább egy közel-keleti nagyváros bevándorlói érkeznek Németországba, a viszonyok jelentősen romlanak.

Bevándorlás Szíriából, Afganisztánból és Törökországból

A 30 év alatti fiatal férfiak között van a legtöbb bűnöző és többségük bevándorló. Ugyanakkor a társadalmi tényezők is szerepet játszanak: szegénység, integráció hiánya, iszlamista előítéletek, kilátástalanság vagy kulturális konfliktusok.

A migráció növekedésével a külföldi gyanúsítottak száma is emelkedik, ez a kapcsolat egyértelműen látható a rendőrségi bűnügyi statisztikákban.

A NIUS kutatásai szerint 2024-ben csaknem 400 000 ember érkezett nem EU-tagállamokból Németországba a menekültügyi rendszer, a családegyesítés és a nyugat-balkáni szabályozás révén. Főként Szíriából, Afganisztánból és Törökországból érkeztek. Míg a szövetségi kormány „szakemberekről” beszél, a valóságban tartós, túlnyomórészt a szociális állam által támogatott migráció alakul ki.

A lakhatás hatalmas terhet ró az országra

A lakhatás terén különösen jól látható a strukturális terhelés. Az ilyen méretű városokban átlagosan csak 41 négyzetméter áll rendelkezésre lakosonként. A 300 000 lakosú Wiesbadenben 41 négyzetméter/fő arány mellett összesen 12,3 millió négyzetméter lakóterület áll rendelkezésre.

Ennyi új lakóterületet kellene létrehozni minden évben, ha egy Wiesbadenhez hasonló nagyvárosba ilyen sok bevándorló érkezne.

A szociális költségek is súlyosak – különösen a polgári jövedelem tekintetében. A polgári jövedelemre fordított magas kiadások társadalmi feszültségeket okoznak Németországban.

„Összességében az SGB II [a tétel a polgári jövedelmet jelöli, a szerk. megjegyzése] kiadásai 2023-ban meghaladták a 300 millió eurót, míg 2022-ben körülbelül 272 millió eurót tettek ki. Ez a növekedés elsősorban a megnövekedett szabályozási igényeknek, a lakhatási és energiaköltségeknek (pl. megélhetési támogatások, KdU, BuT) valamint a magasabb adminisztrációs költségeknek köszönhető” – áll Wiesbaden összefoglalójában.

Ezek a számok sejtetik, milyen terhek hárulnak a szociális államra, ha évről évre egy olyan nagyváros, mint Wiesbaden bevándorol.

Új szociális terheket importálnak a németek

Németország minden évben egy egész nagyvárossal növekszik, anélkül, hogy rendelkezne az ilyen fejlődéshez szükséges infrastruktúrával, lakóterülettel és integrációs képességgel. A wiesbadeni számok szimbolikusan az egész országra jellemzőek: növekvő szociális kiadások, feszült lakáspiac, stabilan magas bűnözési ráta és aránytalanul magas arányú külföldi gyanúsítottak.

Gazdasági migránsokat és terrorveszélyt hozhat Európába a kiterjesztett Erasmus program

Olyan javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság, amely az Erasmus-programot és a Horizon Europe tudományos együttműködést a Közel-Keletre és Észak-Afrikába is kiterjesztené. Szakértők szerint ez a nyitás korántsem veszélytelen, egyes országok diákjai ugyanis nem biztos, hogy a tanulás tiszta szándékával érkeznek majd Európába.

A kezdeményezést új mediterrán paktumként említik és többek között Algéria, Jordánia, Libanon, Líbia, Palesztina, Izrael, Marokkó, Szíria és Tunézia, Egyiptom diákjai is részt vehetnének a programban.

A program ugyanis minden egyes „diáknak”, akinek Erasmus-program keretében engedélyezik az Európai Unióba való belépést ezekből az országokból, gyakorlatilag egyirányú jegyet adnak Európába – hívta fel a figyelmet a problémára a Brussels Signal. A portál kiemelte:

Az ideérkező diákok vélhetően nem az európai „értékek” miatt jönnek, hanem – az elmúlt évtizedben érkezett hamis menedékkérőkhöz hasonlóan – gazdasági migránsok lesznek és fennáll a veszélye annak is, hogy tanulás helyett pusztán vízumot akarnak maguknak.

A „Földközi-tengeri paktum”, az Európai Bizottság új kezdeményezését Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője vezeti.

A paktum kimondja, hogy a mediterrán országok – azaz az Európai Unió és a „déli szomszédság” országai, Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria és Tunézia – mind „egy tengert, egy paktumot és egy jövőt” osztanak meg egymással.

A paktummal kapcsolatban sok kérdés merül fel. Először is, nem tűnik paktumnak, mivel az EU-n kívül senki sem írta alá. Ráadásul egy olyan kitétellel kezdődik, amelyben a szerzők szó szerint csillaggal jelölték Palesztinát, és lábjegyzetben hozzátették, hogy ez nem jelenti a palesztin állam elismerését.

A paktum kidolgozói – vagyis a paktumot megfogalmazó brüsszeli bürokraták – úgy tűnik, úgy vélik, hogy az Európai Uniónak „egy jövője” van déli szomszédaival. Ennek érdekében hivatalosan is engedélyezik ezeknek az országoknak az Erasmus programhoz való csatlakozását. A listán szereplő – részben iszlám – országok közül sok egyáltalán nem hiszi, hogy valódi értelemben „egy jövőjük” van a Nyugattal.

Ellenőrizetlenül juthatnak be Európába a diákok terrorfenyegetést jelentő országokból

Ugyanakkor, olyan országok, mint Líbia, nem is rendelkeznek működő kormánnyal, ami azt jelenti, hogy nem lesz valódi módja a diákok átvilágítására, amikor érkeznek.

Ha valaki diákvízummal érkezik egy nyugati országba, nagyon nehéz kiutasítani.

A Trump-kormányzat is nehéz helyzetbe került akkor, amikor megpróbálta kiutasítani azokat, akik hazudtak a zöldkártyájukról és hangot adtak a terrorizmus támogatásának, mint például Mohammad Khalil esete, aki bár szeptember közepén kiutasították, még mindig nem távozott.

Európában is szinte lehetetlennek bizonyult a hamis menedékkérők kiutasítása, például abban az esetben, amikor egy férfi azt állította, hogy „vérbosszú” miatt kellett Afganisztánból Ausztriába menekülnie. Bár az Európai Bíróságon elvesztette az ügyet, még mindig Ausztriában tartózkodik.

Brüsszel épp akkor nyitotta meg kapuit veszélyes országok felé, amikor egyre több európai ébred rá arra, hogy a tömeges migráció egy elavult koncepció, és hogy sok újonnan érkező valójában nem akar asszimilálódni, hanem a saját kultúrájával akarja felváltani a helyi kultúrát.

A menekültek tömeges beáramlásának engedélyezésének korszaka lejárt, de a brüsszeli globalista klikk mégsem tudja elengedni ezt az elképzelést.

Olyannyira, hogy úgy tűnik, mélyen hiszik, hogy a Nyugatnak „egy jövője” van ezekkel az újonnan érkezőkkel, és ha csak továbbra is ugyanazt próbálják, akkor végül sikerrel járnak és végül az új migránsok asszimilálódnak.

Mindehhez pedig Brüsszel az Erasmus programot használja fel. A keresztény teológus, Erasmusról elnevezett program többet tett az európaiak összefogásáért és a puszta kontinensen való együttélésen túlmutató páneurópai identitás kialakításáért, mint a legtöbb brüsszeli fantasztikus ötlet – írta cikkében a Brussels Signal.

Az Erasmus programot az 1980-as években egy Sofia Corradi nevű nő dolgozta ki, aki meg akarta könnyíteni az európai hallgatók számára, hogy diplomájukat és kreditjeiket elismerjék az egész kontinensen. Corradi álma, amelyet 1987-ben indított el az EU elődje, az Európai Gazdasági Közösség, eredményeként 16 millió európai utazott más európai országokba.