POLITIK
Miért nem mennek haza harcolni az ukránok?
A német kancellár szerint az ukrán férfiaknak otthon kell maradnia harcolni. Friedrich Merz német kancellár a kéréssel magához az ukrán elnökhöz, Volodimir Zelenszkijhez fordult.
Fotó: JOHN MACDOUGALL Forrás: POOL
A német kancellár kemény üzenetet küldött az ukrán elnökön keresztül. Friedrich Merz telefonon egyeztetett Volodimir Zelenszkijjel, akinek hangsúlyozta: meg kell állítani az ukrán férfiak Németországba áramlását – írja a Politico.
Fotó: TOBIAS SCHWARZ / AFP
„Egy hosszú telefonbeszélgetés során ma arra kértem az ukrán elnököt, hogy gondoskodjon arról, hogy különösen az ukrán fiatal férfiak ne jöjjenek nagy számban – egyre növekvő számban – Németországba, hanem szolgálják a hazájukat” – jelentette ki Merz csütörtökön.
A német kancellár megjegyzései egy olyan időszakban hangzottak el, amikor Németországban – különösen Merz konzervatív soraiban – egyre növekvő aggodalomra ad okot, hogy a közvélemény ukrán ügy iránti támogatása csökkenhet, ha a fiatal ukrán férfiak láthatóan azzal kerülik meg a katonai szolgálatot, hogy Németországba jönnek.
Németország Ukrajna egyik leghűségesebb szövetségese az EU-n belül. Az ország több mint 1,2 millió ukrán menekültet fogadott be Oroszország 2022-es teljes körű inváziója óta, és abszolút számokban az Egyesült Államok után a legnagyobb katonai segélynyújtója.
Markus Söder, Bajorország konzervatív miniszterelnöke és Merz szövetségese, az EU úgynevezett Ideiglenes Védelmi Irányelvének korlátozását javasolta, amennyiben Kijev nem csökkenti önként az érkezők számát. A szabályok automatikus védett státuszt biztosítanak az ukránoknak.
A német belügyminisztériumra hivatkozó német médiajelentések szerint az ukrán kilépési szabályok nyári enyhítését követően a Németországba belépő 18 és 22 év közötti fiatal ukrán férfiak száma az augusztus közepi heti 19-ről októberre heti 1400 és 1800 közé emelkedett.
Merz kormánykoalíciójának tagjai attól tartanak, hogy a fiatal ukrán férfiak növekvő jelenléte Németországban politikai vitaponttá válik a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt tagjai miatt, akik bírálják a kormány Kijevnek nyújtott folyamatos támogatását.
A felemelkedőben lévő AfD, amely most első helyen áll a közvélemény-kutatásokban, régóta követeli az ukránoknak járó jóléti kifizetések leállítását, eddig azonban sikertelenül.
Kijev hivatalosan is felhagyott a párbeszéddel, folytatják a háborút
Oroszország továbbra is kész lenne tárgyalni, azonban az ukrán fél felhagyott a párbeszéddel. Dimitrij Peszkov szerint Kijev döntése szomorú, de nem meglepő.
Fotó: PAVEL BEDNYAKOV Forrás: POOL
Az ukrán külügyminisztérium nyilatkozata, amely megszünteti az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, hivatalossá tette Kijev vonakodását a tárgyalások folytatásával kapcsolatban – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője. Kijev tehát továbbra is elzárkózik a tárgyalás minden formájától, Oroszország azonban Peszkov szavai szerint kész a párbeszédre – írja a TASZSZ.
– A nyilatkozat hivatalossá tesz egy de facto helyzetet, amelyben az ukrán fél nem volt hajlandó párbeszédet és tárgyalásokat folytatni. Ez szomorú – mondta Peszkov.
November 12-én a brit The Times újság interjút közölt Szerhij Kiszlicja ukrán külügyminiszter-helyettessel. Az újságnak a diplomata megjegyezte, hogy az idei évben nem történt jelentős előrelépés az orosz–ukrán tárgyalásokon, Kijev felhagyott a Moszkvával folytatott párbeszéddel.
Oroszország többször is kijelentette, hogy kész folytatni a tárgyalásokat Ukrajnával. Erről maga Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is beszélt szeptember elején.
Lavrov megjegyezte, hogy az ukrajnai válság békés rendezése továbbra is prioritás Oroszországnak. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a brit és az ukrán médiában megjelent hírek arról, hogy Kijev felfüggesztette az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, a béke iránti elkötelezettség hiányára utalnak.
Hiperszonikus rakétákkal mért csapások, előretörő orosz erők, tömeggyártott drónok – új szakaszába lép az ukrajnai háború
Az orosz hadsereg Kinzsal hiperszonikus rakétákkal támadott ukrán hadiüzemeket és energetikai létesítményeket, miközben több frontszakaszon is előretörést jelentett be. Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország idén akár 120 ezer siklóbombát és hetvenezer nagy hatótávolságú drónt gyárthat, a téli hónapokban pedig újabb csapások várhatók az ukrán energetikai infrastruktúrára. Közben Matteo Salvini az Ukrajnának juttatott segélyek korrupciós kockázataira figyelmeztetett.
Egy dróntámadás helyszínén a Dnyipro bal partján fekvő, kijevi Desznyanszkij kerületben, ahol egy lakóépületet ért találat, és hat ember meghalt Fotó: MYRIAM RENAUD Forrás: Hans Lucas
Az orosz védelmi minisztérium pénteken bejelentette, hogy az éjszaka folyamán Kinzsal hiperszonikus rakétákat is bevetettek az ukrán hadiipari és energetikai létesítmények ellen végrehajtott csoportos támadás során. A tárca szerint a művelet „válasz volt az ukrán terrortámadásokra az orosz polgári célpontok ellen”.
A minisztérium arról is beszámolt, hogy az elmúlt napokban elfoglalták a donyecki Pokrovszk Rih keleti elővárosát, valamint a Dnyipropetrovszk megyei Oresztopilt.
A jelentés szerint Pokrovszknál az ukrán erők hét alkalommal próbálkoztak ellentámadással, sikertelenül. Az orosz fél szerint „az ukrán veszteség a térségben az elmúlt héten több mint 1670 katona”, továbbá tucatnyi páncélozott jármű.
A harcok intenzitását jelzi, hogy Moszkva állítása szerint az elmúlt hét napban mind a hat frontszakaszon előre tudtak nyomulni, és összesen kilenc települést foglaltak el.
Ukrán hírszerzés: Oroszország tízezrével gyártja a siklóbombákat
Vadim Szkibickij altábornagy, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője a Reutersnek arról beszélt, hogy Oroszország idén akár
„120 ezer siklóbombát tervez gyártani”, köztük „ötszáz új, kétszáz kilométeres hatótávolságú változatot”.
Mint fogalmazott:
Ugyan le lehet lőni ezeket, de az Oroszországban gyártott légibombák mennyisége óriási.
Szkibickij szerint az orosz erők naponta 200–250 siklóbombát vetnek be, és Moszkva már azon dolgozik, hogy a bombák hatótávolságát 400 kilométerre növeljék, ami újabb ukrán településeket tenne sebezhetővé.
A hírszerző tiszt azt is elmondta, hogy az oroszok idén körülbelül 70 ezer nagy hatótávolságú drónt gyárthatnak, köztük 30 ezer Sahíd típust, amelyek az orosz támadások fő eszközei. Az ukrán energetikai infrastruktúra elleni csapások szerinte a télen is folytatódnak: „Mindenképpen meg akarnak törni bennünket… ezek a támadások destabilizálják a belső helyzetet.”
Észak-Korea fegyverzi az orosz hadipart
Szkibickij beszámolt arról is, hogy Észak-Korea 2023 óta 6,5 millió tüzérségi lövedéket szállított Oroszországnak, de a készletek „mára kimerültek”. Phenjan most drónok tömeggyártásába kezdett, és Moszkvával együttműködve alakítja át a fronton szerzett tapasztalatokat fegyverfejlesztéssé.
Orosz és ukrán csapások – civil áldozatokkal
Ukrajnában az Odessza megyei Csornomorszk piacát érte orosz dróntámadás, meghalt két civil és heten megsérültek – közölte Oleh Kiper kormányzó.
Eközben az ukrán erők saját támadásokat is jelentettek: a hírszerzés szerint „megsemmisítettek egy olajterminált a novorosszijszki kikötőben”, amely Oroszország egyik legfontosabb exportközpontja. A támadásban az SZBU szerint légvédelmi rendszert is ért találat.
A transzszibériai vasútvonalon szintén ukrán művelet okozott fennakadást: „leállt a teherforgalom”, miután egy tehervonat kisiklott egy robbantás következtében.
Salvini: A segélyek „súlyos korrupciót gerjeszthetnek”
Olaszországban Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes a napokban kirobbant ukrán energetikai korrupciós botrányra reagálva úgy fogalmazott:
Nem szeretném, ha az olasz dolgozók és nyugdíjasok pénzét újabb ilyen ügyek táplálására használnák fel.
Szerinte az Ukrajnának adott újabb segélyek „nem a háború lezárását segítik, hanem még súlyosabb korrupciót gerjeszthetnek”.
Német kollégája, Guido Crosetto ezzel szemben úgy véli: „Abszurd volna leállni Ukrajna támogatásával. Nem ítélek meg egy országot két korrupt ember alapján.”
NATO-országok: erősíteni kell a hibrid fenyegetések elleni védekezést
Németország, Franciaország, Lengyelország, Nagy-Britannia és Olaszország védelmi miniszterei berlini tanácskozásuk után közölték:
„Fokozni fogjuk együttműködésünket, hogy szembeszálljunk a drónok, kibertámadások és a dezinformáció jelentette kihívásokkal.”
A felek megerősítették, hogy „töretlenül támogatják Ukrajnát”, és beillesztenék az ukrán hadipart a közös európai gyártási láncokba. John Healey brit védelmi miniszter hangsúlyozta:
Az orosz agresszió fokozódik. Az Egyesült Államok joggal várja el, hogy Európa többet tegyen a védelemért.
Ripost hírek
