Mekkora esélyei vannak hogy Trump tűzszünetet érjen el Ukrajnában?

Az amerikai kormány az orosz-ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.

Karoline Leavitt sajtótitkár az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Marco Rubio külügyminiszter és

Steve Witkoff elnöki különmegbízott az elmúlt hetekben mindkét oldallal azon dolgozott „csendben”, hogy megoldásra jussanak a béke megteremtése érdekében.

A szóvivő elmondta, hogy a csütörtökön amerikai és ukrán tisztségviselők által Kijevben megvitatott béketervezet a két szembenálló féllel történt azonos súlyú egyeztetések eredménye. A javaslatot „jó tervnek” nevezte, és hangsúlyozta, hogy az élvezi Donald Trump elnök támogatását.

Hozzátette, hogy

a külügyminiszter és az elnöki megbízott az elmúlt hetekben „találkozott az ukránokkal is”,

és ezek az egyeztetések folytatódnak mindkét féllel.

A szóvivő szavai szerint az amerikai elnök korábban világossá tette szándékát a béke megteremtésére, és „egyre frusztráltabbá” vált mind az orosz, mind az ukrán felet illetően.

A sajtóban 28 pontból álló elképzelésnek nevezett béketervezet tartalmával kapcsolatban Karoline Leavitt nem árult el részleteket, de hozzátette, hogy

a Fehér Ház meggyőződése szerint lehetséges a megállapodás Oroszország és Ukrajna között a Közel-Keleten elért békeegyezmény mintájára.

Rubio külügyminiszter washingtoni idő szerint szerda este az X-en azt írta, hogy az amerikai tisztségviselők folytatják olyan lehetséges elképzelések kidolgozását, amelyek elvezetnek egy tartós békeegyezményhez, amivel kapcsolatban hozzátette, hogy ez „megkívánja mindkét fél részéről, hogy beleegyezzenek nehéz, de szükséges engedményekbe”.

Bejelentette a Harkiv megyei Kupjanszk város elfoglalását csütörtökön Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke.

Geraszimov erről egy vezetésiponton, kamerák előtt tett jelentést a terepruhát viselő Vlagyimir Putyin orosz elnöknek.

Kupjanszk és Pokrovszk bekerítését október 26-án közölte nyilvánosan a hadseregtábornok az államfővel. A hónap végén Putyin közölte, hogy az orosz hadsereg kész több órára felfüggeszteni a harci tevékenységet annak érdekében, hogy ezekre a településekre nyugati és ukrán újságírók jussanak be az ukrán oldalról, hogy megismerkedjenek az ottani állapotokkal. Kijev ezt elutasította.

Kupjanszk keleti részének elfoglalásáról október 11-én tett bejelentést az orosz fél. Geraszimov csütörtökön azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg folytatja az Oszkil folyó bal partján lévő ukrán alakulatok megsemmisítését. Putyin megjegyezte, hogy Kupjanszkban és a környező területeken mintegy 15 ukrán zászlóaljat kerítettek be.

A vezérkari főnök beszámolója értelmében a Kelet nevű csoportosítás Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja megyében megszállt 13 települést, és november 1-jéig elfoglalt több mint 230 négyzetkilométernyi területet, ezzel növelve meg a ellenőrzése alatt álló zónát. Mint mondta, a Centrum nevű csoportosítás folytatja a Pokrovszknál bekerített alakulatok megsemmisítését, az Észak nevű pedig ellenőrzése alá vonta a Harkiv megyei Vovcsanszk területének több mint 80 százalékát.

Az államfő azt kérte a hadvezetéstől, hogy összpontosítson a kosztyantinivkai helyzetre a donyecki régióban. Elmondta, hogy a harcok már a város területén folynak, amelynek lakosságszáma korábban mintegy 67 ezer fő volt.

Az orosz államfő a katonai parancsnokokkal megtartott tanácskozáson egyéb feladatként adta utasításba a „különleges hadművelet” céljainak elérését. Hangsúlyozta, hogy az ukrán katonák számára biztosítani kell a lehetőséget a fegyverletételre és a megadásra. Hangot adott azon álláspontjának, hogy Ukrajna politikai vezetése 2024 eleje óta egy bűnözői csoport, amely a hatalmat a háború ürügyével a tulajdon meggazdagodása érdekében bitorolja. Mint fogalmazott, semmibe veszik a katonák sorsát.

A háborút megelőzően mintegy 27 ezres Kupjanszk az azonos nevű járás közigazgatási székhelye, fontos logisztikai központ több vasútvonal és közút kereszteződésében. A városon át haladnak az ukrán fegyveres erők ellátási útvonalait az Oszkil folyó keleti partján. A TASZSZ hírügynökség szerint a város elfoglalása megnyitotta az utat azelőtt, hogy mélyebbre törjenek előre a harkivi régióba, Izjum és Csuhujiv város, valamint dél felől közvetlenül Vovcsanszk felé.

Ukrán egységek újabb csapást mértek csütörtökre virradóan az oroszországi Rjazanban, illetve Ilszkben lévő olajfinomítóra – közölte az ukrán vezérkar.

A közlés szerint találatot regisztráltak, és tüzet észleltek a rjazani finomító egyes berendezéseinek környékén, de a károk mértékét még nem tudják pontosan. A hadsereg vezetése kiemelte, hogy a rjazani olajfinomító éves tervezett kapacitása 17,1 millió tonna, és Oroszország legnagyobb finomítói közé tartozik. A finomító évente átlagosan 840 ezer tonna repülőgép-kerozint állít elő más kőolajtermékek mellett, és részt vesz az orosz légierő ellátásában. Az ukrán erők ezenfelül eltaláltak egy orosz katonai összpontosulást Donyeck megye megszállt részében a vezérkar szerint.

Bródi Róbert, az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli rendszerekért felelős parancsnoka elmondta, hogy az oroszországi krasznodari régióban lévő ilszki olajfonomítóra újabb csapást mértek az éjjel.

Bródi elmondása szerint az ilszki gyár évi hatmillió tonnánál is több kőolajat dolgoz fel, az egyik legnagyobb munkáltató a Krasznodari területen, és jelentős hatással van a régió gazdaságára.

Denisz Smihal védelmi miniszter Telegram-csatornáján közölte, hogy több ukrán gyártónál készen állnak a sorozatgyártásra a drónok elleni lőszerek. „Ezeknek a lőszereknek köszönhetően az ukrán katonák hatékonyabban tudnak majd védekezni az ellenséges FPV és Mavic drónokkal szemben” – emelte ki Smihal.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a Telegramon arról tájékoztatott, hogy „vádat emeltek öt olyan tisztségviselő ellen 367 ukrán gyermek Oroszországba történő deportálása miatt, aki az Oroszország által irányított szakadár Donyecki Népköztársaságnak (DNR) dolgozik, és a donyecki régió bentlakásos iskoláiból vitte el a gyerekeket. Az SZBU közölte, hogy a vádlottak között van Mihail Kusakov orosz állampolgár, a DNR korábbi oktatási minisztere, valamint négy bűntársa: Ihor Lizov, a DNR amvroszijivkai járási adminisztráció vezetője; Okszana Plotnicka, a megszállás alatt lévő, 4. számú amvroszijivkai bentlakásos iskola igazgatója, Lilija Bilik, az oktatási intézmény igazgatóhelyettese és Irina Setelja, a megszállás alatt lévő Vuhlehirszk 6. számú speciális bentlakásos iskolájának vezetője.

A vádirat szerint 2022. február 19-én az érintettek a Kreml utasítására megszervezték a 4. számú amvroszijivkai bentlakásos iskola 223 növendékének, valamint a 27. számú dokucsajevszki speciális bentlakásos iskola 11 tanulójának illegális elszállítását az oroszországi Kurszki területre.

Ugyanezen a napon további 130 ukrán gyereket deportáltak Oroszország Rosztovi területére, ezúttal a vuhlehirszki 6. számú speciális bentlakásos iskolából. Március 15-én újabb három gyermeket szállítottak el az amvroszijivkai iskolából a Kurszki területre.

„Az agresszor állam képviselőinek közreműködésével a felsorolt intézményekből 159 ukrán gyereket orosz családok gyámsága alá helyezték. Ők mindmáig Oroszország területén élnek. Ezek az elkövetők megsértették a genfi egyezménynek a polgári lakosság háborús védelméről szóló cikkét, amely tiltja a védett személyek kényszerű áttelepítését vagy deportálását a megszállt területről a megszálló állam területére. A gyanúsítottak ellen távollétükben emeltek vádat háborús bűncselekmények elkövetése miatt. Mivel a vádlottak megszállt területen rejtőzködnek, az elfogásukra tett erőfeszítéseket folytatni kell” – írta az SZBU.

Ukrán tengerészgyalogosok videóra rögzítették, amint egy nagyerejű bomba becsapódik egy többszintes lakóépületbe a Donyeck megyei Mirnohradban.

A felvételt az 503. különálló zászlóalj közzé tette a Facebookon. Ezen látszik, amint az épület fölött hatalmas tűz- és füstoszlop emelkedik, és körülveszi a házat.

„Az oroszok továbbra is a föld színével akarják egyenlővé tenni Mirnohradot. A videón látható, hogy valószínűleg egy KAB-3000 légibomba, a megszállók arzenáljának egyik legerősebb bombája becsapódik. A lövedék súlyának majdnem felét, 1200-1400 kilogrammot, a robbanóanyag teszi ki” – írta az ukrán alakulat bejegyzésében. Az UNIAN hírügynökség hozzáfűzte, hogy Mirnohrad városában 2022 februárja előtt mintegy 56 ezer ember élt, idén októberre viszont már csak mintegy kétezer lakos maradt ott.

Orbán Viktor országos aláírásgyűjtést jelentett be Brüsszel háborús tervei ellen. A miniszterelnök Facebook-bejegyzésében arra kérte a magyarokat, írják alá minél többen a kezdeményezést: „Ne hagyjuk, hogy velünk fizettessék meg a háború árát!” Egy másik posztjában arról számolt be, hogy Vácrátóton, Rétvári Bencével együtt házról házra járva gyűjtik az aláírásokat.

Orbán Viktor korábban azt közölte: Ursula von der Leyen újabb, 135 milliárd eurós összeget kér a tagállamoktól Ukrajna és a háború finanszírozására. A miniszterelnök szerint ez nagyjából 51 840 milliárd forintot jelentene, ami az éves magyar gazdasági teljesítmény 65 százalékának felel meg.

Úgy fogalmazott: ez „az összes magyar nyugdíjas hét évnyi nyugdíja”, és olyan „csillagászati összeg”, amely „ma nem létezik”.

A miniszterelnök szerint Brüsszel megoldása ismét a közös európai hitel lenne, amelynek terheit még „az unokáink is nyögnék”. Hozzátette: mindeközben Brüsszel napi egymillió eurós bírságot szab ki Magyarországra a migrációs politika miatt, és pénzügyi szankciókat alkalmaz a háborúval és a genderkérdéssel kapcsolatos magyar álláspont miatt.

Orbán Viktor ezt úgy értékelte: „Ez már abszurd.”

Közben Ukrajna is további forrásokat kért

Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök arról tájékoztatta az uniós nagyköveteket, hogy országának 60 milliárd euróra van szüksége „a túléléshez”. Szóba került az ukrajnai korrupció is, amelyre Szviridenko átfogó tisztogatást ígért.

Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója szerint az ukrán „háborús maffia” szereplőit azzal gyanúsítják, hogy 100 millió dollárt loptak el. Hozzátette: Ursula von der Leyen további jelentős összegeket kér Orbán Viktornak írt levelében, az eddigi 180 milliárd eurón túl újabb 135 milliárdot.

Menczer szerint a magyar álláspont egyértelmű: „Mi nem akarunk háborút, mi békét akarunk, és nem akarjuk, hogy a magyarok pénzét a háborúba küldjék.” Arra kérte a fórum résztvevőit, vegyenek részt a háborúellenes aláírásgyűjtésben, hogy a miniszterelnök Brüsszelben elmondhassa: „a magyarok tömegesen itt állnak mögöttem, békét akarnak, és azt akarják, hogy a magyarok pénze a magyar családokban maradjon.”