Megint újabb települést foglaltak el az oroszok

Elfoglalta az orosz hadsereg Ribne települést Zaporizzsja megyében az elmúlt nap folyamán az ukrajnai háborúban – közölte pénteken a moszkvai katonai tárca.

A minisztérium előző nap a Dnyipropetrovszk megyei Vovcse bevételét jelentette be. A vasárnapi hadijelentés szerint az ukrán hadsereg egy nap leforgása alatt hat kísérletet tett az orosz vezérkari főnök által körülzártnak nyilvánított, Harkiv megyei Kupjanszk felmentésére. Ott a moszkvai összesítés értelmében az ukrán fél mintegy félszáz embert, és egyebek között két páncélozott harcjárművet és egy amerikai Paladin 155 milliméteres önjáró löveget veszített.

A donyecki Pokrovszk (oroszul: Krasznoarmejszk) térségében Moszkva szerint az ukrán hadsereg hétszer próbálkozott a külső felmentéssel, és nyolc alkalommal kísérelte meg belülről áttörni a körülzárást. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy ott az ukrán hadsereg több mint 275 katonát, két harckocsit és négy egyéb páncélozott harcjárművet veszített. Hárman megadták magukat.

A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak törni,

a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1300 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A moszkvai katonai tárca az eltalált és

megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel ukrán hadiipari üzemeket ellátó energetikai létesítményeket,

az ukrán hadsereg által használt közlekedési infrastruktúra eszközeit, négy harckocsit és 11 egyéb páncélozott harcjárművet, három 155 milliméteres önjáró löveget, egy Neptun nagy hatótávolságú irányított rakétát, amerikai HIMARS sorozatvetők hét rakétáját, továbbá 247 repülőgép típusú drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.

A belgorodi energiaellátó rendszer súlyosan károsodott, több mint húszezer ember maradt áram nélkül.

Több mint 12 órán át tartó rendkívüli áramszünet sújtotta Kijevet és térségét, miután Oroszország az ukrán energia- és gázinfrastruktúra ellen indított nagyszabású drón- és rakétatámadást november 8-án éjjel. A csapássorozat több nagyvárost is elért, és komoly károkat okozott az energiahálózatban – írja a The Kyiv Independent.

Az Ukrán Légierő szerint Oroszország 458 drónt indított, köztük Sahíd típusú támadódrónokat, amelyekből 406-ot sikerült megsemmisíteni. A 45 kilőtt cirkáló- és ballisztikus rakétából kilencet lőttek le.

A támadások fő célpontjai Kremencsuk, Kijev, Dnyipro, Harkiv és Csernyihiv voltak, de robbanásokat jelentettek Szumiból és Odessza megyéből is. Volodimir Zelenszkij elnök a csapásokat „nagyon arcátlannak” és „demonstratívnak” nevezte, és közölte, hogy Ukrajna az Egyesült Államokkal további Patriot légvédelmi rendszerek beszerzéséről egyeztet.

Az országos hálózatüzemeltető, az Ukrenergo több régióban is rendkívüli áramkieséseket jelentett.

A DTEK, Ukrajna legnagyobb magánenergetikai vállalata arról számolt be, hogy egyik hőerőműve „komoly károkat” szenvedett. A cég szerint az orosz erők a teljes körű invázió kezdete óta már több mint 210 alkalommal támadták meg erőműveit.

Kijevben a kimaradások jelentősen eltértek városrészenként, egyes területek akár nyolc órára is áram nélkül maradhattak. Svitlana Hrinchuk energiaügyi miniszter közölte, hogy a károk felmérése folyamatban van, és a megszokott, napi legfeljebb négyórás tervezett áramszünetek akkor térhetnek vissza, „amikor az energiarendszer stabilizálódik”. Estére a miniszter már arról beszélt, hogy részben sikerült stabilizálni a helyzetet, így a lakosság jobban tervezheti teendőit.

Hrinchuk a mostani csapást „az egyik legnagyobb közvetlen ballisztikus rakétatámadásnak” nevezte Ukrajna energetikai létesítményei ellen a 2022 februárjában kezdődött invázió óta.

A fővárosban hajnali 4:30 előtt hallottak robbanásokat, miközben a légvédelem aktívan dolgozott a város felett. Vitalij Klicsko polgármester szerint a Pecherszki kerületben tűz ütött ki a lezuhanó dróndarabok miatt, amelyet később eloltottak. Sérültekről nem érkezett jelentés.

A kijevi támadás része volt annak a szélesebb orosz offenzívának, amely Ukrajna középső, déli és keleti régióit is érintette. Odessza megyében a katasztrófavédelem energetikai létesítmény elleni találatot jelentett.

Az ősz folyamán Oroszország fokozta az ukrán energiainfrastruktúra elleni csapásokat, a korábbi, október 3-án és 5-én végrehajtott támadások például az ország gáztermelő kapacitásának mintegy 60 százalékát semmisítették meg.

A mostani éjszakán Dnyiprót is találat érte: orosz drón csapódott egy lakóépületbe, legalább hét ember – köztük két gyermek – megsérült.

Óvatosan kell kezelni az európai országok jelenlétét az ukrajnai háborúban – mondta Zelenszkij ukrán elnök a The Guardiannek adott interjújában.

Zelenszkij szerint ugyan továbbra is folynak a harcok Ukrajnában, de az európai országok továbbra sem akarnak háborúzni. „Alapvetően a társadalmuktól félnek, az európai lakosság pedig nem akar részt venni a háborúban."

Végső soron természetesen az európai vezetők döntése, hogy bevetik-e csapataikat. Így tehát, ha Ukrajna ezt túlságosan erőszakosan erőlteti, végül elveszítheti partnerei „katonai és pénzügyi támogatását”.

Mivel Trump kizárta az amerikai katonai beavatkozást, a francia és az Egyesült Királyság kormánya ígéretet tett arra, hogy csapatokat küld egy esetleges békemegállapodás részeként. Arra a kérdésre, hogy szeretné-e, ha a brit katonák hamarabb érkeznének – például hogy védelmi állást foglaljanak el az Ukrajna és Fehéroroszország közötti határon –, Zelenszkij azt mondta:

Arra a kérdésre, hogy az EU és az Egyesült Királyság elegendő mértékben segíti-e Ukrajnát, a tél beállta előtt azt mondta,  „Soha nem elég. Csak akkor, amikor véget ér a háború. És elég, amikor Putyin megérti, hogy abba kell hagynia.” Elmondta, hogy meleg kapcsolatokat ápol Keir Starmerrel, és „folyamatos kapcsolatban” van Londonnal. „Nem a miniszterelnökről, sokkal inkább a társadalomról van szó” – mondta az elégtelen segély kérdésében.

Nem állnak jól

Az orosz csapatok az elmúlt napokban egy hosszú és véres hadjárat után elfoglalták Pokrovszk városának nagy részét. Zelenszkij azt mondta, hogy Moszkva hatalmas erőket – „170 ezer embert” – vetett be a hadműveletbe, az ostrom pedig a leghevesebb és legbrutálisabb volt Donyeck megyében, Putyin fő célpontjában. „Sok az áldozat” – mondta.

Zelenszkij szerint októberben 25 ezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg, ami rekord. Minden veszteség ellenére nem zárta ki, hogy Oroszország egy második frontot nyit egy másik európai ország ellen, mielőtt véget ér az ukrajnai háború: „Úgy hiszem. Meg tudja tenni. El kell felejtenünk az általános európai szkepticizmust, miszerint Putyin először Ukrajnát akarja megszállni, majd esetleg máshová megy. Mindkettőt megteheti egyszerre.”

Az ukrán elnök az európai rosszindulatú tevékenységek fokozódását – beleértve a csali drónok Lengyelország feletti bevetését, valamint a drónok későbbi megjelenését Koppenhága, München és Brüsszel repülőterei felett – azzal hozta összefüggésbe, hogy Oroszország a 2022-es teljes körű inváziót követő első hónapok óta nem tudott jelentős előrelépést elérni a frontvonalon. „Putyin zsákutcában van a valódi sikerek tekintetében. Ez inkább patthelyzet számára. Ezért ezek a kudarcok arra késztethetik, hogy más területeket keressen. Nagyon nehéz nekünk, de otthon vagyunk, és megvédjük magunkat” – mondta.