Bulgária is felmentést kér a szankciók alól

A német után egy újabb uniós tagország kormánya szerint is változtatni kell a helyzeten, mert az orosz olajra kivetett szankciókba bele is bukhat. Ezért az intézkedések végrehajtása alóli mentességért fordul Donald Trumphoz- írja a vg.hu.

Mentességet kérne az Egyesült Államok új szankciói alól Bulgária, mert attól tart, hogy az Oroszország legnagyobb magántulajdonban lévő olajvállalata elleni intézkedések súlyos üzemanyaghiányhoz és népszerűségi válsághoz vezethetnek az országban – tudta meg a Politico névtelen forrásoktól. Az orosz olaj nélkülözhetetlen az üzemanyag előállításához.

Donald Trump amerikai elnök múlt héten jelentette be a szankciókat Oroszország két legnagyobb olajvállalatával, a Rosznyefttel és a Lukoillal szemben. Ennek betartása alól több uniós tagállam (így Németország is) mentességet kérne, mivel ezekben az országokban a cégek jelentős gazdasági tevékenységet folytatnak.

A vállalat évek óta meghatározó gazdasági szereplő a balkáni országban, a finomítót pedig korábban az EU-s szankciók kijátszásával is összefüggésbe hozták.

A források szerint a bolgár kormány már megkereste Washingtont, hogy tájékoztatást kérjen a mentesség igénylésének módjáról, mivel szeretné elérni, hogy a szankciók november 21-i életbe lépése után is működhessen a finomító.

A kabinet attól tart, hogy a szankciók miatt a pénzintézetek elfordulnak a burgaszi üzem finanszírozásától, ami a finomító leállását, 

A kabinet szerint egy ilyen helyzet a kormány bukásához is vezethetne, ami belpolitikai ellenfelének, Rumen Radev bolgár elnöknek kedvezne. Őt egyesek Moszkvához közelállónak tartják, és nyilvánosan is felvetette már egy új politikai párt létrehozását.

Más szakértők azonban megkérdőjelezik azt az állítást, hogy ha Washington nem ad mentességet, Radev politikailag megerősödne. Ez „a kormány félelemkeltő taktikája” – mondta Ilian Vasilev, Bulgária volt oroszországi nagykövete, jelenleg az Innovative Energy Solutions tanácsadó cég vezetője, aki szerint ezzel csak a finomító eladásának elodázását próbálják igazolni.

Orosz olaj nélkül egyszerűen nem lesz üzemanyag Bulgáriában

Julian Popov, korábbi környezetvédelmi miniszter és a Strategic Perspectives agytröszt vezető elemzője szerint 

Ez szerinte könnyen üzemanyaghiányhoz vezethet, ha nem találnak gyors megoldást.

Popov úgy véli, a kormánynak lépéseket kellene tennie a finomító működésének állami ellenőrzés alá vonására egy nemzetközi jogászokból és szakértőkből álló bizottság támogatásával, amely segíthetné Szófiát a stratégiai létesítmény kezelésében.

Ahogy azt a Világgazdaság megírta, Bulgária ideiglenesen megtiltotta a kőolajtermékek – elsősorban a dízel és a repülőgép-üzemanyag – exportját az Európai Unió tagállamai felé. A parlamenti többség szerint a döntés célja az ország energiabiztonságának garantálása és a hazai üzemanyagpiac stabilitásának megőrzése, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Lukoil ellen.

Az exporttilalom főleg az uniós tagállamokat fogják érinteni. A döntés feszültséget kelthet az EU belső energiapiacán, hiszen Bulgária az elmúlt években jelentős dízelexportőr volt a térségben, különösen a háborús helyzet miatt akadozó orosz szállítások idején. 

A rezsicsökkentést sikerült megvédeni, a Török Áramlat és a Barátság vezeték esetében Magyarország teljes mentességet kap az orosz energiahordozókra kivetett amerikai szankciók alól - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, miután pénteken Washingtonban tárgyalást folytatott Donald Trump amerikai elnökkel.

Magyar napot tartottunk Washingtonban - kezdte a M1 aktuális csatornán élőben közvetített, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóját Orbán Viktor, emlékeztetve, hogy nemcsak egy miniszterelnöki-elnöki csúcstalálkozó történt, hanem kétoldalú miniszteri tárgyalások is zajlottak, többek között a gazdasági miniszter, a honvédelmi miniszter és az innovációs és kulturális ügyekért felelős miniszter részvételével.

Hangsúlyozta: az Amerikai Egyesült Államok elnöke nagyrabecsülését fejezte ki Magyarország iránt, üdvözli Magyarország polgárait. Jelezte: Donald Trump nemcsak egy távoli országként gondol Magyarországra, hanem úgy, mint amelynek polgárai sok dicsőséget és eredményt hoztak az Egyesült Államoknak. A nagyrabecsülés kifejezése az ő részéről nemcsak diplomáciai udvariasság, hanem több annál, van valódi tartalma, és úgy éreztem, hogy ez egy őszinte barátság és elismerés Magyarország iránt - fejtette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök a kétoldalú tárgyalásokat úgy jellemezte: két egymással szövetségesi viszonyban álló állam vezetői tárgyaltak egymással, nem azonosítottak egyetlen olyan lényeges kérdést sem, amelyben a két állam véleménye egymástól eltért volna, vagy konfliktusban állna.

Nincs a két ország érdekei között stratégiai különbség vagy összeütközés, viszont van jó néhány egyezés, és voltak is elrendezni való ügyek - tette hozzá.

A kormányfő bejelentette: a rezsicsökkentést sikerült megvédeni, továbbra is Magyarországon lesz Európában a legalacsonyabb energiaár. "Ennek minden szükséges előföltételét megteremtettük, ami konkrétan azt jelenti, hogy a Török Áramlat esetében és a Barátság vezeték esetében teljes szankciómentességet kaptunk" - jelentette ki, hozzátéve, hogy nincs szankció, ami az onnan érkező ellátást Magyarországon korlátozná vagy drágábbá tenné.

"Ez egy általános és időkorlát nélküli mentesség" - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Az orosz olajra és földgázra kivetett szankciók alóli mentességre vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy leültek és megvizsgálták a témát, aminek eredményeképpen arra jutottak, hogy Magyarország helyzete lényegesen eltér a többi európai országétól. Nem lehet fenntartani az ország biztonságos energiaellátását és nem lehet megfizethető árú energiát adni a magyar családoknak és vállalkozásoknak akkor, hogyha két "kulcsvezetéken" továbbra is szankciók lesznek - jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy ezért kérték Donald Trumptól, hogy ezeket a szankciókat töröljék el. Két vezetéket kértünk mentesíteni minden szankció alól, az egyik, amelyik a gázt hozza fel délről, a másik, amelyik az olajat hozza be keletről, az elnök döntött, és azt mondta, hogy ezeket a szankciókat erre a két vezetékre nem fogják alkalmazni - idézte fel történéseket a kormányfő.

Újságírók rákérdeztek az elhárított veszélyre, amire a miniszterelnök azt felelte, hogy amikor Washingtonba jöttek, akkor "még nagyon nagy bajban voltunk, nyakig voltunk a vízben, vagy talán még annál is rosszabb volt a helyzet. Ebből most kihúztuk magunkat".

Emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban jelentette be azt a szankciós rendszert, amelyet általában alkalmaznak az orosz energiára vonatkozóan, függetlenül attól, hogy ez melyik országot hogyan érinti. Szavai szerint Magyarországot ez az általános szankciórendszer a földhöz vágta volna. Hangsúlyozta, hogy november végétől minden magyar háztartás két és félszer, de lehet, hogy háromszor többet fizetett volna a rezsiért, mint amennyit októberben vagy novemberben. Magyar mértékkel mérve ez egy kibírhatatlan mértékű áremelkedést jelentett volna a háztartásoknak is, nem beszélve a vállalkozásokról, jó néhány ment volna csődbe, zárt volna be, rengeteg munkanélküli lett volna - közölte Orbán Viktor.

Hozzátette, hogy "benne voltunk egy harapófogóban, vagy már benne volt a hurokban a nyakunk, innen kellett kiügyeskedni magunkat", ami megtörtént. Hangsúlyozta, hogy ezt egyébként leginkább Szijjártó Péternek köszönhető, mert a végső döntés előkészítése az ő kezében van, és megvoltak azok a meggyőző érveik, amelyekre az amerikai elnök rá tudott bólintani.

Fotó: MTI

Kérdésre válaszolva egyértelműsítette: az energiaellátó rendszereken egy amerikai és egy brüsszeli szankciórendszer van. A mostani tárgyalások eredményeképpen az amerikai szankciórendszer alól Magyarország kihúzta magát, az európai szankciórendszerrel szembeni küzdelem viszont "egy másik mérkőzés", amit Brüsszelben kell megvívni, és erre decemberben kerülhet sor - tette hozzá.

Orbán Viktor bejelentette azt is, hogy megállapodás született az amerikai féllel a nukleáris együttműködés kérdéseiről. Paks2-ügyben is egyezségre jutottak: a Biden-adminisztráció által bevezetett szankciót eltörlik, Paks2 megépítésével szemben semmilyen amerikai kifogás nem merül fel - tette hozzá.

Közölte: a Westinghouse bekapcsolódik Magyarország nukleáris energiaiparába, ami egy új dolog, amerikaiak ebben még sosem vettek részt. Kifejtette: elsőként fűtőanyagot fognak vásárolni az amerikai cégtől.

Kitért arra is: abban is megállapodtak, hogy amerikai technológiát vezetnek be Magyarországon, és megnyitják az utat a nukleáris kiserőművek előtt. A jövő héten ennek érdekében a parlamentnek néhány törvényt módosítania kell - jelezte.

Megkapja Magyarország azt az amerikai technológiát is, amely jobb és modernebb, mint amit használunk, és amelynek segítségével eltárolhatjuk, biztonságos körülmények között elraktározhatjuk az elhasznált fűtőanyagokat.

A magyar miniszterelnök washingtoni sajtótájékoztatóján arról is beszámolt: számíthatunk az Egyesült Államokra Magyarország pénzügyi stabilitásának megőrzésében és megerősítésében, ezért kialakítjuk az amerikai-magyar pénzügyi együttműködés új formáit.

Közölte: Magyarországra további amerikai befektetések érkeznek majd. Megemlítette: mintegy 1400 amerikai vállalat működik jelenleg Magyarországon, körülbelül 100 ezer embert alkalmazva. Orbán Viktor az újabb beruházások jelentőségeként említette, hogy azok a munkahelyteremtés mellett tovább emelik a magyar gazdaság technikai színvonalát. A miniszterelnök jelezte: hadi- és űripari megállapodást kötöttek, az előbbi révén Magyarország a legkorszerűbb védelmi fegyverekhez férhet hozzá.

Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy mind az amerikai, mind a magyar kormányzat elszánt a béketeremtés erőfeszítéseinek folytatásában. A budapesti találkozó napirenden van, de egyelőre nem tudni, mikor tarthatják meg az ukrajnai konfliktus lezárását célzó eseményt - jelezte. Hozzátette, Magyarország kifejezetten ajánlja azon képességeit, amelyekkel segíteni tudja az ukrajnai háború lezárását.

A béke esélyére vonatkozó kérdésre Orbán Viktor azt mondta: Magyarországon szinte mindenki számára evidens, hogy Ukrajna háborúban Oroszországot nem tudja legyőzni, Amerikában és a nagy európai országokban viszont úgy teszik fel a kérdést, mintha ez egy nyitott dolog lenne, hogy ki fog győzni. "Én csak azt tudom mondani, amit ma mondtam az amerikai elnöknek, hogy nyerhetnek-e az ukránok: hát csodák vannak!" - jegyezte meg.

Egy, az energiaipari megállapodásról megjelent sajtóhírre reagálva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: az értesülés annyiban helytálló, hogy a megállapodás három pontot tartalmaz, "onnantól semmiben". A fűtőelemek szállítása körülbelül százmillió dolláros tétel, tehát százmilliárdról szó sincsen - közölte. Hozzátette, hogy az elkövetkező időszakban a magyar gazdaság energiaigénye nő, a magyar nukleáris kapacitások is nőni fognak, ezért a meglévő beszállítási kapcsolatok mellett új fűtőelemekre is szükség van. Rámutatott, hogy így a meglévő beszállítási kapcsolatok fenntartása mellett szereznek be amerikai fűtőelemeket.

Szijjártó Péter a kis moduláris erőművekről azt mondta, hogy azok esetében az összeg attól függ, hogy végül hány épül fel. A magyar gazdaság folyamatosan beruházási rekordokat dönt, Magyarországon hatalmas gyárak épülnek, új munkahelyek ezrei, tízezrei jönnek létre, ezeknek az áramellátására lehet majd használni ezeket az erőműveket - mondta a miniszter. A húszmilliárd dolláros összeg akkor helytálló, ha az nagyjából 10-12 erőművet jelent - mondta.

Szijjártó Péter arra is rámutatott, hogy a nukleáris fűtőelemek tárolására vonatkozó technológia ára pedig száz- és kétszáz millió dollár közé tehető.

Arra is kitért, hogy a cseppfolyósított gáz esetében is diverzifikálnak, vagyis a meglévő gázszállítási források mellé újabbakat "teszünk oda".

A nap folyamán folytatott űripari tárgyalásról szólva a külgazdasági és külügyminiszter elmondta: annak a Voyager Technologies nevű cégnek a vezetőivel folytattak megbeszélést, amely 2029-re a világ első kereskedelmi űrállomását szeretné felbocsátani. Jelezte: az űrállomás megépítéséhez magyar űripari vállalatok is hozzájárulnak, a cég ennek megfelelően beruház Magyarországon, a felek az űrmisszióhoz kapcsolódó képzés terén együttműködnek, valamint közösek az űrben végrehajtandó kísérletek és azok nyomon követései. Szijjártó Péter megemlítette: két magyar űrhajóst képeztek ki az idei, sikeres küldetésre, márpedig a kiképzett űrhajós fel nem bocsátása "egy óriási elszalasztott lehetőség lenne".

Orbán Viktor arra emlékeztetett: noha a nap folyamán az energiáról esett a legtöbb szó, ez a most zajló technológiai korszakváltás után a működés előfeltétele lesz.

A cél egy teljesen új, egy 21. századi magyar gazdaság megteremtése, ezért tárgyaltunk űriparról, védelmi iparról és a legmodernebb technológiák kérdéséről - jegyezte meg a miniszterelnök. Kijelentette: Magyarországnak hatalmas átalakítást kell végrehajtania a gazdaságában, ha a modern világgazdaság államai között akar maradni.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor színvonaltalannak, szégyentelennek és borzalmasnak nevezte azt a megállapodást, amelyet az Európai Unió vámügyekben kötött az Egyesült Államokkal. Ennél Budapesten és néhány nagy európai fővárosban is sokkal színvonalasabb javaslatokat is le tudtak volna tenni az asztalra és jobb megállapodást értünk volna el, mint amit a brüsszeli bürokrácia kitárgyalt - mondta. Úgy vélte: az érdekek összehangolása bizonyos intellektuális és politikai erőfeszítéseket igényel, amiben Európa nem teljesít jól. "Ledózerolnak bennünket az amerikaiak lényegében" - jegyezte meg.

Hangsúlyozta: világossá tette az amerikai elnöknek, hogy nem kér soha senkitől semmilyen külső segítséget ahhoz, hogy az Európai Unión belüli vitáinkat lerendezzék. Elég erősek vagyunk, elég jók a pozícióink, elegendő eszköz van a kezünkben, hogy saját nemzeti önerőből meg tudjuk nyerni ezeket a küzdelmeket - tette hozzá.