Az oroszok nem akarják megszegni az atomcsend egyezményt

Oroszország nem szándékozik megszegni a nukleáris kísérletek általános betiltására vonatkozó (átfogó atomcsend-) egyezményben foglalt kötelezettségvállalásait – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában.

„(Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) többször is kijelentette, hogy Oroszország elkötelezett a nukleáris kísérletek betiltására vonatkozó kötelezettségvállalásai mellett, és nem szándékozunk megszegni őket” – mondta.

Hangsúlyozta, hogy Putyin az orosz biztonsági tanács szerdai ülésén nem adott utasítást a nukleáris kísérletek előkészítésének megkezdésére, mert először meg kell érteni, hogy Oroszországnak szüksége van-e erre.

A Kreml szóvivője szerint egy ilyen ügyben megalapozott és átgondolt döntést kell hozni. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy

Oroszország kénytelen lesz hasonlóképpen cselekedni, ha az Egyesült Államok vagy bármely más ország ilyen kísérleteket hajtana végre.

Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter szerdán célszerűnek nevezte a nukleáris kísérletek újraindításának előkészítését Novaja Zemlja kísérleti telephelyen. Putyin erre reagálva utasítást adott további információk gyűjtésére ebben a témában, ezek elemzésére és egyeztetett javaslatok benyújtására az a lehetséges előkészületek megkezdéséről.

Peszkov alapvetően helytelennek nevezte, ha valaki a Burevesztnyik nukláris meghajtású manőverező robotrepülőgép és a Poszejdon nukleáris meghajtású, személyzet nélküli víz alatti jármű tesztelését atomfegyver-kísérletnek minősíti. Kijelentette, hogy Moszkva ezzel kapcsolatban magyarázatot vár Washingtonból.

„Szállítóeszközről, és nem nukleáris robbanásról van szó. Ez egy nukleáris hajtómű vagy meghajtó, ezért ez teljesen más téma” – mondta Dmitrij Peszkov.

A nukleáris fegyverek kísérleteinek átfogó tilalmáról szóló szerződés (CTBT) 1996-ban lépett hatályba. 187 állam csatlakozott hozzá, de csak 178 ratifikálta,

köztük Oroszország is. Ezt at Egyesült Államok, Kína és Izrael nem tette meg.

Oroszország 2023-ban visszavonta a CTBT ratifikálását. A moszkvai külügyminisztérium indoklása szerint a döntés az Egyesült Államok álláspontjával áll összefüggésben:

Washington már három évtizede nem tesz erőfeszítéseket a szerződés ratifikálására.

Moszkva jelezte: kész visszatérni erre a kérdésre, amint Washington is hajlandó erre.

Az Egyesült Államok Donald Trump amerikai elnök utasítására újraindította nukleáris tesztprogramját- írta a hirado.hu. A Minuteman III interkontinentális ballisztikus rakéta hatékonyságát szerdán a Csendes-óceán felett tesztelték. A művelet célja, hogy Washington demonstrálja tűzerejét és technikai felkészültségét, miközben Oroszország és Kína is újabb fegyverkísérleteket hajt végre. Az Egyesült Államok sikeres tesztindítást hajtott végre szerdán egy éles töltet nélküli Minuteman III interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) – közölte honlapján az amerikai globális csapásmérő parancsnokság.

A GT–254 jelzésű tesztet a kaliforniai Vandenberg légibázisról hajtották végre, a kilövésre vonatkozó parancsot pedig egy E–6B Mercury típusú amerikai haditengerészeti repülőgép fedélzetéről adták ki. Ez a kommunikációs és parancsnoki repülőgép az Egyesült Államok nukleáris elrettentő rendszerének kulcseleme, amely lehetővé teszi, hogy vészhelyzet esetén a levegőből is vezérelhessék a stratégiai fegyverek bevetését.

Donald Trump a múlt héten rendelte el a nukleáris tesztelések azonnali folytatását, új lendületet adva az elrettentésre épülő amerikai védelmi stratégiának. Indoklása szerint más országok továbbra is aktívan fejlesztik és tesztelik arzenáljukat, amelyre Washingtonnak is reagálnia kell. Oroszország és Kína folyamatosan kísérletezik nukleáris rendszereivel, ezért az Egyesült Államoknak kulcsfontosságú, hogy ne maradjon le.

A Newsweek beszámolója szerint az amerikai hadsereg rendszeresen teszteli az interkontinentális ballisztikus rakétákat annak érdekében, hogy ellenőrizze azok biztonságát, pontosságát és elrettentő képességét.

A repülési útvonal megegyezhet a májusi teszttel, amelyben egy kísérleti rakéta mintegy 4200 mérföldet (csaknem 6758 km) tett meg, miután Kaliforniából kilőtték.

A november 5-i indítás a stratégiai fegyverrendszerek rendszeres ellenőrzésének sorába illeszkedik, és demonstrálja az amerikai hadsereg képességét arra, hogy bármikor és bárhonnan képes legyen végrehajtani egy interkontinentális indítást. Az amerikai légierő közleménye szerint a tesztelés alkalmával minden szakasz a terveknek megfelelően zajlott, a rakéta elérte kijelölt célterületét, és a repülési adatok elemzése már folyamatban van.

A hadsereg kiemelte, hogy az ilyen kísérletek nemcsak a technikai megbízhatóságot, hanem a parancsnoki és kommunikációs lánc hatékonyságát is tesztelik, amely különösen fontos a feszült nemzetközi biztonsági környezetben.

Az amerikai erőknek ez volt második rakétaindítása szeptember óta, amikor egy tengeralattjáró az Atlanti-óceánon négy, fegyvertelen Trident II D5 Life Extension típusú ballisztikus rakétát rakétát bocsátott fel.

Az Egyesült Államok körülbelül négyszáz Minuteman III rakétával rendelkezik jelenleg, amelyeket Coloradóban, Montanában, Nebraskában, Észak-Dakotában és Wyomingban tárolnak silókban. Hatótávolságuk meghaladja a hatezer mérföldet.

Nukleáris elrettentés: miért most tesztel újra Amerika?

Az Egyesült Államok utolsó atomfegyverkísérletét 33 évvel ezelőtt, 1992 szeptemberében a nevadai kísérleti telepen hajtotta végre. Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter megerősítette, hogy a mostani tesztek nem járnak nukleáris robbanásokkal, de minden más rendszerelemet – az irányítást, a hajtóművet és a repülési rendszert – teljeskörűen vizsgálják. A cél, hogy biztosítsák a fegyverrendszerek működőképességét arra az esetre, ha valaha szükség lenne rájuk.

Chris Wright szerint a nukleáris arzenál modernizálása kritikus prioritás, mivel számos fegyver elavult és sürgős korszerűsítésre szorul. Hozzátette, hogy a katonai fölény a béke és a stabilitás megőrzéséhez is elengedhetetlen.

A Minuteman III flotta összesen 800 nukleáris robbanófej hordozására képes, bár a gyakorlatban minden rakéta csupán egyet szállít. Technikai szempontból ugyanakkor lehetőség lenne két-három robbanófej egyidejű telepítésére is, ha azt a stratégiai helyzet indokolná.

A légierő korábbi közleménye szerint ezek a tesztek régóta tervezett, rutinszerű események, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a nemzetközi helyzethez.

A Minuteman III 1970 óta áll hadrendben, amelyet azóta többször modernizálták. 2015-ben zárult le egy több milliárd dolláros korszerűsítési program, amely a rakéták élettartamát legalább 2030-ig meghosszabbította. A szakértők szerint a külső héjat leszámítva a modernizált Minuteman III gyakorlatilag új fegyvernek tekinthető.

Az amerikai légierő évente több ilyen repülési tesztet végez, és ezek mind a stratégiai elrettentő erő fenntartását szolgálják. Eddig több mint 300 hasonló indítást hajtottak végre, a mostani pedig ennek a folyamatnak a része. Az amerikai kormányzat szerint a rendszeres próbák bizonyítják, hogy az ország képes reagálni a 21. századi biztonsági kihívásokra, és garantálják, hogy a nukleáris arzenál fenntartása továbbra is megalapozott.

A nagyhatalmak fegyverkezése új szintre lép

A három nagyhatalom – Egyesült Államok, Oroszország és Kína – aláírta az 1996-os átfogó atomcsendszerződést (CTBT), amely tiltja a nukleáris fegyverek robbantását. A megállapodás viszont a mai napig nem lépett hatályba, mivel az Egyesült Államok és több más ország sem hagyta jóvá hivatalosan. Oroszország 2023-ban visszavonta saját ratifikációját, Washington álláspontjára hivatkozva, ami ismét kérdésessé tette a nukleáris stabilitás jövőjét.

Vlagyimir Putyin orosz elnök október végén jelentette be a Burevesztnyik nukleáris meghajtású, atomtöltettel felszerelhető manőverező robotrepülőgép sikeres tesztjét. A fegyvert korlátlan hatótávolságúként jellemezték, ezért az amerikai szakértők a potenciális sugárzási kockázatok miatt „repülő Csernobilnak” nevezték el. Röviddel ezután Oroszország a Poszeidon nevű, nukleáris meghajtású és atomtöltet hordozására is képes „szupertorpedó” kísérletét is bejelentette.

A Pentagon hangsúlyozta: a mostani amerikai tesztek célja nem a feszültség fokozása, hanem a technikai felkészültség demonstrálása. Az amerikai vezetés legfőbb üzenete, hogy bár a béke és a diplomácia elsődleges, a nukleáris elrettentő erő fenntartása továbbra is létfontosságú az ország és szövetségesei biztonsága szempontjából.

Az amerikai tesztet követően kulcsfontosságú lesz, miként reagál Oroszország és Kína. A kísérlet az amerikai elrettentési doktrína egyik alappillére, ugyanakkor egy új fegyverkezési korszak kezdetét is jelezheti a nagyhatalmak között. Bár a teszt nem jár éles robbanóanyaggal, szimbolikus értéke óriási, amely azt jelzi, hogy az Egyesült Államok nem engedi, hogy nukleáris riválisai határozzák meg a globális biztonság jövőjét.