Az Európai Unió egy béna kacsa

A konnektivitás valódi barátai most mind a békéért dolgoznak – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a Konnektivitás Barátai Alapítvány által rendezett I. Konnektivitás gálavacsorán és díjátadó ünnepségen csütörtökön Budapesten.

A miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország gazdasága nyitott és exportvezérelt, amiben kulcsfontosságú szerepet játszanak a külföldi beruházások és a technológia transzfer. Magyarország abban érdekelt, hogy itt kapcsolódjanak össze a világ legfejlettebb technológiái, és itt, hazai beszállítói lánccal és fejlesztéssel megtámogatva valami új és különleges értéket állítsanak elő,és tegyenek elérhetővé a világ piacai számára – fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy Magyarország az összekapcsolódásban, a konnektivitásban érdekelt, ezért partnereket, szövetségeseket, barátokat, együttműködési és kapcsolódási pontokat keres másokkal.

Leszögezte: a magyar kormány büszke konzervatív értékeire, és büszkén vállalja, hogy ezeket az értékeket akarja érvényesíteni. A magyar emberek szuverén joga eldönteni, milyen társadalomban kívánnak élni, ugyanakkor ez a jog minden országot megillet – mondta. Hozzátette, hogy a szuverén nemzetek együttműködésében hisznek, ahol a partnerek egyenrangúak, miközben egymással a kölcsönös tisztelet hangján beszélnek.

Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja, ami meghatározza helyét a világban – mutatott rá Bóka János.

Magyarország azért résztvevője az euroatlanti biztonsági együttműködésnek és az európai politikai és gazdasági együttműködésnek, mert „meggyőződésünk, hogy együtt erősebbek lehetünk mint külön-külön, és együtt is megmaradhatunk annak, akik vagyunk” – fogalmazott a tárcavezető.

A miniszter arról is beszélt, hogy az európai együttműködést a nemzetek Európájaként képzelik el, ami nem felváltja az államokat, hanem megerősíti azokat, miközben lehetővé teszi számukra, hogy a 21. században is sikeresek legyenek. Ehhez viszont arra van szükség, hogy az Európai Unió a megoldás része legyen, ne pedig maga a probléma – érvelt.

Az EU versenyképessége az elmúlt két évtizedben fokozatosan, de egyértelműen hanyatlik, ráadásul ez a folyamat gyorsul, amihez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá az Európai Unió elhibázott politikai döntései – értékelt. Megjegyezte, hogy az európai energia- és klímapolitika miatt ma a kontinensen dolgozó vállalkozások kétszer annyit fizetnek a villamos energiáért és ötször annyit a földgázért, mint amerikai versenytársaik.

Hozzátette, hogy az európai adópolitika következtében a tagállamok egyre nehezebben tudnak befektetés- és növekedésbarát adórendszert fenntartani. Kiemelte, hogy az európai szintű túlszabályozás és az aránytalanul nagy adminisztrációs terhek lehetetlenné teszik, hogy Európában is megvalósuljon az a digitális átmenet és mesterségesintelligencia-forradalom, ami az Egyesült Államokban és Kínában már javában zajlik.

Az EU kül- és kereskedelempolitikája egyre inkább az ideológiai szempontokat helyezi előtérbe, ezért gyakran már nem lehetőségeket teremt, hanem lehetőségektől foszt meg – mondta Bóka János, hozzátéve, hogy az Európai Unióban változásra van szükség.

Ennek a változásnak kulcseleme lenne egy valódi európai versenyképességi fordulat, ami nem lehetséges anélkül, hogy a kontinens visszatér ahhoz a politikához, ami mindig is jólétének alapját jelentette. Ez pedig a kölcsönös előnyökön alapuló, pragmatikus kapcsolat a nemzetközi partnerekkel, „nevezhetjük ezt konnektivitásnak is” – jelentette ki a tárcavezető.

Hangsúlyozta: a háború és béke kérdése azonban ennél is sokkal fontosabb kihívás. Úgy fogalmazott, hogy amíg a közvetlen szomszédságunkban nyílt háború dúl, addig az Európai Unió mind biztonság-, mind gazdaságpolitikai értelemben „béna kacsa”.

Ennek a háborúnak a lezárása nemcsak morális és humanitárius megfontolásokból kötelező, hanem Európa jól felfogott stratégiai érdeke is – jelentette ki a miniszter. A háborús időszakban a konnektivitás elvei nehezen összeegyeztethetőek, a versenyképesség megerősítése érdekében szükséges intézkedéseket pedig ilyenkor gyakran felülírják a vélt vagy valós biztonsági megfontolások – tette hozzá.

Bóka János beszéde végén Várfi Péterrel, Konnektivitás Barátai Alapítvány alapítójával közösen adta át Károlyi György volt párizsi nagykövetnek a diplomáciai kategóriában odaítélt Konnektivitás Díjat.