Vajon mi járhat Putyin fejében?

A szakértők jelentősnek nevezik a szankciókat, de kétségbe vonják azok közvetlen hatását Oroszország katonai céljaira.

Az új amerikai szankciók komoly csapást jelentenek majd Oroszországnak, de valószínűleg nem változtatják meg azonnal Vlagyimir Putyin katonai céljait – írja az ABC News.

Ahogy az elemzők hangsúlyozzák, Putyin nagyon ügyesen meghiúsította Donald Trump kemény álláspontjának megállítását. Úgy tűnik azonban, hogy a budapesti csúcstalálkozó megzavarása volt az utolsó csapás – jegyzi meg Maria Snegova, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető kutatója.

„És végül a kormányzat úgy döntött, hogy Putyinra a pusztán répa nem elég, botokra van szükség. Szerintem [a szankciók] régóta esedékes döntés, de jobb később, mint soha, és van remény, hogy ez csak az első lépés egy ilyen szükséges irányba” – írja.

Milyen hatása lesz a szankcióknak?

„Ezek a szankciók bármilyen körülmények között rossz hírt jelentenének Putyin számára, de most jelentősebbek, mint amilyennek látszanak” – mondta Stephen Sestanovich, a Külügyi Kapcsolatok Tanácsának vezető munkatársa.

Az oroszországi gazdasági helyzet az elmúlt hónapokban romlott: az olaj- és üzemanyagexportból származó bevételek csökkentek, az infláció és az alacsonyabb növekedési ütem továbbra is fennáll.

„Az elmúlt néhány évben a gazdasági növekedés elég jó volt, így lehet, hogy akkoriban nem volt ilyen hatásuk” – mondta Sestanovich. „De most ez csak egy újabb fejfájás, amire Putyinnak nincs szüksége.”

A szakértők szerint azonban az, hogy ezek az új szankciók milyen mértékben ártanak Oroszországnak, nagymértékben függ az Egyesült Államok által hozott intézkedésektől, különösen az orosz olajat vásárló országokkal és vállalatokkal szembeni másodlagos szankcióktól. A szankciók következményeinek teljesebb képe akkor válik majd világossá, amikor november 21-én hatályba lépnek.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a szankciók nem csodaszerek, és azokat Ukrajna fokozott katonai és pénzügyi támogatásával kell kombinálni.

„Azt hiszem, mindenkinek fel kell készülnie arra, hogy az oroszok sokkal brutálisabb támadásokat fognak végrehajtani Ukrajna ellen” – mondta Sestanovich.

Hangsúlyozza, hogy meg kell értetni az oroszokkal, hogy a valóságban a helyzet csak rosszabb lesz számukra.

„Putyin türelmes és talán némileg önámító megközelítést alkalmazott, abban a hitben, hogy eljön az idő, amikor áttörhetik az ukrán vonalakat, vagy amikor az ukrán morál meging, vagy a nyugati egység aláásódik. Olyan politikát kell kidolgozni, amely nem engedi Putyinnak, hogy becsapja magát.”

Az Oroszországgal szembeni friss amerikai szankciók még nem is léptek hatályba, így egyelőre semmifajta kiesést nem jelentenek Magyarország energiaellátásában, de a kormány vizsgálja a helyzetet – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az izraeli kollégájával, Gideon Szaárral közös sajtótájékoztatóján Matt Whitaker amerikai NATO-nagykövet friss nyilatkozatára reagálva kiemelte, hogy az orosz energetikai szektort érintő amerikai szankciók még nem is léptek hatályba, így semmifajta kiesést nem jelentenek Magyarország esetében, a kérdésről pedig Orbán Viktor miniszterelnök a jövő heti egyesült államokbeli látogatásán személyesen is konzultálhat majd Donald Trump elnökkel szükség esetén, miután elemezték, hogy ezek a döntések mit is jelentenek pontosan jogilag és fizikailag.

„Ami az energiaellátásunkat illeti, nem vagyok híve semmifajta üzengetésnek. Ezt a kérdést én személyesen többször végigbeszéltem Marco Rubióval, a miniszterelnök végigbeszélte az amerikai elnökkel, lesz lehetőség a jövő hét második felében Washingtonban arra, hogy ezt a kérdést a miniszterelnök személyesen beszélje végig az amerikai elnökkel”

– mondta.

„Ami az amerikai szankciókat illeti, mivel azok időbeli hatályosulása még odébb van, ezért természetesen semmifajta kiesést vagy nehézséget az Oroszországból származó energiaimport tekintetében ezek az intézkedések nem jelentettek” – tette hozzá.

Majd leszögezte, hogy az emberiség továbbra is a veszélyek korában él és súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, amelyek között a legfontosabb jelenleg az ukrajnai és a közel-keleti válság.

„Azt hiszem, hogy többségben voltak azok, akik azt gondolták, hogy az ukrajnai háborút könnyebb lesz megoldani, mint a közel-keleti helyzetet. Ez nem így lett. Ma a közel-keleti rendezés előrébb tart, de közös mind az ukrajnai, mind a közel-keleti válságban az, hogy gyakorlatilag Donald Trump személye jelenti a reményt a megoldásra”

– hangsúlyozta.

Ezután rámutatott, hogy a Közel-Keleten évtizedeken keresztül rendre kudarcot vallottak a rendezési kísérletek, az igazi remény először 2020-ban, aztán pedig 2025-ben jött el arra, hogy a térségben élők nemzetiségtől és lakóhelytől függetlenül visszakapják az alapvető emberi jogukat a békés, nyugodt, biztonságos, terrortámadásoktól mentes életre.

„A közös a 2020-as és a 2025-ös reménységben az, hogy akkor is Donald Trump hozta a megoldást, és most is ő hozza a megoldást. Közös a kettőben az is, hogy nagyon sokan mondták akkor is, hogy ez lehetetlen, és sokan mondták most is, hogy ez lehetetlen. Sokan hitetlenkedtek akkor is meg most is, és sokan próbálták meggátolni a rendezést akkor is meg most is”

– sorolta.

Szijjártó Péter kifejtette, hogy az is közös az ukrajnai és a közel-keleti válságban, hogy túl sokan próbálják hátráltatni a béketeremtési kísérleteket.

„Mi, magyarok, támogatjuk Donald Trump békeerőfeszítéseit a Közel-Keleten és Ukrajnában is. Hálásak vagyunk azért, hogy Omri Miran személyében az utolsó élő magyar túsz is ki tudott szabadulni a Hamász pokoli fogságából, és üdvözöljük azt, hogy jó remény van arra, hogy a béke, a biztonságos élet visszatér a Közel-Keletre” – jelentette ki.

A miniszter, újságírói kérdésekre válaszolva, arról is beszámolt, hogy

előző heti washingtoni tárgyalásain az világossá vált számára, hogy az Egyesült Államok egyáltalán nem mondott le a budapesti békecsúcs megtartásának lehetőségéről.

„A kérdés, hogy mikor ér el az előkészítés abba a helyzetbe, hogy egy ilyen békecsúcsnak kézzelfogható eredménye legyen, hogy a béke végre vissza tudjon térni ide Közép-Európába” – mondta.

Végezetül kitért arra is, hogy a lengyel miniszterelnök hétvégén a magyarországi helyzetről is beszélt a pártja kongresszusán, és arra emlékeztetett, hogy Donald Tusk 2022-ben is felszólalt a hazai ellenzék gyűlésén, majd néhány héttel később a kormánypártok hatalmas győzelmet arattak a választáson.

„Tehát hogyha forgatókönyv ez, akkor természetesen ezt támogatjuk, tehát Donald Tusknak sok sikert kívánunk a magyar ellenzék győzelméhez, kérjük, hogy minél többet konzultáljon a magyar ellenzéki vezetőkkel, lehetőleg jöjjön is el, mondjon is beszédet, és akkor majd hasonló választási eredményre számítunk, mint volt az legutóbb”

– fogalmazott.

Donald Trump amerikai elnök helytelennek tartja, hogy orosz hivatali kollégája bejelentette vasárnap az orosz atommeghajtású, manőverező robotrepülőgép sikeres tesztjét. Az elnök szerint Vlagyimir Putyinnak inkább az ukrajnai háborút kellett volna lezárnia.

Nem helyes, hogy (Vlagyimir) Putyin erről beszélt. Inkább az ukrajnai háborút kellett volna lezárnia – jelentette ki hétfőn az amerikai elnök újságíróknak repülőgépén, amely Kuala Lumpurból Tokióba, ázsiai körútjának második állomására tartott.

„Ez egy egyedülálló fejlesztés, amilyennel senki más nem rendelkezik a világon” – dicsérte a rakétát vasárnap az orosz elnök, aki szerint a Burevesztnyik (oroszul Viharmadár) típusú fegyvernek „korlátlan a hatótávolsága”.

Az amerikai elnök már korábban is reagált arra, hogy Oroszország kifejlesztett egy ilyen rakétát. Az oroszok tudják, hogy a világ legjobb atom-tengeralattjárója a partjaik (Oroszország) közelében tartózkodik – mondta.

Trump a gépen dicsérte Japán új miniszterelnökét, Takaicsi Szanaét, mert

szerinte az ő ideológiája közel áll az ország korábbi vezetőjének, a néhai Abe Sindzónak az ideológiájához. Az elnök most találkozik majd először Takaicsival. „Szerintem jó miniszterelnök lesz, hasznára válik majd a hazájának”

– mondta.

Az amerikai elnök ezenkívül megismételte azon korábbi kijelentését, miszerint ázsiai körútján „nagyon szeretne” találkozni Kim Dzsongün észak-koreai vezetővel. Nem zárta ki, hogy ennek érdekében meghosszabbítja utazását, amely vasárnap Malajziából indult, hétfőn és kedden Japánba, majd szerdán és csütörtökön Dél-Koreába vezet.