POLITIK
Itt vannak a legfrissebb adatok.
A hazai munkaerőpiacot továbbra is a magas foglalkoztatás és az alacsony munkanélküliség jellemzi.
Illusztráció Fotó: Shutterstock
A regisztrált álláskeresők száma 2025 szeptemberében 220 207 fő volt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján. Ez azt jelenti, hogy a megelőző hónaphoz és az előző év azonos időszakához képest is jelentősen mérséklődött az álláskeresők száma: augusztushoz képest kétezer, 2024 szeptemberéhez képest több mint nyolcezer, 2010-hez viszonyítva pedig több mint 320 ezer fővel. A magyar munkaerőpiac változatlanul stabil, amelyet továbbra is a magas foglalkoztatás és az alacsony munkanélküliség jellemez – írja csütörtöki közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a közlemény szerint hangsúlyozta:
azért küzdünk, hogy mindenki, aki akar és tud az dolgozhasson, így az álláskeresők száma alacsonyan maradjon a jövőben is. Az elmúlt évtizedben kimagasló eredményeket értünk el a foglalkoztatottság terén: 2010-hez képest már egymillióval többen – közel 4,7 millióan – dolgoznak Magyarországon, miközben az átlagbér több mint háromszorosára, a minimálbér pedig négyszeresére nőtt.
Ráadásul másfél éve folyamatosan nőnek a reálbérek, így a családok egyre több pénzből tudnak gazdálkodni, amelyhez tegnap óta a háromgyermekes anyák szja-mentessége is érdemben hozzájárul. A Tisza kiszivárgott adóemelési tervével szemben a kormány nem elvesz a magyar családoktól, hanem támogatja őket, így 2026 januárjától érkezik a 30 év alatti anyák és a 40 év alatti kétgyermekes anyák teljes személyi jövedelemadó mentessége is.
A kormány mindent megtesz az álláskeresők minél gyorsabb elhelyezkedése érdekében. Ezt a célt szolgálja a 30 év alatti fiatalokat és inaktívakat támogató Ifjúsági garancia plusz program, valamint a hasonlóan uniós forrásból megvalósuló, 30 év felettieket segítő program, amelyek keretében az álláskeresők bértámogatást, lakhatási és utazási térítést kapnak. A programok révén már több mint 51 ezer regisztrált álláskereső talált munkát. A kormány azonban itt nem állt meg: márciusban ismét elindította a Közfoglalkoztatásból versenyszférába programot, amelynek célja, hogy a megfelelő motivációval és szakképzettséggel rendelkező közfoglalkoztatottak tartós álláshoz jussanak a versenyszférában.
A kormány változatlanul a dolgozók pártján áll, így minden lehetséges eszközével segíti a munkáltatók mulasztása miatt elmaradt munkabérek rendezését is. Szeptember 15-től pilot jellegű célzott programot indított, amely mintegy 200 bajba került munkavállaló megélhetését biztosíthatja a számukra járó munkabér kifizetésének megelőlegezésével. Mindezek mellett a kormány a Dunaferr elbocsátott dolgozóinak elhelyezkedését is számos munkaerőpiaci programmal támogatja, hogy az érintettek mielőbb állást találjanak – zárul a közlemény.
Több százezer magyar vállalkozást tenne tönkre a Tisza adóemelési terve
Magyar Péterék terve kivégezne rengeteg magyar kisvállalkozást. A miniszterelnöki főtanácsadót kérdeztük, milyen támogatásoktól esnének el a hazai kkv-k, ha a Tisza Párt kerülne kormányra.
Szalai Piroska Fotó: Világgazdaság
Döbbenetes számomra, hogy a Tisza Párt már a vállalkozókat is támadja – mondta a Magyar Nemzetnek Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó. Emlékeztetett: Magyar Péter legújabb fő gazdaságpolitikusa egy konferencián azt állította, hogy túl sok pénzzel támogatja az állam őket, s szerintük a vállalkozóktól jelentős pénzeket lehet elvonni. Állítják, hogy alacsonyak az adók, sok az adókedvezmény és túl szerteágazó támogatási rendszerünk van – fűzte hozzá.
Fotó: Csudai Sándor
A főtanácsadó elmondta: eddig is lehetett tudni, hogy készül a Tisza-adócsomag, benne a többkulcsos szja-val és a családi adókedvezmények, valamint a fiatalok és az anyák adómentességének megvonásával,
ami közel négymillió foglalkoztatott nettó keresetét csökkentené jelentősen.
A megszorítócsomagban a társasági nyereségadó 9 százalékról 25 százalékra emelését és a megtakarításaink közül számos, jelenleg adómentes tőkejövedelmének 20-30-40 százalékos adóval való megsarcolását is tervezik. Hangsúlyozta: ez utóbbi esetén emlékezzünk rá, hogy
2023-ban a magyar háztartásoknak volt a legnagyobb a megtakarítási rátája az unióban, és 2024 karácsonyán Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette, hogy már több mint egymillió honfitársunknak van állampapír-megtakarítása.
Szóval nemcsak a dúsgazdagokat adóztatnák, hanem szinte mindenkitől komoly összegeket vonnának el – jelezte Szalai Piroska.
Fotó: Világgazdaság
Felhívta a figyelmet, hogy az adóelvonások brutális növelése mellett hallottunk már a költségvetési kiadások megnyirbálásáról is, de eddig a rezsicsökkentés megszüntetéséről beszéltek, most bukkant elő először, hogy a vállalkozók támogatásait is elvennék.
A Tisza-adó rendesen betenne a vállalkozásoknak
A miniszterelnöki főtanácsadó emlékeztetett, hogy Magyarországon az EU-ban az egyik legalacsonyabb a vállalatok által fizetendő társasági adó:
2010 óta a vállalkozások adóját fokozatosan csökkentették, a társasági adókulcs jelenleg 9 százalék.
Brüsszel azt akarja, hogy Magyarország jelentősen emelje meg a társasági adót, és a magyar vállalatok ugyanazt a magas adókulcsot fizessék, mint a nyugatiak – fűzte hozzá. Ezt az adóemelési elvárást teljesítené a Tisza, hiszen ők Brüsszel bábjai. A kiszivárgott adóterveik szerint a társasági adókulcsot a nyugat-európaihoz hasonlóan 25 százalékra emelnék.
Ez kivégezne több százezer magyar kisvállalkozást. Ezért is lesz az egyik legfontosabb kérdés a most induló nemzeti konzultációban a vállalkozások társasági adója.
Hazánkban az elmúlt időszakban a költségvetési és az uniós forrásokból együtt közel ugyanakkora mértékben nyújtottunk támogatásokat a vállalkozásoknak, mint az uniós országok átlaga, vagy azt épp pár tizedszázalékkal haladtuk csak meg. Szalai Piroska elmondta azt is, hogy 2020 előtt két ettől eltérő időszak volt, az egyik 2008–2010, amikor kisebb volt a magyar támogatási arány, mint az unió átlaga és 2012–2013, amikor magasabb.
A Covid hatására 2020-ban az unió országaiban – legfőképp a nyugati országokban – a vállalkozások támogatása hatalmasat emelkedett, ami az uniós átlagot is megduplázta, nálunk pedig még 2020–2021-ben stagnált az arány – hangsúlyozta.
Arról is beszélt, hogy ezután 2023-ban az orosz–ukrán háború kitörése utáni elszabaduló energiaárak, a töredező ellátási láncok nyomán megugró infláció hatására égetően szükségessé vált a támogatások arányának növelése, hogy
- megelőzzék a munkaerőpiaci problémákat,
- a vállalkozások meg tudják tartani a munkavállalóikat,
- növelni tudják a kereseteket
- és az agrárium is talpon tudjon maradni.
Felhívta a figyelmet, hogy hazánkban a legtöbb uniós országhoz viszonyítva három év késéssel volt egy támogatási csúcs, ami után 2024-től már ismét mérséklődött a támogatási arány, mivel megfékeztük az előző évi inflációt, s a munkaerőpiaci kockázat is csökkent.
Tehát nem igaz a Tisza Pártnak az az érve, hogy a magyar vállalkozások túl vannak támogatva
– hangsúlyozta a főtanácsadó. A magyar vállalkozások támogatása átlagos, és ha még el kívánnak vonni ebből a támogatásból is a tiszások, akkor
nagyon sok munkahely megszűnhet, a fiatalok nem tudnának a szakképzettségük megszerzése után munkába állni, ugyanúgy, mint 2010 előtt,
és a magyar agrártermékek megfizethetetlenek lennének, versenyhátrányt kellene elszenvedni a magyar gazdaságnak az unió többi országához viszonyítva, ahol sokkal nagyobb a vállalkozások támogatása.
Az ő terveik, adóemeléseik eredményeznek versenyképességi hátrányt, nem a támogatások – tette hozzá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban a versenyszférában foglalkoztatottak háromnegyedének a kkv-k adnak munkát, hozzáfűzve: a magyar gazdaságban nagyobb a kkv-k szerepe, mint számos nyugat-európai országban.
Ripost hírek
