A tiszás Surányi szerint: " A vállalkozók hozzászoktak a droghoz"

A baloldali közgazdász, volt jegybankelnök, Magyar Péter tanácsadója  a magyar gazdasági sikereket durva adóemelésekkel és támogatásmegvonásokkal kívánná elvenni, miközben a kkv-szektort, mélyen sértő módon, drogosokhoz hasonlította.

1

Surányi György Forrás: MN

A tiszás Surányi György által képviselt megszorító ideológia támadást indított a kormány által biztosított hitelprogramok ellen, amelyek stabil alapot nyújtanak a családoknak és a vállalkozásoknak egyaránt. A volt jegybankelnök a Jelennek adott interjúban a 3%-os kamattámogatott vállalkozói hitelt „nagyon szörnyűnek” minősítette, és – a kamatstabilitást biztosító piaci lépésekkel szembemenve – „végképp nem érti, hogy miért fix a kamat”. Ezzel egyértelműen azt sugallja, hogy a piaci szereplők biztonsága és a tervezhetőség számára nem szempont.

Szemben a családok érdekeivel

Ennél is elképesztőbb az a kijelentése, miszerint sajnálja azokat az „óriási nyereségeket”, amelyek a magyar családoknál és vállalkozásoknál keletkeztek a kamattámogatott hitelek révén. A baloldali exjegybankár láthatóan azt az időszakot sírja vissza, amikor a korábbi, MSZP–SZDSZ-kormányok idején csak „megkésve”, de végül 2003-ban leállították az első Orbán-kormány lakásfinanszírozási rendszerét. Surányi megnyilatkozásaiból kitűnik, hogy nem nézi jó szemmel a magyar emberek gyarapodását.
A volt jegybankelnök tervei között brutális adóemelési javaslatok szerepelnek, amelyek súlyosan terhelnék a hazai vállalkozásokat és a lakosságot: újra kivetné az örökösödési illetéket, ami generációkon át terhelné a családokat és a felhalmozott vagyont. Kérdéseket vetett fel a 9%-os társasági adó észszerűségével kapcsolatban is, ami a vállalkozások számára a terhek növelését vetíti előre.

Drogosokhoz hasonlította a vállalkozókat

A gazdaságfejlesztési támogatások azonnali kivezetésére vonatkozó javaslatát Surányi azzal indokolta, hogy a magyar kis- és középvállalkozásokat egyszerűen „drogosokhoz” hasonlította. Surányi szerint a vállalkozói réteg „hozzászokott ehhez a droghoz”, és csak fokozatosan lehet őket „leszoktatni” a támogatásokról.

Ez a kijelentés nem csupán a nemzeti gazdaság fejlesztését szolgáló programokat utasítja el, de mélyen sértő és elfogadhatatlan a magyar munkaadók és munkavállalók millióival szemben. Surányi György javaslatai világos képet festenek arról, hogy a baloldali közgazdászok milyen megszorításokkal és megalázó hozzáállással vennék el a magyar sikereket, amennyiben lehetőségük adódna rá.

Magyar Péter gazdasági szakértője, a nemzetközi bankoktól átigazolt Kármán András egy korábban kiszivárgott előadásban arról beszélt hogy a vállalkozásoktól lehetne elvenni jelentős pénzeket, ezekre ugyanis most szerinte túl sokat költ az állam.

Adócsökkentés helyett ADÓEMELÉS ÉS PÉNZELVONÁS

Túl sok pénzzel támogatja az állam a vállalkozásokat, épp ezért a teljes magyar támogatáspolitikát felülvizsgáltatná a Tisza Párt új gazdasági frontembere, Kármán András egy kiszivárgott prezentáció szerint. A Mandiner birtokába került ugyanis Kármán a Corvinus egyetemen tartott előadásának diái. Az előadást mindössze egyetlen nappal azután tartotta a közgazdász, hogy Magyar Péter bemutatta őt a párt kötcsei rendezvényén.

Kármán –, akit az augusztusban csúnyán leszereplő Dálnoki Áron félreállítása után vetett be az ellenzéki párt – az előadása elején szép sorban elpuffogtatta az elmúlt másfél évtized balos töltényeit, mint például  a kiszámíthatatlan pénzügyi szabályozás, vagy az államosítások és a „sikeres vállalkozások levadászása”.

Véleménye szerint gazdaságfejlesztési témakörben az alábbi igaz: a magyar állam nem hatékony (lassú bürokrácia, gyenge infrastruktúra, korszerűtlen oktatás), amit alacsony adók, adókedvezmények és támogatások szerteágazó rendszerével igyekszik kompenzálni.

Hogy ez teljesen egyértelmű legyen, arról a következő dia árulkodik, amelyben azt írja Kármán a régiós összehasonlításában, hogy „kiugró mértékű a vállalatoknak nyújtott transzferek aránya, amit csak részben magyaráznak az EU-s támogatások”.

Innen tehát az előadás szerint jelentős pénzeket lehetne megtakarítani, ami nem más lenne, mint pénzelvonás. A Tisza eddig korábban mindig csak arról értekezett, hogy a kormányzati kiadásokat nyírbálnák meg, azt, hogy a vállalkozásoktól elvennének pénzeket, merőben új és megdöbbentő tervezet. 

Hadat üzenhetnek az alacsony társasági adónak

Igaz, a Tisza tervei közül szeptemberben már kiszivárgott egy újabb dokumentum, amely szerint a mostani 9 százalékos társasági adó emeléséről értekeztek. Kármán ezt írta szeptember 8-i előadásán:

Az alacsony társaságiadó-kulcs ellenére az adórendszerünk túl bonyolult, nem semleges, torz ösztönzőkkel terhelt, ráadásul tele van különféle szektorális adókkal. Ezeknél a multikra és a bankszektorra kivetett különadókra gondolhat Kármán. Ebből különösen az utóbbi érdekes, hiszen az a Kármán ágál a szektorális adó, a bankadó ellen, aki nyárig még az Erste egyik magas beosztású tagja volt, egy olyan banké, amely fizeti a bankadót nyeresége után. 

Ebből nem nehéz kikövetkeztetni, hogy egy esetleges adóreform esetén a társasági adó-kulcshoz – és a bankadóhoz is – hozzányúlhatnak, hiszen később is a vállalkozások adóztatásának átalakítása mellett kampányol a közgazdász.

A közgazdász egyébként nemrég a HVG-nek adott interjújában is folyamatosan támadta a magyar gazdasági modellt, a nagy német autógyárak, a BMW, a Mercedes, vagy az Audi innovációit mindössze összeszerelőüzem-modellként jellemezte.

Szintén ebben az interjúban fakadt ki azon, hogy véleménye szerint a magyar adórendszer aránytalan. Ez köszönt vissza a most kiszivárgott corvinusos előadásából is. Szerinte ezt az aránytalanságot a vagyonadóval lehetne eltüntetni. Arról nem beszélt, hogy a TISZA tervei szerint ezt a terhet az ötmilliárd feletti vagyonokra szabnák csak ki, amelynek behajthatósága teljes mértékig megkérdőjelezhető, még Magyar Péter saját tanácsadója szerint is.

Pedig a tervezhetőség és a költségvetési bevétel miatt egyáltalán nem mindegy a kérdés. Ebből is látszik, hogy az ötletet csak ad hoc módon dobták be a köztudatba, de semmilyen kidolgozott terv nem áll rendelkezésükre. 

Igazságtalan adórendszer?

Kármán András a corvinusos előadásában is kritizálta a jelenlegi magyar adórendszert, amely véleménye szerint nem arányos és igazságtalan. Mint fogalmazott: a Tisza célja egy „igazságosabb adórendszer, egy méltányosabb közteherviselés kialakítása, ahol közügyek pénzügyi terhei valóban arányosan, és az állampolgárok jövedelmi, vagyoni lehetőségéhez jobban 
igazodva kerülnek meghatározásra”.

Érdekesség, de annak ellenére, hogy a közgazdász szerint „aránytalan és igazságtalan” a jelenlegi adórendszer, nagyon gyorsan sietett leszögezni, hogy „a magasabb keresetűeknek nem változik az adófizetési kötelezettsége”, tehát alapvetően nem is változtatnának rajta. Itt tehát tetten érhető egy elég komoly ellentmondás és jobban belevág az elképzelésekbe a párt kiszivárgott adóemelési terve, amivel kapcsolatban párttársai, Tarr Zoltán és a már említett Dálnoki Áron már korábban is arról értekeztek, hogy erről egyelőre nem lehet beszélni róla, majd csak a választások után.

Mint ismert: ezek szerint az évi

• 5 millió forintnyi jövedelemnél 15,
  5 és 15 millió között 22,
  15 millió forint felett pedig 33 százalék lenne az szja.

Az előadást végighallgató mandineres  forrás szerint Kármán arról beszélt, hogy a párt adótervezetétől gazdaságfehéredést várnak. Többször kiemelte az ársapkák rendszerét, úgy fogalmazva, hogy ez már régen sem működött és most is teljesen torzítja a gazdaságot. (Miközben majd’ minden elemző egyetért, hogy érdemben lassítja az inflációt.)