POLITIK
Oroszország válasza Európa militarizálódására nagyon meggyőző lesz - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Szocsiban, a Valdaj nemzetközi vitaklub tanácskozásán.
"Gondolom, senkiben sincs kétely afelől, hogy Oroszország válaszlépései nem fognak sokáig váratni magukra. A fenyegetésekre adott válasz, finoman szólva, nagyon meggyőző lesz. Pontosan válaszról van szó. Mi magunk soha nem kezdeményeztünk katonai konfrontációt" - mondta.
Ostobaságnak nevezte azt az európai elit által gyakran megismételt állítást, miszerint Oroszország megtámadhatja a NATO-t.
Egyebek között emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió és Oroszország két alkalommal jelezte készségét a NATO-ba való belépésre, majd Bill Clinton amerikai elnök (1993-2001) egyik moszkvai látogatása során, de ezt mindkét alkalommal visszautasították.
Oroszország kész egy évig a februárban esedékes lejárta után is tartani magát a hadászati támadófegyverek csökkenéséről megkötött orosz-amerikai Új START-megállapodáshoz, ha az Egyesült Államok is így tesz - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács korábbi ülésén.
Az orosz államfő szerint a korlátozások betartására az Új START-egyezménnyel összhangban tett lépések akkor lesznek eredményesek, ha az Egyesült Államok kölcsönösséggel válaszol.
Oroszország 2023 elején felfüggesztette részvételét az Új START-ban azzal, hogy a szerződésben való újbóli részvételéről az elnök dönthet. Moszkva szerint ez kényszerű döntés volt, azon szankciók fényében, amelyeket a Nyugat Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett.
Putyin a hétfői tanácskozáson egyebek között arról beszélt, hogy a hadászati stabilitás a tovább romlik világban, és hogy az Oroszország védelmi képességének megerősítésére irányuló tervek a világ helyzetét figyelembe véve készülnek, és ezek maradéktalanul és időben megvalósulnak.
Megállapította, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok rendszere a fegyverzet-ellenőrzés terén összeomlott, hozzátéve, hogy a politikai-diplomáciai megoldásokat részesíti előnyben.
"Hangsúlyozom, és efelől senkinek sem szabad, hogy kétségei legyenek, hogy Oroszország minden létező és újonnan felmerülő fenyegetésre képes reagálni"
- hangoztatta.
A nukleáris fegyverekkel rendelkező államok közötti párbeszéd alapjainak jelentős meggyengüléséért Putyin a Nyugat "romboló lépéseit" és "fölényre törekvését" tette felelőssé. Hangsúlyozta, hogy Oroszország következetesen hangsúlyozta a fegyverzet-ellenőrzési rendszer lebontásának veszélyességét, és nem érdekelt a fegyverkezési verseny felgyorsításában.
A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama. A dokumentum mindkét félnek előírta: úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetett és a 800 telepített és nem telepített indító szerkezetet.
2021. február 3-án Oroszország és az Egyesült Államok jegyzéket váltott az öt évre szóló meghosszabbítás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások befejezéséről.
Oroszország 2022. augusztus 8-án tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit az Új START-szerződés szerinti ellenőrzés alól.
Nem lehetnek ott az európai országok az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon, mert ellenségesek Oroszországgal szemben - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a konfliktus rendezéséről szerdán Moszkvában megrendezett nagyköveti kerekasztal-megbeszélésen.
"Európa nyilvánvalóan arra törekszik, meglehetősen szemérmetlenül, hogy helyet harcoljon ki magának a tárgyalóasztalnál, bár az általa vallott álláspont - a revansizmus és Oroszország stratégiai legyőzése - miatt természetesen nincs keresnivalója a tárgyalóasztalnál" - mondta.
Lavrov szerint Kijev igyekszik elszabotálni Washington konfliktusmegoldási stratégiáját, amely a kiváltó okok felismerésén és megszüntetésén alapul, emellett pedig Ukrajna és Európa arról próbálja meggyőzni Donald Trump amerikai elnököt, hogy hagyjon fel a béketeremtő erőfeszítéseivel.
"Ő (Volodimir Zelenszkij ukrán elnök) lényegében nem akarja, hogy a nyugati józan erők józan politikát folytassanak"
- nyilatkozott.
Az orosz diplomácia vezetője azt hangoztatta, hogy az ukrán fél elutasítja az alaszkai amerikai-orosz csúcstalálkozó eredményeinek Steve Witkoff, fehérházi különmegbízottja által adott értékelését.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak azt mondta, hogy az ukrajnai békefolyamat ellenzői szándékosan elszabotálják az alaszkai orosz-amerikai megállapodásokat. Hangsúlyozta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok "teljeskörű kapcsolatban állnak egymással, a párbeszéd különböző csatornákon folytatódik".
"El kell érni, hogy az a hatalmas lendület, amely a vezetők találkozóját követően Anchorage-ben keletkezett, valódi megállapodásokká alakuljon át" - nyilatkozott Rjabkov, megjegyezve, hogy ezzel kapcsolatban problémák merültek fel, a megállapodások szabotálása miatt.
A diplomata szerint lelepleződött "annak, az eurobürokrácia és számos befolyásos európai főváros által követett a vonalnak a lényege, amely teljesen elutasítja a rendezésre irányuló bármilyen szándékot".
Lavrov a kerekasztal-megbeszélésen hangsúlyozta, hogy Moszkva ragaszkodik az olyan biztonsági garanciák elfogadásához, amelyek megfelelnek a Nyugat korábbi, nemzetközi dokumentumokban rögzített kötelezettségvállalásainak.
A moszkvai diplomácia vezetője azt mondta, hogy orosz hadsereg sosem mért csapást a békés lakosságra és a polgári infrastruktúrára. Ugyanakkor kifogásolta, hogy az ENSZ védelmébe veszi a "kijevi rezsimet", szemet hunyva a humanitárius jogot sértő cselekedetei felett. Mint fogalmazott, a világszervezet vezetése egyre gyakrabban áll Oroszország ellenfeleinek oldalára, ami aláássa a szervezet tekintélyét.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti hadifogolycsere jelenleg "szünetel", de úgy vélekedett, hogy a folyamat folytatódhat majd. Megismételte, hogy Moszkva számára a politikai és diplomáciai eszközökkel történő rendezés a legkedvezőbb megoldás az ukrán válságra.
Az uniós szankciókra kitérve azzal vádolta meg az EU-t, hogy folytatja "ellenséges politikáját" Oroszországgal szemben.
"Tévesen azt feltételezik, hogy a szankciós politika folytatása befolyásolhatja az Oroszországi Föderáció politikáját"
- mondta.
Érvelése értelmében az elmúlt három évben elfogadott 18 korábbi csomag "egyértelműen bizonyította", hogy Oroszország "nem érzékeny ezekre a szankciókra".
Peszkov arról is szólt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök "rendkívül pozitívan értékeli a Zapad-2025 hadgyakorlat lefolyását és eredményeit". Azt mondta, hogy Valerij Geraszimov vezérkari főnök azért nem jelent meg Putyinnal együtt a mulinói gyakorlóterepen, mert a "különleges katonai művelet" általános koordinációjával van elfoglalva.
Rjabkov közölte, hogy Oroszország, Fehéroroszországtól elérően, nem hívott meg amerikai megfigyelőket saját területén a hadgyakorlatra.
Ripost hírek
