Németországba brutálisan felemelnék a nyugdíjkorhatárt

Merz kancellár szerint a gazdaság már nem bírja el a korai nyugdíjazást

A német kancellár, Friedrich Merz a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését szorgalmazza 65-ről 73 évre. Már több mint egymillió német nyugdíjas dolgozik alacsony jövedelme miatt, írta a Bild.

Merz kijelentése annak az elemzőcsoportnak az előrejelzései alapján született, amelyet maga a német pénzügyminisztérium hívott össze erre a célra. A szakértők figyelembe vették a társadalom elöregedését (a várható élettartam növekedését), a nyugdíjasok számának növekedését, valamint közvetve a német gazdaság több éve tartó stagnálását. Idén a nyugdíjkifizetések már majdnem a szövetségi költségvetés egynegyedét tették ki.

A társadalmi feszültségek elkerülése érdekében – amelyekhez hasonlókat például Franciaországban láttunk hasonló reformok során – Merz nemcsak a hosszú távú, fokozatos nyugdíjkorhatár-emelést szeretné elérni, hanem annak lehetőségét is, hogy a korhatárt rugalmasan lehessen alakítani az élettartam növekedésének megfelelően. Ahhoz, hogy 35 év alatt 65-ről 73 évre emeljék a korhatárt, évente három hónappal kellene azt növelni. A nyugdíjkorhatár emelésének kérdését egyébként aktívan napirenden tartja a jobboldali „AfD” (Alternatíva Németországért) párt is.

A kancellárrá választása óta Friedrich Merz többször is figyelmeztette a németeket, hogy a gazdaság nem képes fenntartani a négynapos munkahétet a jelenlegi szociális ellátórendszer megtartása mellett.

Jelenleg Dániában a legmagasabb a nyugdíjkorhatár Európában, amely 2040-re eléri a 70 évet.

Franciaország, Olaszország és az Egyesült Királyság szintén felülvizsgálják a nyugdíjkorhatárt a társadalom elöregedésére válaszul. A statisztikák szerint egy német munkavállaló évente átlagosan csak 1343 órát dolgozik, szemben az OECD országainak 1746 órás éves átlagával. A The Telegraph adatai szerint az elmúlt tíz évben 660 ezerről több mint 1,05 millióra nőtt azoknak a németeknek a száma, akik 67 éves koruk után is dolgoznak – 2024-ben.

Európa-szerte egyre égetőbb kérdés a nyugdíjak fenntarthatósága. A nyugdíjkorhatár több tagállamban is emelkedik, Magyarország kormánya jelenlegi nyugdíjkorhatár-rendszer mellett

Az Európai Unió tagállamai egyre gyakrabban reagálnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatokra. A nyugdíjkorhatár emelése révén Magyarország jelenleg a középmezőnyben helyezkedik el 65 évvel, egyes szakértők szerint kérdéses, hogy ez hosszú távon fenntartható marad-e, ezzel szemben a magyar kormány kitart a jelenlegi nyugdíjkorhatár-rendszer mellett.

Hazánkban a jelenlegi szabályozás az 1956. december 31. után születettek számára határozza meg a 65 éves korhatárt. Ez az EU-ban átlagosnak számít: tizenegy országban ennél alacsonyabb a korhatár, míg több tagállamban már most vagy a közeljövőben magasabb határt vezetnek be.

EU-tagállamok lépései a nyugdíjkorhatár emelésére

Az emelések mögött elsősorban a társadalom elöregedése és a csökkenő születésszám áll. Spanyolországban 2027-re 67 évre nő a korhatár, Belgiumban 2030-tól, Németországban pedig 2031-től lép életbe ugyanez a szabály. Dániában még radikálisabb a terv: 2035-től 69 év lesz a hivatalos korhatár, Olaszországban pedig 2050-re akár 69 év 9 hónapra is kitolódhat.

Stikel János, a Nyugdíjasok Szervezetének Szövetségi elnöke a sonline.hu-nak elmondta: a változások mögött két fő ok húzódik. Egyrészt a megváltozott demográfiai arányok, vagyis az idősek és a fiatalok egyensúlyának eltolódása, másrészt gazdasági kényszer, hiszen a nyugdíjrendszert működőképesen fenn kell tartani. Hozzátette: Nyugat-Európában sokan idősebb korban is aktívan dolgoznak, amit a jobb egészségi állapot is lehetővé tesz.

Több ország már végrehajtotta a nyugdíjkorhatár emelését célzó reformokat. Az OECD előrejelzése szerint 2060-ra az átlagos nyugdíjkorhatár az EU-ban megközelíti a 67 évet, és több országban eléri a 70 évet vagy annál is magasabbat.

A várható élettartam és a nyugdíjban töltött évek száma Európa-szerte emelkedik. Erre válaszul számos országban emelik a nyugdíjkorhatárt. Dánia már döntött arról, hogy 2040-re 70 évre emeli a nyugdíjkorhatárt. Több más európai ország is törvényt fogadott el a nyugdíjkorhatár emeléséről az elkövetkező években. Az OECD szerint 2060-ra Dánia fog az élen járni, ahol az emberek 74 évesen mennek majd nyugdíjba.

Tehát, mi a jelenlegi és az előre jelzett nyugdíjkorhatár Európa-szerte? Mely országokban a legmagasabb a nyugdíjkorhatár? Van-e nemek közötti különbség a nyugdíjkorhatárban? Hogyan fog különbözni a nyugdíjkorhatár a ma nyugdíjba vonulók és a munkaerőpiacra most belépők között?

Az Euronews közelebbről megvizsgálta a nyugdíjkorhatárt és a jövőbeli tendenciákat Európában, az OECD " Egy pillantás a nyugdíjakra" című jelentése alapján.

2022-től az EU-ban a férfiak esetében a törvényes nyugdíjkorhatár 62 és 67 év között, míg a nők esetében 60 és 67 év között változik. Ha az Egyesült Királyságot, az EFTA-országokat és az EU-tagjelölt Törökországot is figyelembe vesszük, Törökország mindenképpen unikum, mivel a nők esetében a nyugdíjkorhatár mindössze 49, a férfiak esetében pedig 52 év.

Az EU-ban az átlagos nyugdíjkorhatár a férfiak esetében 64,7, a nők esetében 63,8 év.

A skandináv országokban a legmagasabb a nyugdíjkorhatár

Három északi országban - Dániában, Norvégiában és Izlandon - a legmagasabb a nyugdíjkorhatár, 67 év a férfiak és a nők esetében egyaránt. A nyugdíjkorhatár több más országban is 65 év felett van, többek között Hollandiában (66,6 év), az Egyesült Királyságban és Írországban (mindkettő 66 év), Németországban (65,8 év) és Portugáliában (65,6 év).

A 65 éves nyugdíjkorhatárral rendelkező országok közé tartozik még Ausztria, Lengyelország, Románia, Magyarország, Horvátország, Svájc, Belgium, Olaszország, Spanyolország és Ciprus.

Európa öt legnagyobb gazdasága közül Franciaországban a legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár, 64,8 év, de a különbség marginális. A 2024-es öregedési jelentés szerint azonban Franciaországban az emberek akkor mehetnek nyugdíjba, ha elérik a nyugdíjkorhatár alsó határát - az 1960 előtt születettek esetében 62, az 1968-ban vagy később születettek esetében 64 év.

Ha Törökországot nem vesszük figyelembe, akkor Görögországban, Luxemburgban és Szlovéniában a férfiak nyugdíjkorhatára a legalacsonyabb a listán - és az EU-ban is -, 62 év. Ezekben az országokban a nők szintén 62 évesen mennek nyugdíjba. A nők legalacsonyabb nyugdíjkorhatára azonban Ausztriában és Lengyelországban van, ahol 60 év.

Nemek közötti különbség a nyugdíjkorhatárban

23 országban a férfiak és a nők ugyanabban az életkorban mennek nyugdíjba, azaz nincs nemek közötti különbség. A fennmaradó kilenc országban a férfiak nyugdíjkorhatára magasabb. A legnagyobb különbség Ausztriában és Lengyelországban van, ahol a férfiak öt évvel később mennek nyugdíjba, mint a nők. Romániában, Magyarországon és Törökországban is három vagy több év a különbség.

Az EU egészében a nemek közötti különbség a nyugdíjkorhatárban 0,9 év.

A jövőbeli nyugdíjkorhatár 2060-ig

Az OECD szerint "a nyugdíjkorhatár és a várható élettartam között megállapított összefüggések alapján" a nyugdíjkorhatár az előrejelzések szerint a férfiak esetében 20 országban, a nők esetében pedig 24 országban fog emelkedni a 32 vizsgált európai ország közül. Néhányban már törvénybe iktatott intézkedéseken is alapulnak.

A 2022-ben a munkaerőpiacra belépők jövőbeli rendes nyugdíjkorhatára az előrejelzések szerint 2060-ra a férfiak esetében 62 és 74, a nők esetében pedig 60 és 74 év közé esik.

Az uniós átlag várhatóan 66,7 év lesz a férfiak esetében és 66,4 év a nők esetében.

Dániában 2060-ra 74 év lesz a nyugdíjkorhatár

Várhatóan Dániában lesz a legmagasabb a nyugdíjkorhatár 2060-ra, a férfiak és a nők egyaránt 74 évesen mennek majd nyugdíjba.

Olaszország és Észtország 71 éves nyugdíjkorhatárral követi majd őket, míg Hollandia, Svédország és Ciprus várhatóan eléri a 70 évet.

Finnországban és Szlovákiában 69 év lesz a jövőbeli nyugdíjkorhatár, amelyet szorosan követ Portugália 68-al.

Öt országban - köztük az Egyesült Királyságban, Németországban, Belgiumban, Norvégiában és Izlandon - 67 év a jövőbeli nyugdíjkorhatár. Írországban és Görögországban is meghaladja majd a 65 évet, és eléri a 66-ot.

Ez azt mutatja, hogy valamennyi északi ország a legmagasabbak közé tartozik majd, az uniós átlagot meghaladó nyugdíjkorhatárral.

A Finn Nyugdíjközpont szerint több ország már frissítette nyugdíjkorhatárát, és a közeljövőben emeléseket terveznek. Belgium például 2030-ra 67 évre, Dánia 2035-re 69 évre, az Egyesült Királyság pedig 2046-ra 68 évre emeli a nyugdíjkorhatárt.

Nemek közötti különbség a jövőbeni nyugdíjkorhatárban?

A 2022-ben a munkaerőpiacra lépők közül Szlovéniában és Luxemburgban lesz a legalacsonyabb a férfiak nyugdíjkorhatára, 62 év, míg Lengyelországban a nőké 60 év.

Tizennégy országban a jövőbeni nyugdíjkorhatár a férfiak esetében 65 év, bár néhány országban a nők esetében ez a korhatár alacsonyabb marad.

2060-ra a nemek közötti különbség a nyugdíjkorhatár tekintetében szinte teljesen eltűnik Európában, és csak Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Törökországban marad meg.

Hol fog a leginkább emelkedni a nyugdíjkorhatár?

Ha a 2022-ben nyugdíjba vonulókat és a 2022-ben a munkaerőpiacra belépőket hasonlítjuk össze, Törökországban emelkedik a legnagyobb mértékben a nyugdíjkorhatár - 13 évvel a férfiak és 14 évvel a nők esetében.

Dániában az emelkedés mindkét nem esetében 7 év lesz. 2021-től Dánia az EU-ban a második helyen áll az egy kedvezményezettre jutó átlagos nyugdíjkiadások tekintetében, mind nominális értéken, mind a vásárlóerő-paritáson (PPS) kiigazítva.

Észtország, Szlovákia, Olaszország, Svédország és Ciprus is várhatóan 5 évvel vagy annál is többel emeli a nyugdíjkorhatárt 2060-ig.

A nyugdíjkorhatár a munkaerőpiacra korán belépők vagy a különleges körülmények között élő egyének esetében változhat.

Az EU-ban a nyugdíjak jellemzően a pályafutás végi jövedelmek 60%-át teszik ki. Sok európai országban azonban ez az arány 50% alá csökken, ami egyre nehezebbé teszi a nyugdíjasok számára a megfelelő életszínvonal fenntartását.