POLITIK
Akár erővel is.
Donald Trump közlése szerint ha a Hamász nem teszi le a fegyvert, akkor erővel fogják erre kényszeríteni. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt kedden.
Az amerikai elnök az argentin elnökkel folytatott megbeszélése nyilvános részén kérdésre válaszolva közölte, hogy "amennyiben nem válnak meg fegyvereiktől, mi fogjuk lefegyverezni őket", akár erővel is.
Donald Trump arról is beszámolt, hogy "beszélt a Hamásszal", a szervezet képviselői pedig ígéretet tettek a fegyverek letételére.
Megjegyezte, hogy a Hamásznak "észszerű időn belül" kell megválnia a fegyvereitől, amit azzal egészített ki, hogy ennek gyorsan kell megtörténnie.
Kérdésre válaszolva Donald Trump megerősítette, hogy pénteken a Fehér Házba várja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Az amerikai elnök hozzátette, hogy a megbeszélés témái között szerepel majd a nagy hatótávolságú Tomahawk rakéták esetleges rendelkezésre bocsátása. Erre az ukrán elnök a közelmúltban többször sürgette Donald Trumpot.
Az amerikai elnök az ukrán törekvés kapcsán többek között azt hangoztatta, hogy a Tomahawk rakéták egy újabb szakaszt jelenthetnek a háborúban, és közölte, hogy azok felhasználási köréről a NATO-val is egyeztetne. Jelezte, hogy egy ilyen döntést megelőzően szeretne beszélni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy szándékait megtudja.
A tűzszüneti megállapodással két év után először nyílik meg a békéhez vezető út - jelentette ki a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkára csütörtökön arra reagálva, hogy Izrael és a Hamász iszlamista terrorszervezet megállapodott a tűzszünet és a túszalku első szakaszáról Egyiptomban, Sarm es-Sejkben csütörtök hajnalban. A megállapodás első szakasza a gázai háború lezárását és a túszok szabadon bocsátását célozza.
Alain Berset az interneten is elérhető közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a frissen kiújult izraeli-palesztin konfliktus okozta emberáldozat, különösen a civilek esetében, óriási volt. Az Európa Tanács szolidaritását fejezi ki az ellenségeskedés minden áldozatával - húzta alá a főtitkár.
Ezek az esetek - mint kijelentette - az egyetemes emberi jogok és a nemzetközi jog indokolatlan megsértését jelentik.
"Mivel a tűzszünet megnyugvást biztosít a széthullott közösségek számára, fontos, hogy minden fél elutasítsa a szélsőségességet és az erőszakot, és együttműködjön egymással és a nemzetközi közösséggel a bizalom kiépítése, valamint a jogállamiság helyreállítása érdekében"
- fogalmazott.
Az Európa Tanács főtitkára elismerését fejezte ki Donald Trump amerikai elnök, Törökország, Egyiptom és Katar erőfeszítéseiért a folyamat előmozdításában, majd hangsúlyozta: a megállapodás adta lehetőséget meg kell ragadni.
Berset reményét fejezte ki, hogy a régió minden érdekelt fele hozzájárul a béketerv végrehajtásához. Kijelentette: az emberi méltóság védelmének és a demokratikus biztonság megerősítésének központi szerepet kell játszania e folyamat előrehaladásával. Ahhoz, hogy egy szabályokon alapuló nemzetközi rend hiteles legyen, mindenkinek tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot, kettős mércék nélkül - hangoztatta.
"Ahogyan tagállamaink többsége már megtette, itt az ideje, hogy szorgalmazzuk a kétállami megoldás - Izrael mellett egy palesztin állam létrehozásának - végrehajtását" - fogalmazott az Európa Tanács főtitkára, majd hangsúlyozta: továbbra is ez az egyetlen járható út az igazságos és tartós béke felé, és az egyetlen hiteles alap a békés, az emberi méltóságon és a nemzetközi jog tiszteletben tartásán nyugvó együttéléshez.
Németország nagy reményeket fűz ahhoz, hogy Donald Trump amerikai elnök újabb békekezdeményezést indít Ukrajna ügyében, a gázai tűzszüneti megállapodás után ideje, hogy itt is előrelépés történjen - hangoztatta a német külügyminiszter kedden Bukarestben, miután román hivatali kollégájával tárgyalt.
Johann Wadephul szerint az amerikai elnök "nagyszerű ajánlatot" tett Vlagyimir Putyinnak, amelyre az orosz elnök mindmáig nem válaszolt, de most meg kell ragadni a tárgyalás lehetőségét. Leszögezte, Németország rendíthetetlenül Ukrajna mellett áll és minden lehetőséget felhasznál Ukrajna pénzügyi és anyagi támogatására. Szerinte Európának lesz elegendő gazdasági és katonai ereje Ukrajna megsegítéséhez. Hozzátette: a német külpolitika számára első számú prioritás az ukrajnai konfliktus megoldása és a háború befejezése.
Szerinte a tengerek stratégiai jelentőséggel bírnak Európa védelme szempontjából és az ukrajnai háborúban bebizonyosodott, milyen fontos a fekete-tengeri régió és a Duna-delta térsége. Úgy értékelte: Románia vezető szerepet játszhat abban, hogy a NATO következetes stratégiát dolgozzon ki a Fekete-tenger térségére.
A német diplomácia vezetője felszólította Pekinget és Moszkvát, hogy egyezzenek meg egy ENSZ-határozatról, amely végrehajtja Donald Trump amerikai elnök gázai békekezdeményezését.
Szerinte egy biztonsági tanácsi határozat, egy megfelelő jogi keret elengedhetetlen ahhoz, hogy a Hamászra folyamatos nyomást gyakoroljanak és elérjék leszerelését, mert a szervezet szerinte nem fog önként lemondani a hatalomról.
Oana Toiu román külügyminiszter szerint országa kiválóan együttműködik Németországgal a NATO-ban és az EU-ban, és köszönetet mondott a román légtérvédelemhez nyújtott német segítségért.
A német és a román társadalom közötti "létfontosságú kötőanyagnak" nevezte a németországi munkaerőpiacon kiválóan integrálódott román közösséget, illetve a romániai német nemzeti kisebbséget.
Németország Románia első számú kereskedelmi partnere és legnagyobb külföldi befektetője. Románia és Németország megbízható szövetségesei egymásnak, bizalmi párbeszédet folytatnak kétoldalú és szövetségesi szinten, valamint erősíteni akarják együttműködésüket a gazdasági, politikai és védelmi területeken - mondta a román külügyminiszter.
Izrael a tűzszüneti megállapodás értelmében átadta kedden 45 palesztin holttestét a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőinek, akik a Gázai övezetbe szállították őket – jelentették be a palesztinok lakta tenger menti térség egészségügyi hatóságai. Később a Hamász 4 izraeli túsz maradványait adta át Izraelnek.
A holttestek azonosítását szolgáló génteszteket a Gázai övezeti Hán-Júniszban működő Nasszer kórházban végzik el, a családok azt követően eltemethetik hozzátartozóikat.
A Hamász mindeközben kedden arról értesítette a közvetítőket, hogy további négy izraeli holttestét készül az este folyamán átadni az izraeli hatóságoknak.
Az izraeli hadsereg az esti órákban közölte, hogy az ICRC képviselői átvettek négy koporsót, s ezek a híradás időpontjában már úton voltak az izraeli katonákhoz.
„A Hamász köteles betartani a megállapodást és megtenni a megfelelő lépéseket a túszok visszajuttatása érdekében” – közölte az izraeli hadsereg.
A megállapodás értelmében a Hamásznak összesen 28 túsz holttestét kell átadnia, 20 holttest azonban még mindig a Gázai övezetben van.
A terrorszervezet arra hivatkozik, hogy gondot okoz a földi maradványok fellelése két év háborús pusztítást követően a törmelékben.
Előzőleg, hétfőn a Hamász elengedte a még élő 20 túszát, és átadta négy ember – három izraeli és egy nepáli diák – földi maradványait. Izrael aznap csaknem 2000 palesztin foglyot engedett szabadon.
Izrael kedden arról értesítette az ENSZ-t, hogy mindössze 300 teherautót enged be segélyszállítmányokkal a Gázai övezetbe szerdától, a felét annak, amennyiben megállapodtak. Ugyanakkor nem engednek be sem üzemanyagot, sem gázt a térségbe a humanitárius infrastruktúra kifejezett igényeinek biztosításának kivételével – derül ki egy ENSZ-jegyzékből.
Olga Cserevko, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) gázai ügyekért felelős szóvivője megerősítette, hogy erre vonatkozóan értesítést kaptak az izraeli hadsereg palesztin polgári ügyek koordinálásával foglalkozó részlegétől (COGAT).
A COGAT még pénteken közölte, hogy a tűzszünet ideje alatt naponta körülbelül 600 segélyszállító teherautót várnak a Gázai övezetbe. A mostani értesítés viszont már arról szól, hogy korlátozásokat vezettek be, mert „a Hamász megsértette a túszok holttesteinek átadatásáról szóló megállapodást”.
Ripost hírek
