Bakondi György: az Európai Unió ragaszkodik a migrációs paktumhoz

Az Európai Unió ragaszkodik a migrációs paktumhoz, vagyis az illegálisan érkezők befogadásához és elosztásához, de egyre több európai nemzetállam gyorsabb kitoloncolást és szigorúbb szabályozást szeretne - mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

Bakondi György emlékeztetett: tíz évvel ezelőtt a politikai nyilatkozatok a befogadás fontosságáról, a migránsok magas képzettségéről és a vegyes társadalom támogatásáról szóltak, mára azonban a szervezett bűnözés révén érkező évi mintegy egymillió illegális bevándorló jelentős változásokat okozott elsősorban a lakosság szemléletében.

A Európai Unió szintjén továbbra is jó megoldásnak tartják a migrációs paktumot, vagyis azt, hogy az érkezőket be kell fogadni és szét kell osztani a tagállamok között, de az unión belüli kisebb csoportok, először csak szuverén országok, aztán most már a szuverén országok csoportjai - Magyarországhoz hasonlóan - ettől eltérő álláspontot képviselnek, jelenleg éppen a kitoloncolásokkal kapcsolatban

- jelezte a főtanácsadó.

Kifejtette: a migránsok ismeretlen személyazonossággal jönnek, és nincsenek náluk okmányok, emiatt a kiutasítási eljárás során nehezen vagy egyáltalán nem lehet megállapítani, jogosultak-e a politikai menedékjogra az Európai Unióban. A probléma akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy erre az adott személy nem jogosult, és vissza kellene küldeni oda, ahonnan jött - ismertette, hozzátéve, ennek folyamata a bürokrácia miatt egyébként is lassú és körülményes, de a kiutasítás foganatosítása során is sok jogi akadály merülhet fel.

Rámutatott: ezzel közbiztonsági szempontból egy, korábban nem tapasztalt veszélyhelyzet keletkezik, a menekültstátusszal nem rendelkező emberek ellátásra nem jogosultak, dolgozni nem tudnak, mert illegálisan tartózkodnak az unióban, ezért bűnbandákhoz csapódnak és esélyük sincs arra, hogy hasznos tagjai legyenek a társadalomnak, ami feszültségeket okoz a lakosság körében is.

Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: a nemzetállami politikai vezetők ezeket a feszültségpontokat jól érzékelik, és próbálnak rá megoldásokat találni.

Hozzátette: 2015-ben még elképzelhetetlen lett volna, hogy erről a témáról polémia kezdődjön, vagy politikai nyilatkozatokat fogalmazzanak meg, de a kitoloncolások Európa több országában tovább súlyosbítják az amúgyis nehezen kezelhető közbiztonsági helyzetet, a nők elleni támadást, a szervezett bűnözést, a no-go zónákat, akár fegyveres támadásokat, robbantásokat vagy a merényleteket nézve.

Ezért van az, hogy a tagállamok próbálnak önállóan, illetve az unión belül kisebb csoportokat létrehozva erőfeszítéseket tenni a lakosság érdekeinek védelme érdekében - mondta el Bakondi György.

Bakondi György közölte: a nagy migrációs válság kezdete, azaz 2015 óta a déli határzár létrehozása és a magyar határvédelem megerősítése eredményeként Magyarország több mint egymillió illegális bevándorló Európai Unióba való jogellenes bejutását akadályozta meg.

A szakértő emlékeztetett, a nyugati országokban tíz évvel ezelőtt még hittek a migráció munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatásaiban, remélték, hogy az érkezők beilleszkedése komolyabb problémák nélkül megtörténik.

Az idő viszont bebizonyította, hogy a bevándorlás rendkívül káros jelenségekkel jár együtt a szociális ellátórendszer feszültségeitől a terrorista támadásokon, leszámolásokon, integrációs problémákon át a közbiztonság romlásáig, köztük a nőkkel szemben elkövetett erőszakos cselekmények elszaporodásáig sok területen - sorolta.

Mindezek a közvéleményre, azon keresztül a politikai döntéshozókra is hatással voltak, és ma már Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kívánatosnak tartja a külső határőrizet finanszírozási feltételeinek javítását - mutatott rá.

Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország mindeddig semmilyen támogatást nem kapott a déli határvédelemhez, holott több mint egymillió bevándorlót tartóztatott fel 2015 óta, helyette a migránsok befogadását, kérelmeik gyors elbírálását, táborokban való ellátását várják el az országtól, s amíg ez nem lesz így, még büntetést is kell fizetnie Magyarországnak.

Mint mondta, olyasmit várnak el az országtól, ami teljesíthetetlen. Azokat, akiket nem lehet menekültté nyilvánítani, "nekünk kellene visszaszállítani", de azt sem lehet tudni, honnak érkeztek - jegyezte meg. Ez egy kilátástalan és nagyon negatív végkifejlettel fenyegető helyzet lenne - fogalmazott.

Bakondi György szerint az Európai Bizottság Magyarország számára hátrányos hozzáállása mindaddig fennmarad, amíg a "nemzetállamok befolyásának csökkentésére, az Európai Egyesült Államok létrehozására irányuló" törekvéseket képviseli a többség.

Szerinte a nemzeti gondolkodású, a Patrióta pártcsaládhoz tartozó pártok nemzeti választásokon való folyamatos erősödése azt jelzi és eredményezheti, hogy az unió vezetői belátható időn belül felül fogják vizsgálni a migrációval kapcsolatos téves elképzeléseiket.

Bakondi Györgyöt a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában korábban arról kérdezték, mire utalhat a spanyol parlamentben lezajló éles, migráció körüli vita, amelynek során a VOX párt vezetői korruptnak és migránsbarátnak nevezték a kormányfőt.

A szakértő emlékeztetett: a migránsok Európába irányuló három fő irányának egyike halad Spanyolországon keresztül, ami folyamatosan feszültségeket okoz, ezért kerítésekkel védik a területüket a spanyolok, továbbá Marokkóval történnek megállapodások a migránsok féken tartása céljából. Rámutatott:

a spanyol baloldali kormányzat kétarcú politikát folytat, ami a nemzeti erők megerősödését hozza magával.

Franciaország kapcsán kiemelte: ebben az országban is komoly gondot jelentenek a bevándorlók, akik közül sokan sátortáborokban élnek ma is. A franciák szabadulnának a migránstömegektől, és láthatóan sokan próbálnak átjutni Nagy-Britanniába is az egyébként is súlyos kormányválsággal küzdő, százezres tömegtüntetésekkel terhelt országból. A válságok miatt a migrációs politika szempontjából is változásra van szükség Franciaországban - vélekedett.

Az Európát sújtó jelenlegi migrációs nyomás kapcsán elmondta: a közép-afrikai, éhezéssel, harcokkal terhelt Száhel-övezet "szűrési képessége" visszaesett az elmúlt időben, azaz ebből az irányból óriási tömegek tekintik úti céljuknak Európát a jobb élet reményében. Az EU vezetőinek így ezen övezet korábbi, a migránsok helyben tartását szolgáló szerepének visszaállítását kellene elérniük - fűzte hozzá Bakondi György.

Bakondi György utalt azokra a százezres tüntetésekre, amelyek nemcsak Nyugat Európában, hanem más kontinenseken is zajlanak. Azt mondta, Európa-szerte is azt lehet látni, hogy az a pozitív hozzáállás, amit az emberek 2015-ben Nyugat-Európa szerte úgy gondoltak - éppen a német kancellár álláspontját követve -, hogy nekünk segítenünk kell, mert jönnek a szegény szír menekültek a háború elől, megváltozott.

Bár már akkor is voltak furcsaságok - mindenki azt mondta, hogy szír, és kiderült, hogy arabul sem tud -, Nyugat Európa akkor nagy lelkesedéssel segített, a média által is befolyásolva próbálta kialakítani a migrációval kapcsolatos álláspontját, aztán szembesülnie kellett azokkal a jelenségekkel, folyamatokkal, amelyek mára már egészen más légkört eredményeztek - magyarázta a főtanácsadó.

Bakondi György kiemelte:

az illegális migráció miatt súlyos közbiztonsági válsághelyzet alakult ki nagyon sok országban - nőkkel szembeni erőszak, no go zónák kiépülése -, de például Belgiumban vagy Hollandiában már vannak olyan iskolai osztályok, ahol egy harmincfős osztályban már csak néhány diák van, aki nem migrációs hátterű.

Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott adatot ismertetve jelezte Bakondi György, hogy hétmillió olyan ember van illegális migrációs háttérrel Európában, akik nem dolgoznak. Vagyis nem valósult meg az a terv, hogy "egy integrált, új munkaerő jelenik meg a munkaerőpiacon". "

"Ellenben mindazok a negatívumok, amelyekről mi már 2015-ben is beszéltünk, azok most már markánsan tapasztalt formájában jelennek meg Európa-szerte, és egyre gyakrabban fogalmazódik meg, hogy a magyaroknak igazuk volt, és ma is igazuk van".

A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója meggyőződésének adott hangot, hogy azok a folyamatok, amelyek 2015-ban indultak el, eljutottak oda, hogy az emberek körében nagyfokúvá vált az elégedetlenség. Szerinte ez a politikai döntésekben, a patrióta szemléletű, a patrióta pártcsaládhoz tartozó politikai erők előretörésében is megnyilvánul, amit persze a liberális baloldali erők minden eszközzel próbálnak megakadályozni.

Rámutatott, hogy már az Európai Unió vezetői is a külső határok védelméről, határkerítésekről beszélnek, de a magyarok ehhez nemhogy segítséget nem kaptak, "hanem súlyos pénzbírságot kell fizetnünk azért, mert védelmezzük az Európai Unió külső határát".

Bakondi György kitért arra is, hogy azok a politikai nézetek, amelyeket például a háború, a migráció és a gender ügyében a magyar kormány konzekvensen vall, azok az amerikai elnök szájából is elhangoznak, ezzel erősíti és támogatja azokat az erőket, amelyek a változás szükségességét felismerték.

"A magyaroknak megint igazuk lett"

- mondta Bakondi György a Kossuth rádió reggeli műsorában az illegális migráció kapcsán. A miniszterelnök belpolitikai főtanácsadója részletesen elemezte azokat a folyamatokat, amelyek "robbanásszerű elégedetlenséghez" vezettek Nyugat-Európa szerte.