Az ukrán gázszektort támadják az oroszok

Tömeges csapást mért az ukrán hadiipar működését biztosító gázipari infrastruktúra létesítményeire az éjjel az orosz hadsereg nagy hatótávolságú, szárazföldi, légi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, egyebek között Kinzsal hiperszonikus aeroballisztikus rakétákkal, valamint drónokkal - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a csapás válasz volt Ukrajnának az oroszországi polgári célpontok ellen végrehajtott "terrortámadásaira", és minden kijelölt célpontot eltaláltak.

A csütörtöki hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak nyomulni, és a "különleges hadművelet" övezetében mintegy 1670 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok, illetve haditechnikai eszközök között sorolt fel egy AN/MPQ-65 radarállomást, egy, a Patriot légvédelmi rakétarendszerhez tartozó vezérlőfülkét és egy indítóállványt, valamint több anyagi-műszaki és lőszerraktárt, 15 páncélozott harcjárművet, négy önjáró 155 milliméteres tarackot, két sorozatvetőt, hat irányított légibombát, egy HIMARS-rakétát, továbbá 278 repülőgép típusú drónt és hat legénység nélküli motorcsónakot.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Belgorod megyéből egy civil haláláról és további négy sebesüléséről érkeztek jelentések.

Alekszandr Lihacsov, a Roszatom orosz állami nukleáris energetikai vállalat vezérigazgatója közölte, hogy az orosz és az ukrán fél, valamint a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tárgyalásokat folytat a zaporizzsjai atomerőmű külső áramellátásának helyreállításáról. Lihacsov lehetségesnek nevezte, hogy az erről szóló döntést pénteken fogják meghozni.

A Roszatom-vezér szerint hat-hét napi "csendes időszakra" lenne szükség ahhoz, hogy a munkálatokat elvégezzék az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt álló Dnyipro- és a Ferroszplavna-vonalon. A tárgyalásokban részt vesz Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója is.

Grossi korábban bejelentette, hogy megkezdődött a zaporizzsjai atomerőmű külső áramellátása helyreállításának folyamata. Ez szeptember végén szakadt meg a harcok miatt, a létesítmény áramellátását vészhelyzeti dízelgenerátorok biztosítják.

Az európaiak át akarják állítani a gazdaságot hadigazdaságra azért, hogy az anyagháborút Oroszország ellen megnyerhessék Ukrajnán keresztül – közölte a honvédelmi miniszter csütörtökön az európai védelmi miniszterek előző napi értekezlete után a Facebook-oldalára feltöltött videóban. Szalay-Bobrovniczky Kristóf tájékoztatása szerint ő az értekezleten elsősorban a nemzeti tervezés és a nemzeti irányítás fontosságára hívta fel a figyelmet, és világossá tette: „Magyarország sem pénzt, sem fegyvert, sem katonát nem fog Ukrajnába küldeni a háborúba. Ez a háború nem a magyarok érdeke, ezt a háborút meg kell állítani.”

Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt mondta: a Brüsszelben tartott értekezleten Európa saját védelme volt a középpontban.

„Én ebben a tekintetben a nemzeti tervezés és a nemzeti irányítás fontosságára hívtam fel a figyelmet, valamint arra, hogy a nemzeti tervekkel és a NATO-tervekkel egybehangzónak kell lenni Európa bármilyen terveinek is”

– fogalmazott a tárcavezető.

Hozzátette, hogy ezek mögül a tervek mögül folyamatosan előbukkan Ukrajna állandó pénzügyi és katonai támogatása is, ami rengeteg pénzbe fog kerülni, az adófizetők pénzét fogják elvonni a tagállamokból, és így a magyarok pénzét is szeretnék elvonni majd.

„Minden olyan párt, amit Brüsszel hozott létre, és Brüsszel támogat, valójában elvenné a magyarok pénzét, és azt Brüsszelen keresztül Ukrajnának adná. Ezt meg kell állítani, ezt nem szabad megtenni. Sem pénzt, sem fegyvert, sem katonát nem fogunk Ukrajnába küldeni a háborúba. Ez a háború nem a magyarok érdeke, ezt a háborút meg kell állítani. A békéhez erő kell, folytatjuk a munkát”

– fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Brutális ütemben gyártanak és küldenek drónokat a britek Ukrajnának

Nagy-Britannia fél év alatt több mint 85 ezer katonai drónt szállított Ukrajnának – közölte szerdán a brit védelmi minisztérium. A tárca bejelentette azt is, hogy a brit légierő az év végéig meghosszabbítja járőrözését a kelet-európai légtérben. A minisztérium tájékoztatása szerint a brit kormány az idén 600 millió fontot (több mint 270 milliárd forintot) fordított az ukrán fegyveres erőknek szánt drónok gyártásának felgyorsítására. Az összeg az Ukrajna számára összeállított 4,5 milliárd fontos (több mint kétezer milliárd forintos) idei brit katonai támogatási csomag része.

Vitályos Eszter mint édesanya is aláírta a sorkötelezettség elleni petíciót. A kormányszóvivő Ruszin-Szendi Romulusz háborúpárti kijelentéseit is felidézte a közösségi oldalán közzétette videóban.

„A Tisza sok aljas és veszélyes tervvel bukik le nap mint nap. Mindegyik közül számomra, mint édesanya számára, a legnagyobb figyelmeztetés az a sorkatonaságról szóló nyilatkozatuk” – hangsúlyozta a közösségi oldalán közétett videóban Vitályos Eszter.

A kormányszóvivő emlékeztetett arra, hogy a Tisza politikusa, Ruszin-Szendi Romulusz azt mondta, hogy ők, amikor eljön az idő, akkor berántanak mindenkit azonnal.

„Nos, ez egy tipikus háborúpárti mondat! Ami azért veszélyes, mert Brüsszel nyíltan háborúzni akar, Európát és a tagállamokat háborús döntésekre akarják kényszeríteni” – szögezte le a szóvivő, aki szerint

a Tisza Brüsszel bábjaként berántaná Magyarországot és a magyar fiatalokat egy olyan háborúba, ami nem is miénk.

„Mint egy 22 éves fiú édesanyja ezért én is aláírom a NEM A MI HÁBORÚNK petíciót, mert azt hiszem, minden anya nevében mondhatom, hogy

mi biztosan nem akarjuk, hogy a fiainkat Ukrajnába vigye a Tisza! Ez nem a mi háborúnk!”

– nyomatékosította Vitályos Eszter.

„Biztatok minden édesanyát és mindenkit, hogy hangosan üzenjük meg Brüsszel bábjainak: Sürgősen el a kezekkel a fiainktól!” – hangsúlyozta a kormányszóvivő.

Ismét kínos videó került elő Ruszin-Szendi Romulusról, amit a Mandiner tett közzé. Ezen a Tisza Párt szakértője arról beszél, hogy Magyarországnak hasznot kéne húznia a háborúból, be kéne fektetnie Ukrajnába. De azt sem rejtette véka alá, hogy szerinte vissza kéne állítani a sorkatonai kötelezettséget.

A volt vezérkari főnök azt fejtegeti, hogy „ahol háború van, vagy fegyveres összetűzés, ott mindig van lehetőség, a gazdaságnak is. Ha van kockázati tőke Magyarországon, akkor oda érdemes befektetni, de nem azért, hogy ellopjuk, hanem azért, hogy a nemzeti büdzsé, az több legyen. Tehát amikor azt mondom, hogy fehér területek vannak,

amikor ütközet van, meg háború van, meg van tőke ami kockáztatható, abból akár gazdasági haszon is lehet az országnak”. 

Ruszin-Szendi arról is beszél, hogy

vissza kéne állítani a sorkatonai kötelezettséget, és ha baj van, mindenkit be kell rántani azonnal, a nem sorkatonákat is.

Mint fogalmazott, „hogy mondjuk a sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani. A fiataloknak szoktam mondani, hogy nem megszüntettük, csak felfüggesztettük, tehát óvatosan, tehát ha baj van, akkor berántunk mindenkit azonnal”.