Az ukrajnai háború támogatói konferenciát tartanak Londonban

Csúcstalálkozót tartanak pénteken Londonban az Ukrajna megsegítése érdekében cselekvésre kész országok koalíciójának - Coalition of the Willing - vezetői. A londoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint a konferencián Keir Starmer, a vendéglátó brit miniszterelnök felveti az orosz földgáz- és nyersolajexport "eltávolítását a világpiacról", valamint a zárolt orosz vagyoneszközök felhasználását Ukrajna támogatására.

A találkozón személyesen jelen lesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Mette Frederiksen, az Európai Unió Tanácsának féléves elnökségét betöltő Dánia miniszterelnöke, Dick Schoof ügyvezető holland kormányfő és Mark Rutte NATO-főtitkár, húsz további vezető pedig online kapcsolaton keresztül vesz részt a tanácskozáson.

Keir Starmer munkáspárti brit kormányfő a péntek délutáni csúcstalálkozó bejelentéséhez fűzött nyilatkozatában kiemelte: a nemzetközi közösség időről időre lehetőséget teremt Vlagyimir Putyin orosz elnök számára az Ukrajna elleni "felesleges invázió" befejezésére és az orosz fegyveres erők kivonására, Putyin azonban rendre elveti ezeket a javaslatokat és a békére felkínált esélyeket.

Starmer szerint ezért a hadszíntéren és a globális piacokon egyaránt fokozni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást, építve Donald Trump amerikai elnök minapi határozott szankcióintézkedéseire is, amelyek a két legnagyobb orosz olajipari vállalatot érintik.

A londoni külügyi tárca pénteki tájékoztatása szerint a brit kormányfő a tanácskozáson felszólítja a többi vezetőt is az orosz olaj- és földgázexport "eltávolítására a világpiacról", és arra, hogy használják fel a szankciók keretében zárolt orosz állami vagyoneszközök teljes értékét Ukrajna védelmi kapacitásainak erősítésére.

London ezt régóta szorgalmazza. Nagy-Britannia az általa zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából már összeállított egy 2,26 milliárd font (1013 milliárd forint) értékű hitelkeretet Ukrajnának hadianyagok beszerzésére, és ebből eddig két, egyenként 752 millió fontos részletet folyósított.

Ez a konstrukció azonban csak a befagyasztott orosz vagyontömeg hozamát és kamatait használja fel, a zárolt orosz vagyoneszközök tőkerészéhez a nyugati hatalmak eddig nem nyúltak hozzá.

A brit külügyminisztérium tájékoztatása szerint Keir Starmer felveti a pénteki csúcstalálkozón azt is, hogy erősíteni kell az ukrán haderő nagy hatótávolságú csapásmérő képességeit.

A brit kormányfő mindemellett bejelenti, hogy Nagy-Britannia felgyorsította rakétagyártási programját, annak érdekében, hogy száznál több légvédelmi rakétát adhasson át Ukrajnának a kijelölt szállítási határidő előtt.

Ez a csomag része annak az 1,6 milliárd fontos (717 milliárd forintos) megállapodásnak, amelyet a brit hadiipar kötött Ukrajnával még tavasszal több mint ötezer könnyű, több feladatra használható rakéta (Lightweight Multirole Missile, LMM) szállítására.

Elfogadhatatlan és kritikus veszélyt hordoz magában a "hajlandók koalíciójának" az az elképzelése, hogy katonai alakulatokat vezényeljen Ukrajnába - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak.

"Ami a katonai kontingensek Ukrajna területére történő telepítéséről szóló megbeszéléseket illeti - ez számunkra teljesen elfogadhatatlan. Kritikus veszélyt hordoz magában az egész európai és a világ biztonságára nézve" - hangsúlyozta a Kreml szóvivője.

Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára a TASZSZ hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában arra figyelmeztetett, hogy a "békefenntartók" Ukrajnába vezénylése elvezethet a harmadik világháborúhoz.

"A józan gondolkodású európai politikusok megértik, hogy egy ilyen forgatókönyv megvalósítása a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapáshoz, majd a harmadik világháborúhoz vezethet"

- fogalmazott.

Sojgu szerint "a +békefenntartók+ szót azért használják, hogy elrejtsék a valódi célokat - az Ukrajna területe és erőforrásai feletti ellenőrzést". Úgy vélekedett, hogy az ilyen kontingenst helyesebb "intervenciósoknak vagy megszállóknak nevezni".

"Honnan jönnek majd ezek a +békefenntartók+? Ezek ugyanazon NATO-országok egységei lesznek, amelyek jelenléte ellen Oroszország már a különleges hadművelet megkezdése előtt is tiltakozott, amely nagyrészt e fenyegetés - a NATO katonai infrastruktúrájának Ukrajnába, a mi történelmi területünkre való telepítése - miatt kezdődött"

- nyilatkozott Sojgu.

A volt orosz védelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy a britek még a háború előtt haditengerészeti támaszpontot építettek a Mikolajiv megyei Ocsakivban, ahol nemcsak az ukrán haditengerészet tengerészeti különleges erőit képezték ki, de Oroszország elleni műveleteket is irányítottak.

"Végül visszatérhetnek oda, de már békefenntartó erők zászlaja alatt?" - tette fel a retorikai kérdést az orosz biztonsági tanács titkára. Úgy vélekedett, hogy "pontosan erre gondol Emmanuel Macron francia elnök, amikor azt mondja, hogy Ukrajnának joga van NATO-kontingensek küldését kérni, anélkül, hogy egyeztetne Oroszországgal".

Felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly novemberben módosított orosz nukleáris elrettentési állampolitika alapján Moszkva fenntartja a jogot, hogy nukleáris fegyvereket vessen be az ellene vagy a Fehéroroszország ellen irányuló agresszió esetén, akkor is, ha ez hagyományos fegyverekkel történik.

Közölte, hogy

Oroszország figyelemmel kíséri az európai országok katonai készülődését.

Azt hangoztatta, hogy "egyes nyugati elitek továbbra is támogatják az ukrajnai harci cselekmények folytatását és megpróbálják megzavarni vagy veszélyeztetni a megkezdett orosz-amerikai párbeszédet".

Peszkov nem kívánta kommentálni a Donald Trump állítólagos béketervével kapcsolatban a sajtóban megjelent kiszivárogtatásokat. Azt mondta, teljes mértékben megfelel Oroszország álláspontjának az amerikai elnök arra vonatkozó kijelentése, hogy a Krím hovatartozása nem lehet tárgyalások témája.

Azt hangoztatta, hogy Oroszország célja az ukrajnai rendezési folyamat folytatása, és "nagyra értékeli az amerikai fél közvetítői szolgálatait". Peszkov szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a béke elérését támogatja, célja Oroszország érdekeinek védelmezése.

Leszögezte, hogy a húsvéti tűzszünet, amelyet Ukrajna többször is megsértett, véget ért.

Leszögezte, hogy az orosz hadsereg folytatja a "különleges hadműveletet", amelynek keretében "továbbra is katonai és a katonaihoz közeli célpontokra mér csapást".

Utóbbi kijelentésében arra az ukrán bejelentésre reagált, hogy kilencen életüket vesztették, hetvenen pedig megsebesültek egy Kijevet ért újabb orosz dróntámadásban.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki tájékoztatóján úgy vélekedett, olybá tűnik, mintha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szándékosan akarta volna kínos helyzetbe hozni Washingtont azzal, hogy amerikai HIMARS sorozatvetőket vetett be a húsvéti tűzszünet idején.

Zaharova szerint az ukrán fél 4900-szor sértette meg az ünnepre meghirdetett fegyvernyugvást, miközben az orosz hadsereg tartotta magát hozzá.

Az orosz fegyveres erők az utóbbi egy napban a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak törni, a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1580 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan – közölte csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok, illetve haditechnikai eszközök között sorolta fel az ukrán hadiipart ellátó energetikai infrastruktúra több objektumát, valamint drónok tárolásának és indításának helyszíneit, üzemanyag-, anyagi-műszaki és lőszerraktárakat, két harckocsit és 12 egyéb páncélozott harcjárművet, három 155 milliméteres vontatott tarackot, három irányított légibombát, továbbá 293 repülőgép típusú drónt. Vlagyimir Szaldo, Herszon megye kormányzója a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy

az orosz hadsereg a régióban ellenőrzése alá vonta a Dnyeper-delta nagy részét.

A szemben álló felek között csütörtökön újabb hadihalottcsere zajlott le az isztambuli kétoldalú megállapodások keretében. Moszkvai közlés szerint Oroszország újabb ezer, Ukrajna 31 elesett katona holttestét adta át. Legutóbb szeptemberben történt hasonló eljárás. Ukrajna akkor is ezer, Oroszország pedig 24 hadihalottat vehetett át.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. Beszámolójuk szerint a Herszon megyei

Oleskiben egy civil életét vesztette, a rjazanyi régióban tűz ütött ki egy gyárban, a voronyezsiben pedig nyolc lakóház megrongálódott.

Luhanszkban csütörtökön robbanás történt, amelyben egy férfi és egy nő megsebesült. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) terrorcselekmény címén indított büntetőeljárást. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közölte, hogy Karéliában őrizetbe vett egy orosz állampolgárságú férfit, aki információkat szolgáltatott ki az ukrán titkosszolgálatoknak az orosz fegyveres erők egységeinek elhelyezkedéséről és szabotázsakciót készített elő egy vasúti híd ellen. A gyanúsított ellen büntetőeljárás indult.