Az oroszok lelőttek 193 ukrán drónt

Az orosz légvédelem lelőtt vagy elfogott 193 drónt az éjszaka folyamán Oroszország légterében – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. A támadások Donyeckben két, Pogarban, illetve a belgorodi régióban pedig egy ember halálát okozták.

A tárca közlése szerint közülük 40-et a moszkvai régióban semlegesítettek, ebből 34 a főváros felé repült.

Orenburg, Orszk, Szamara és Szaratov, valamint a moszkvai régióban lévő Zsukovszkij és Domogyedovo repülőterén ideiglenesen forgalomkorlátozást vezettek be.

Donyeckben két civil halálát okozta egy ukrán drón, amely lakóházba csapódott, a Brjanszk megyei Pogarban pedig egy utasokat szállító mikrobusz vezetője vesztette életét.

A belgorodi hatóságok hétfő reggel közölték, hogy

a régiót vasárnap érő ukrán támadások egy ember halálát okozták, 23-at pedig megsebesítettek.

Kemény választ fog adni az orosz hadsereg, ha Oroszország belsejét nagy hatótávolságú fegyverekkel támadják – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című vasárnapi műsorában.

„Nagyon sok pletyka kering most. (Volodimir) Zelenszkij (ukrán elnök) maga is kijelentette a napokban, hogy állítólag rendelkeznek olyan katonai potenciállal, amely lehetővé teszi számukra, hogy mélyen Oroszország belsejében mérjenek csapást. A fegyveres erők keményen reagálnak majd erre, ahogy (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) mondta, megdöbbentő módon” – fogalmazott Peszkov.

Teljesen egyértelműnek nevezte Putyin szavait, és megjegyezte, hogy Ukrajna jelenleg aligha képes maga nagy hatótávolságú rakétákat gyártani, a birtokába került eszközök szerinte brit, német vagy olasz gyártmányúak lehetnek.

A Kreml szóvivője ismét elmondta, nem helyes az orosz-amerikai csúcstalálkozó lemondásáról beszélni pusztán amiatt, hogy a találkozó időpontjáról nem volt egyértelmű megállapodás.

Oroszország és az Egyesült Államok között szerinte egyetértés van abban, hogy ezt nem lenne jó sokáig halogatni. „Az elnökök nem találkozhatnak csak a találkozás kedvéért, nem pazarolhatják az idejüket, és ezt nyilvánosan is elmondják” – mondta rámutatva, hogy a felek külügyminisztereiket bízták meg a folyamat előkészítésével.

Peszkov emlékeztetett arra, hogy elsőként Donald Trump amerikai elnök vetette fel: egyelőre nincs értelme a csúcstalálkozót megtartani, és – mint mondta – Putyin egyetértett vele. „Trump természetesen megérti, hogy egyelőre nincs ok azt feltételezni, hogy a közeljövőben előrelépés történhet a békés rendezés terén” – mondta. Hozzátette, hogy Trump őszinte vágya a helyzet rendezése iránt pozitív érzéseket kelt, de a konfliktus alapvető okai bonyolultak, és egyik napról a másikra nem lehet őket megoldani.

A szóvivő szerint nem kizárt, hogy megfelel a valóságnak az az amerikai lapértesülés, amely szerint az Egyesült Államok háromféle szankciólehetőséget készített elő Oroszország ellen, és ezek közül Trump azt választotta, amely az energetikai szektor ellen irányul. A szóvivő szerint az új büntetőintézkedések káros hatással vannak a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok újraélesztésének esélyére. Viszont úgy véli, ez a lépés nem lehet oka arra, hogy feladják törekvéseiket.

Orosz dróntámadást ért vasárnapra virradóra két sokemeletes lakóházat Kijevben, a támadás következtében hárman meghaltak, huszonheten megsebesültek, közöttük hat gyermek is – közölte vasárnap Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

A Telegram közösségi portálon a polgármester közölte:

az elsődleges értesülések szerint három ember meghalt, és huszonheten megsebesültek a Desznyanszki kerületben.

A támadás következtében lángok csaptak fel egy lakóház több lakásában, de sikerült a tüzet eloltani. Az Obolonyi kerületben drónok roncsai hullottak egy tizenöt emeletes lakóházra – közölte a polgármester.

Az ukrán hatóságok a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közölték, hogy működésbe lépett az ukrán légvédelem, de az elfogott pilóta nélküli repülő szerkezetek roncsai lakóházakat rongáltak meg több kerületben.

Ukrajna több mint három és fél éve védekezik az orosz invázió ellen, s ezalatt Oroszország rendszeres támadja drónokkal, rakétákkal és manőverező robotrepülőgépekkel az ukrán városokat. Előző éjjel az Ukrajna elleni orosz légicsapásokban négy ember halt meg és mintegy húszan sebesültek meg.

Az orosz külügyminiszter egy interjúban megerősítette, hogy az alaszkai tárgyalásokon elért megállapodások továbbra is érvényben vannak. Szergej Lavrov korábban a Magyar Nemzetnek exkluzív interjút adott, amelyben a háború békés rendezésének feltételeiről, a biztonsági garanciák fontosságáról és a magyar kormány kiegyensúlyozott politikájáról beszélt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov külügyminiszter Fotó: Alexander Kazakov Forrás: AFP

Szergej Lavrovot, Oroszország külügyminiszterét egy újabb interjúban a budapesti tárgyalásokról, s a Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel történő egyeztetésekről is kérdezték. Szergej Lavrov az Ultrahangnak Moszkvában adott interjúban elmondta, hogy Marco Rubioval az utolsó kapcsolatfelvétel október 16-án, az elnöki egyeztetést követően történt. Három nappal később, hétfőn az amerikai politikus felhívta őt telefonon, és megerősítette, hogy az alaszkai tárgyalásokon elért eredmények továbbra is érvényesek. Lavrov szerint a beszélgetés „nagyon konkrét” volt, és abban mindketten egyetértettek, hogy az elnökök által kijelölt irány „világos és végrehajtható”. Lavrov arra is utalt, hogy Moszkva nem zárkózik el a jövőbeni egyeztetésektől. „Mi készen állnánk, azt hiszem, hogy készen állunk mozdulni, amint az amerikaiak kényelmesen érzik magukat.”

Az orosz külügyminiszter interjújában elmondta: Oroszország nyitott az ukrán konfliktus politikai és diplomáciai rendezésére. Ennek azonban valóban a tartós békéről kell szólnia, nem pedig a fegyverszünetről. Elmondta, nincs szükség olyan szünetre, amelyet a kijevi rezsim és támogatói a csapatok átcsoportosítására, a mozgósítás folytatására és katonai képességük megerősítésére használna fel. A teljes interjú ITT olvasható.

Lavrov a lapunknak adott interjúban kitért arra is, hogy Oroszország céljai között szerepel Ukrajna demilitarizálása, valamint az oroszellenes szankciók megszüntetése. Mint mondta, Moszkva nem fenyegeti Európát, és nincs szándékában „újabb területeket elfoglalni vagy befolyási övezeteket kialakítani” – mondta.

A vitatott területek kérdésében Lavrov kitart amellett, hogy a Krím, valamint Donyeck és Luhanszk lakói népszavazáson, szabad akaratnyilvánítással határozták meg sorsukat.

A miniszter elutasította a „mitikus orosz fenyegetésről” szóló nyugati narratívát. Véleménye szerint Európa vezetői ezzel próbálják elfedni saját gazdasági és társadalmi válságaikat: 

Szomorú és riasztó, hogy az „egyesült Európa” szítja az oroszellenességet, újraindítja a hadiipari komplexumot és harcra szólít fel Oroszország ellen. Az EU gyors tempóban alakult át integrációs szövetségből katonai és politikai blokká, egyfajta NATO-függelékké. Ez egy veszélyes tendencia, amely a legmesszebbmenő következményekkel járhat minden európai számára.

Az interjúban külön kitért Magyarországra is: „Értékeljük a magyar vezetés kiegyensúlyozott politikáját, amely a NATO és az EU állandó brüsszeli nyomása ellenére pragmatikus irányvonalat követ hazánkkal való kapcsolataiban” – mondta el Lavrov, hozzátette, az oroszellenes szankciók ellenére a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődnek.

Sikeresen folytatódik együttműködésünk zászlóshajó projektjének – a paksi atomerőmű bővítésének és korszerűsítésének – megvalósítása. A helyszínen jelenleg aktív munkálatok folynak. Az erőmű építési és szerelési bázisának létesítményei várhatóan 2025 végére készülnek el. Tervszerűen történik az orosz szénhidrogének szállítása. Oroszország nagyra értékeli megbízható beszállítói hírnevét, és kész együttműködni magyar partnereivel minden felmerülő kérdésben.

Véleményünk szerint jó távlatai vannak a Budapesttel a kölcsönös előnyök és egymás érdekeinek figyelembevétele alapján folytatott további párbeszédnek.