
Az iszlám állam harcosa volt a manchesteri merénylő
Hűségnyilatkozatot tett.
A rendőrség szerdai beszámolója szerint az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet mellett tett hűségnyilatkozatot a manchesteri zsinagóga elleni terrortámadás elkövetője.
Az északnyugat-angliai nagyváros legnagyobb, Heaton Park Hebrew Congregation nevű zsinagógájánál múlt csütörtökön, jóm-kipúr napján - a zsidó vallás legfontosabb ünnepén - egy szíriai származású brit állampolgár, a 35 éves Jihad Al-Shamie gázolásos és késeléses merényletet követett el.
A támadásban ketten életüket vesztették, négyen súlyosan megsérültek. A sérültek közül hárman még kórházban vannak.
A támadót a perceken belül kivonuló fegyveres rendőri egységek a helyszínen agyonlőtték.
A két halálos áldozat egyikét is a rendőrök lőtték le véletlenül, amikor megpróbálták megakadályozni, hogy Al-Shamie behatoljon a zsúfolt zsinagógába.
Az országos terrorizmusellenes rendőri hálózat területileg illetékes északnyugat-angliai parancsnokságának - Counter Terrorism Policing North West, CTPNW - szóvivője szerdai tájékoztatóján elmondta: néhány perccel a támadásról szóló első riasztás után, "a terrorakció korai szakaszában" Al-Shamie maga is felhívta a rendőrséget a sürgősségi bejelentésekre használt 999-es telefonszámon, azonosította magát a támadás elkövetőjeként és hűségesküt tett az Iszlám Állam mellett.
A szóvivő közölte ugyanakkor, hogy a rendőrség továbbra is vizsgálja a támadás indítékait és körülményeit.
Rendőrségi forrásokat idéző egybehangzó brit sajtóértesülések szerint Al-Shamie a merénylet előtt nem szerepelt a brit terrorellenes szolgálatok nyilvántartásában.
A Scotland Yard nem sokkal a támadás után hivatalosan terrorcselekménynek minősítette a manchesteri zsinagógánál elkövetett merényletet.
Nagy-Britanniában ugyanakkor a támadás óta nem emelték az országos terrorizmusellenes készültég fokozatát, amelyet 2022 februárjában az addig érvényben tartott második legmagasabb, "súlyos" szintről a jelenleg is érvényes középső, "jelentős" fokozatra enyhítettek.
Az addigi "súlyos" fokozat az ötfokozatú skála hivatalos besorolása szerint azt jelentette, hogy a hatóságok "nagyon valószínűnek" tartottak egy nagy-britanniai terrortámadást. A három évvel ezelőtti enyhítés óta érvényes "jelentős" készültségi szint "valószínűként" határozza meg ennek a kockázatát.
A mindenkori nagy-britanniai terrorkészültségi szintet a hírszerzési és elhárítási szolgálatok, valamint a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetői alkotta - a brit elhárítás (MI5) szervezeti keretein belül működő - Egyesített Terrorizmuselemző Központ (Joint Terrorism Analysis Centre, JTAC) határozza meg a kormánytól független döntéssel.
A hétfőn ismertetett legfrissebb felmérési adatok szerint a britek többsége elfogadhatatlannak tartja a további palesztinpárti tüntetéseket a manchesteri zsinagóga elleni terrortámadás után.
Az északnyugat-angliai nagyváros legnagyobb zsinagógájánál csütörtökön, jóm-kipúr napján - a zsidó vallás legfontosabb ünnepén - egy szíriai származású brit állampolgár, a 35 éves Jihad Al-Shamie gázolásos és késeléses merényletet követett el.
A támadásban ketten életüket vesztették, négyen súlyosan megsérültek.
A támadót a perceken belül kivonuló fegyveres rendőri egységek a helyszínen agyonlőtték.
A két halálos áldozat egyikét is a rendőrök lőtték le véletlenül, amikor megpróbálták megakadályozni, hogy Al-Shamie behatoljon a zsúfolt zsinagógába.
A legnagyobb brit közvéleménykutató csoport, a YouGov 5845 brit állampolgár bevonásával elvégzett, hétfőn ismertetett országos felmérése szerint a britek 51 százaléka valamelyest vagy teljességgel elfogadhatatlannak tartja, hogy a manchesteri zsinagóga elleni merénylet után újabb palesztinpárti tüntetéseket tartsanak Nagy-Britanniában.
Az átlagon belül azonban igen jelentős a megosztottság a pártpreferenciák mentén: a kormányzó Munkáspárt szavazótáborának 41 százaléka nem kifogásolná a további demonstrációkat a palesztinok mellett, és csak 39 százalékuk nevezte elfogadhatatlannak a tüntetések folytatását.
A legnagyobb ellenzéki erő, a Konzervatív Párt szavazói közül ugyanakkor mindössze tíz százalék mondta azt, hogy elfogadhatónak tartja a további palesztinpárti megmozdulásokat, 81 százalékuk szerint viszont megengedhetetlenek a palesztinok melletti újabb demonstrációk a manchesteri zsinagóga elleni támadás után.
A Gázai övezetet uraló Hamász radikális iszlamista szervezet által 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadás és az erre válaszul Gázában indított izraeli hadműveletek kezdete óta szinte heti rendszerességgel tartanak Londonban palesztinpárti tömegtüntetéseket, amelyeken gyakran százezrek vesznek részt.
Keddre, a támadás második évfordulójára számos brit egyetemen hirdettek újabb demonstrációkat a palesztinok mellett.
Keir Starmer brit miniszterelnök ugyanakkor szóvivője útján hétfőn azt kérte, hogy ezektől a megmozdulásoktól mindenki maradjon távol.
"Kedden az Izrael ellen elkövetett borzalmas terrortámadásra kell emlékeznünk, ennek kell szerepelnie az első helyen gondolataink között"
- fogalmazott a munkáspárti kormányfő.
Robert Jenrick, a Konzervatív Párt árnyékkormányának igazságügyminiszter-jelöltje a párt jelenleg folyó manchesteri kongresszusán felszólalva szitokszavak kíséretében nevezte szégyenteljesnek, hogy az Izrael elleni terrortámadás keddi második évfordulójára a brit egyetemeken palesztinpárti demonstrációkat szerveznek.
A nagy-britanniai zsidó közösség tudta, hogy a mélyen gyökerező zsidógyűlölet elkerülhetetlenül a manchesteri zsinagóga ellen elkövetett terrormerénylethez hasonló támadáshoz vezet - mondta pénteken Sir Ephraim Mirvis, a 300 ezres brit zsidóság országos főrabbija.
A vallási vezető a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: osztja a manchesteri zsidó közösség azon tagjainak véleményét, akik a támadás után azt mondták, hogy nem lepődtek meg a történteken.
"Ez volt az a nap, amelynek eljövetelétől féltünk, de a lelkünk legmélyén tudtuk, hogy elkerülhetetlenül eljön, tekintettel arra a mélységes zsidógyűlöletre, amely ennek az országnak az utcáin, az egyetemeken, a közösségi médiában, egyes sajtótermékekben megnyilvánul"
- fogalmazott a brit főrabbi.
Mirvis szerint ez a zsidógyűlölet jórészt akadálytalanul terjedhetett, és csak idő kérdése volt, hogy mikor következik be egy ilyen támadás.
Hangsúlyozta: fel kell ismerni, hogy ha Izraelt igazságtalan módon ördögi színben tüntetik fel, az hozzájárul a Nagy-Britanniában tapasztalható zsidóellenességhez és szélsőségességhez.
Előző nap, a manchesteri zsinagóga elleni támadás után elmondott televíziós nyilatkozatában Sir Keir Starmer brit miniszterelnök is annak a véleményének adott hangot, hogy jóllehet az antiszemitizmus nem új jelenség, a zsidóságnak mindig is együtt kellett élnie ezzel, de egyértelműen meg kell állapítani, hogy a zsidókkal szembeni gyűlölet ismét erősödésnek indult.
Starmer úgy fogalmazott: a nagy-britanniai zsidó intézményeket, zsinagógákat, még a zsidó iskolákat is a nap 24 órájában őrizni kell az antiszemita gyűlölet folyamatos fenyegetése miatt, és a manchesteri zsinagóga elleni támadás is mutatja, hogy erre miért van szükség.
A támadást a zsidó vallás legfontosabb ünnepén, jóm-kipúr napján követték el az északnyugat-angliai nagyváros Heaton Park Hebrew Congregation nevű zsinagógájánál. A feltételezett elkövető, Jihad Al-Shamie 35 éves szíriai származású brit állampolgár több embert autójával elütött, másokat pedig megkéselt.
A merényletben ketten életüket vesztették, négyen súlyosan megsebesültek. A támadót a perceken belül kivonuló fegyveres rendőri egységek a helyszínen agyonlőtték.
A manchesteri rendőrség pénteki beszámolója szerint az előzetes vizsgálatok arra utalnak, hogy a két halálos áldozat egyikét is a rendőrök lőtték le véletlenül, amikor lőfegyvereket használtak annak megakadályozására, hogy a támadó behatoljon a zsúfolt zsinagógába.







