POLITIK
Ünnepel a világ.
Aláírta hétfőn Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodást Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír.
Trump az aláírást követően elmondta, élete során már több alkut hozott tető alá, ám a mostanit tartja mindegyik közül a legnagyobbnak.
"Mindig azt mondják, hogy a harmadik világháború a Közel-Keleten fog kezdődni; de ez nem így lesz"
- szögezte le, és köszönetet mondott a gázai béke-csúcstalálkozón részt vevő több mint 30 vezetőnek.
A négy aláíró állam - az Egyesült Államok, Egyiptom, Katar és Törökország - garanciavállaló országként vállalta, hogy ügyel a gázai tűzszüneti megállapodás betartására.
Trump szerint a dokumentum, amelynek pontos tartalmát nem tették közzé, meghatározza azokat a "szabályokat és rendelkezéseket", amelyek a két évvel ezelőtt kezdődött háború befejezéséhez vezető lépésekhez szükségesek Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet között a Gázai övezetben.
Szíszi a csúcstalálkozó megnyitóján kijelentette, hogy hosszú távon a kétállami megoldás az egyetlen módja annak, hogy a palesztinok és az izraeliek törekvései megvalósuljanak, és mindannyian békében élhessenek. A palesztinoknak joguk van ahhoz, hogy külön független államban éljenek Izrael oldalán - foglalt állást.
Az egyiptomi elnököt követően felszólaló Donald Trump úgy fogalmazott, hogy "ez az a nap, amelyért az emberek régió-, illetve világszerte fáradoztak, reménykedtek, imádkoztak". "A történelmi megállapodással, amelyet most írtunk alá, milliók imáira sikerült válaszolni: mint tudják, a túszok visszatérhettek (...), sikerült békét elérni a Közel-Keleten" - húzta alá.
Az amerikai elnök szerint évek szenvedéseit követően a Gázai övezeti háború véget ért, humanitárius segély áramlik be a térségbe, s most elkezdődik az újjáépítés.
Trump egyben ismételten köszönetet mondott az arab és muszlim országok vezetőinek közreműködésükért.
Csaknem három tucat ország, köztük európai és közel-keleti államok vezetői vettek részt a csúcstalálkozón. Trump a térségben tett egynapos látogatását követően, az esti órákban visszaindult Washingtonba.
Az amerikai elnök szeptember végén ismertette a most aláírt megállapodás alapjául szolgáló béketervét, amely szerint a gázai háború lezárását célzó folyamat első szakasza a túszok elengedését tartalmazza, valamint Izrael részéről 2000 palesztin fogoly átadását és az izraeli hadsereg visszavonását egy meghatározott vonal mögé a Gázai övezeten belül.
Donald Trump amerikai elnök október 13-án kijelentette, hogy az Izrael és a Hamasz között létrejött békemegállapodás után Oroszország Ukrajna elleni háborújára fogja irányítani figyelmét – írja a The Kyiv Indepentent.
Donald Trump amerikai elnök október 13-án bejelentette, hogy az Izrael és a Hamász közötti békekötés után Oroszország Ukrajna elleni háborújára kíván koncentrálni. Az izraeli Kneszetben, tartott beszédében Trump úgy fogalmazott:
„Nagyszerű lenne, ha békét köthetnénk Iránnal… Előbb azonban Oroszországgal kell végeznünk. Fókuszáljunk először Oroszországra.”
A bejelentés azután érkezett, hogy a Hamász október 13-án szabadon engedte az utolsó húsz élő izraeli túszt a Gázában zajló, amerikai közvetítéssel létrejött békemegállapodás részeként. A megállapodás célja a 2023 októbere óta tartó Izrael–Hamasz-konfliktus lezárása.
Donald Trump beszédében kiemelte Steve Witkoff amerikai különmegbízott szerepét, aki a béketárgyalásokban kulcsszerepet játszott, és korábban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is többször találkozott. Trump elmesélte, hogy Witkoff egyik oroszországi találkozója öt órán át tartott, amit meglepőnek nevezett. „Azt mondtam neki: mi a fenéről beszéltetek öt órán keresztül? Ő meg csak annyit mondott: sok érdekes dologról. De hát nem lehet öt órán át csak úgy beszélgetni” – idézte fel Trump.
Az elnök szerint Witkoff korábban sem Oroszországot, sem Putyint, sem a politikát nem ismerte igazán, mégis rendelkezett azzal a „minőséggel”, amit Trump keresett. A mostani kijelentés majdnem két hónappal azután hangzott el, hogy Trump és Putyin Alaszkában találkoztak, hogy a háború rendezéséről és a két ország közötti együttműködésről tárgyaljanak. Ez volt az első személyes találkozójuk Trump hivatalba való visszatérése óta.
Bár Trump ígéretet tett arra, hogy közvetlen tárgyalásokat szervez Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin között, végül nem született megállapodás.
Volodimir Zelenszkij elutasította Putyin moszkvai meghívását, mondván, amíg Oroszország bombázza Ukrajnát, lehetetlen a találkozó, ugyanakkor ismételten kijelentette, hogy hajlandó lenne semleges helyszínen találkozni az orosz elnökkel.
A Bloomberg értesülései szerint az alaszkai találkozó megerősítette Putyint abban, hogy fokozhatja az ukrajnai légicsapásokat, mivel nem számít komoly washingtoni ellenállásra.
Trump azonban az utóbbi hetekben keményebb hangot ütött meg Oroszországgal szemben.
Szeptemberben úgy fogalmazott, hogy Ukrajna képes lehet visszaszerezni minden, az invázió során elveszített területét. Washington eközben fontolgatja, hogy Tomahawk cirkálórakétákat küldjön Ukrajnának, amelyek akár 2500 kilométeres hatótávolságukkal mélyen orosz területeket is elérhetnek.
Putyin azonban figyelmeztetett: ha Ukrajna ilyen fegyvereket kapna, és azokkal az Urál-hegységet vagy Szibéria egyes részeit is támadhatná, az az eszkaláció új szakaszát jelentené, és alááshatná az amerikai–orosz kapcsolatokban elért eddigi előrelépéseket. Donald Trump október 12-én kijelentette, hogy kész hosszú hatótávolságú Tomahawk rakétákat küldeni Ukrajnának, ám előbb egyeztetni kíván erről Putyinnal.
Oroszország ismét Ukrajna energetikai infrastruktúráját veszi célba, miközben a tél közeledtével az ország több régiója már most súlyos áramkimaradásokkal küzd. Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő a Magyar Nemzetnek elmondta: Moszkva módszeresen rombolja az ukrán energiarendszert, amivel katonai, gazdasági és társadalmi célokat is szeretne elérni.
Egy benzinkút világít a sötétben, miközben egy teljes városrész sötétségbe borul a kijevi kritikus infrastruktúrára mért hatalmas orosz csapás okozta áramszünet miatt Ukrajnában, 2025. október 10-én Fotó: Evgen Kotenko Forrás: NurPhoto/AFP
Az ukrán energiahálózat folyamatos támadás alatt áll. A közelmúltban Oroszország átfogó támadást indított Ukrajna ellen, amelynek célpontja elsősorban az energetikai infrastruktúra volt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hangsúlyozta, hogy a támadás „cinikus és szándékos”, és célja az ukránok megfosztása a normális élet feltételeitől.
Az ukrán energiahálózat összeomlóban
Kijevben, Donyeckben, Csernyihivben, Cserkasziban, Harkivban, Szumiban, Poltavai és Odesszai területeken, valamint Dnyipro megyében áramszünetek vannak. Zaporizzsja, Kirovohrad és Herszon megyékben is dolgoznak az áramszolgáltatás visszaállításán.
Több régióban vészhelyzeti áramszüneteket rendeltek el, a tüzérségi támadások a gázinfrastruktúrát is érintették. Az ukrán Energiaügyi Minisztérium a lakosságot arra kérte, hogy takarékoskodjanak az árammal, ezzel tehermentesítve a hálózatot. A DTEK energiacég figyelmeztetett: az orosz támadások „komoly veszélyt jelentenek az ország energiarendszerére, különösen a tél közeledtével”.
Három célja is van az orosz támadásoknak
Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő a Magyar Nemzetnek elmondta:
A háború elején az oroszok elkezdték támadni az ukrán energiaszektort, de kezdetben ezek demonstratív támadások voltak leginkább, mert tudták, hogy a Szovjetunió által kiépített energetikai rendszer többszörös tartalékmegoldásokkal rendelkezik.
A szakértő szerint a 2022-es támadások célja „leginkább az volt, hogy Oroszország megmutassa, hogy Ukrajna teljes területét eléri”.
Ennek keretében mértek csapást elsősorban erőművekre, másodsorban pedig elosztóállomásokra. Ekkoriban pedig az orosz drónok mennyisége még nem volt meghatározó
– mutatott rá.
Somkuti Bálint szerint azonban 2024 nyarán, az ukrán hadsereg kurszki betörése után a helyzet gyökeresen megváltozott.
Azóta módszeresen pusztítják az oroszok az ukrán energetikai rendszert, amivel három céljuk is van
– hangsúlyozta. Az első cél a front közelében működő hadiipari létesítmények megbénítása.
A frontközeli hadiipari létesítmények elektromos ellátásának a megszüntetése, hiszen egy modern háborúhoz nagyon sok elektromos áram szükséges
– mutatott rá a szakértő.
A második cél a lakosság megfélemlítése és az energiaellátás destabilizálása.
A másik fő célpont pedig azok a gázlétesítmények, kitermelőhelyek, elosztóközpontok, amivel a lakosságot és az államot arra kényszerítik, hogy vagy ne fűtsenek, vagy árammal fűtsenek – vagyis ezeket a rendszereket túlterheljék, az egyértelműen látszik.
A harmadik cél pedig a logisztika megbénítása lehet.
A villamosított, nagy forgalmú vasúti útvonalakon mozdonyok és az ottani elosztóállomások támadása – ez pedig egyszerre nehezíti a katonai logisztikát és a lakosság, valamint a gazdaság működését is
– tette hozzá.
Sötét tél várhat Ukrajnára
Somkuti Bálint szerint az orosz támadásoknak társadalmi hatásai is lesznek, de ezek időzítése és súlya még nem látható előre.
Hogy ez mikor és milyen formában jelenik meg, nem lehet előre megmondani, ugyanis eddig sikerült Ukrajnának elkerülnie az összeomlást.
A szakértő azonban felhívta a figyelmet:
ha az ország jelentős részén és kiemelten a fővárosban Kijevben nem lesz áram vagy minimális mértékben lesz csak áram- és hőszolgáltatás a közelgő télen, annak belátható időn belül mindenképpen jelentős hatásai lesznek, és hogy az milyen társadalmi megnyilvánulásokhoz vezethet, azt egyelőre lehetetlen megmondani
– összegezte Somkuti Bálint.
A nemzetközi közösség egyre inkább attól tart, hogy Moszkva újabb téli hadjáratra készül, amely az ukrán energiarendszert célozza – hasonlóan a tavalyi télhez, amikor milliók maradtak áram és fűtés nélkül.
Ripost hírek
