Orbán Balázs: Magyarország Csehországgal és Szlovákiával közösen akarja megállítani Brüsszel Ukrajna-politikáját

Magyarország meg akarja erősíteni politikai szövetségeit Brüsszelben, és azon dolgozik, hogy Csehországgal és Szlovákiával összefogva szövetséget hozzon létre az Európai Unióban, hogy megállítsa Brüsszel Ukrajna-politikáját – mondta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Politico hírportálnak adott nyilatkozatában.

Mint mondta, a magyar kormányfő azt reméli, együttműködhet Andrej Babissal – akinek pártja megnyerte a legutóbbi cseh parlamenti választásokat –, valamint Robert Ficóval, Szlovákia miniszterelnökével abban, hogy egységes álláspontot alakítsanak ki az uniós tagállami vezetők csúcstalálkozója előtt, ami magában foglalná az előzetes egyeztetéseket is.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy elképzelhető-e, hogy ez a szövetség egységes frontként működjön az EU-tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsban, Orbán Balázs azt válaszolta:

„Meg fog valósulni, és egyre láthatóbbá válik.”

Mint emlékeztetett, a visegrádi négyek (V4) csoportosulása a migrációs válság idején nagyon jól működött. „Így tudtunk akkor ellenállni” – jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország brüsszeli politikai szövetségépítési törekvései nem korlátozódnak az Európai Tanácsra. Ezzel összefüggésben Orbán Balázs megemlítette, hogy az Európai Parlamentben a Patrióták Európáért frakció esetlegesen bővítheti partnerségeit az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) frakciókkal, valamint „néhány baloldali csoporttal.”

A politikai igazgató szerint szerint a fősodorbeli pártok – például az Európai Néppárt – előbb-utóbb Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen fordulhatnak, ami szétzúzhatja a centrista többséget, amely korábban támogatta az ő újraválasztását.

„A V4 újjáépítése folyamatban van. A harmadik legnagyobb európai parlamenti frakció vagyunk. Van egy kutatóintézeti hálózatunk, amely széles körben jelen van itt, Brüsszelben, és van egy transzatlanti lába is. És minden témában partnereket, szövetségeseket keresünk”

– hangsúlyozta Orbán Balázs.

A közelgő magyarországi választások kampányáról szóló kérdésre a politikai igazgató azt mondta „kemény lesz, mint mindig”, hozzátéve, hogy Brüsszel szervezett, összehangolt kísérletet folytat a magyar kormány eltávolítására, és az ellenzéket támogatja politikailag.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja-e Várhelyi Olivér egészségügyért felelős uniós biztost – akit sajtójelentések szerint az EU-intézményekben működő kémek toborzásával vádoltak a korábbi diplomáciai tevékenységével összefüggésben – Orbán Balázs azt mondta: Várhelyi „nagyszerű munkát végez”.

„Ezek csak olyan ügyek, amelyeket arra használnak, hogy Magyarországot úgy állítsák be, mint egy olyan országot, amely nem hű az [európai] intézményekhez. Mi azonban bent akarunk maradni, mert a klub tagjai vagyunk” – jelentette ki Orbán Balázs.

Orbán Viktor kedd reggeli Facebook-posztjában arról írt: az Európai Bizottság azon terve, amelynek értelmében lefoglalnák és Ukrajna finanszírozására használták fel az európai orosz kintlévőségeket, akár egy európai–orosz háborúhoz is elvezethet.

„Csütörtökön és pénteken találkoztunk az európai vezetőkkel, tegnap a Szentatyával és Olaszország miniszterelnökével. A saját szememmel láthattam, ma minden európai vezető a háborúról gondolkodik” – olvasható a miniszterelnök oldalán megjelent bejegyzésben.

„Európa ereje és pénze fogytán. A legnagyobb kérdés, hogy ki fogja finanszírozni azt, ami megmarad Ukrajnából a háború után. Kinek van erre pénze? Melyik európai uniós ország polgárai hajlandóak sokmilliárd eurót küldeni az önmagát fenntartani képtelen Ukrajna számára?” –  fogalmazott Orbán Viktor, majd hozzátette:

„Van is egy új brüsszeli csodafegyver: lefoglalni, és felhasználni az Európában lévő orosz valutatartalékot.”

„Ez egy orosz–európai konfliktus, akár háború előszele is lehet. A konfliktus éleződését csak egy közvetlen orosz–európai tárgyalással lehet megelőzni. Mi ezt szorgalmaztuk az elmúlt napok találkozóin” – írta.

Csehországban háborúellenes erők nyerték a választásokat, Szlovákiában és Magyarországon is háborúellenes kormány van. Lengyelországban is fordulhat a szél. Napról-napra egyre többen lesznek a háborúellenesek táborában – fogalmazott az M1-nek adott exkluzív interjúban hétfőn Orbán Viktor, aki XIV. Leó pápával találkozott hétfőn Rómában.

A magyar kormányfő Rómában a köztelevízió érdeklődésére kifejtette, hogy létezik egy békepárti, háborúellenes vezetőkből álló hálózat a világon, amelynek két sűrűsödési pontja van, az egyik a hatalmi, ahol a jelenlegi amerikai elnök áll a középpontban, a másik pedig a spirituális illetve lelki központ, amely a Vatikánban, magánál a Szentatyánál van.

„Az, hogy a Szentatya bármelyik háborúzó féllel konzultál, az nem a béke ellenében, hanem inkább a háború ellenében történik” – így értékelte a kormányfő, hogy XIV. Leó harmadik munkanapján Zelenszkij elnökkel konzultált. Orbán Viktor azt is felidézte, hogy amikor először tett hivatalos látogatást a Vatikánba, akkor lengyel pápa volt, aztán német, majd argentin most pedig angolszáz vezetője van a katolikus egyháznak.

Az emberiség elsöprő többsége a béke oldalán áll

„A nyugati világban valóban kevesen vagyunk, de ne felejtsük el, hogy a Glóbuszon a teljes emberiség körét figyelembe véve az elsöprő többség a béke oldalán van” – szögezte le Orbán Viktor, mikor arról faggatták miért állnak olyan kevesen a világon a béke oldalán. A kormányfő rámutatott, hogy Kína, az arabok, a távol-keletiek és India illetve a nyugati világ erősebbik része, az Egyesült Államok is a béke oldalán áll.

Közép-Európai kapcsán pedig kiemelte, hogy

Csehországban háborúellenes erők nyerték a választásokat, Szlovákiában és Magyarországon is háborúellenes kormány van.

„Lengyelországban is fordul a szél, idő kell még, hogy tisztábban lássunk. Azt hiszem, ahogy a gazdasági bajok nőnek Nyugat-Európában, egyre több ország ismeri be, hogy egész egyszerűen nincs pénzünk arra, hogy ezt a háborút finanszírozzuk” – részletezte a miniszterelnök, aki arra számít, hogy napról-napra egyre többen lesznek a háborúellenesek táborában.

„Hoztunk egy gyönyörű szép régi magyar könyvet, ami Szent Gellért életéről kiadott könyv, és mód volt arra, hogy kicsit beszéljünk a magyar kereszténység történetéről” – mondta el Orbán Viktor a pápának hozott ajándékról, majd felidézte, hogy a Szentatya járt már Budapesten, mivel az előző pápa budapesti látogatásakor tagja volt a delegációnak.

XIV. Leó pápa magánaudiencián fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt és feleségét, Lévai Anikót Vatikánban 2025. október 27-én. (Fotó: MTI/Mario Tomassetti)

„Tudja, hol van Magyarország, tudja mi az Budapest” – mondta a kormányfő a pápáról, akit nyugatos műveltségű emberként jellemzett.

Egyeztetnek a békecsúcsról a tárgyaló delegációk

A budapesti békecsúcsról szólva, eloszlatta a kételyeket. „Budapesti csúcs lesz, ami késik, az jön” – szögezte le a kormányfő hangsúlyozva, hogy a tárgyaló delegációk folyamatosan egyeztetnek egymással. Az orosz energiáról szólva a kormányfő egyértelművé tette, hogy elemi húsbavágó zsebérdeke minden magyar háztartásnak, hogy az orosz energiahordozókhoz hozzáférjünk, illetve, hogy béke legyen, mert ha béke lesz, akkor az energiahordozók ára is lemegy, újra megindul a gazdaság.

„A háború blokkolja az európai gazdaságot, így a magyar gazdaság fejlődését is. Az az érdeke mindenkinek, aki többet akar keresni, és kevesebbet akar költeni rezsire, hogy legyen minél hamarabb béke, és ne szorítsák ki az orosz energiahordozókat a magyar energiarendszerből” – részletezte Orbán Viktor, aki rámutatott, hogy Európában a legtöbb energiahordozót Oroszországból nem Magyarország importálja, hanem azok a nyugatiak, akik azt mondják, hogy Putyin háborúját finanszírozza az, aki orosz energiát vásárol.

„Ismerjük azt a 3-4 országot, amely nagy mennyiségben folyamatosan vásárol orosz energiahozót, miközben egyébként sürgeti, hogy a magyarok ezt ne tegyék”

– világított rá a kormányfő, aki hangsúlyozta, hogy a magyar Oroszországból érkező energiaexport a teljes orosz energiaexportnak mindössze a 2 százalékát teszi ki, ami nyilván semmilyen szerepet nem játszik a háború finanszírozásában.

„Ezt azért akarják megtiltani nekünk, hogy kiszúrjanak a magyarokkal…Ők elrontották, leváltak az orosz energiaforrásokról, ezért ott az égbe szöktek az árak, nekik rossz. Mi viszont rajta maradtunk az orosz energiaforráson… És ők azt mondják, hogy ez nem igazságos, hogy nekik rossz, nekünk meg könnyebb” – mutatott rá Orbán Viktor,

„Ha lenne tengerpartunk, akkor megoldható lenne az energiaellátásunk orosz csővezeték nélkül is” – világított rá a kormányfő. „De ezt én már megbeszéltem többször az amerikaiakkal, tehát földrajzi újdonságok nincsenek, ők is pontosan tudják, hogy

Magyarország is és Szlovákia is egy… szárazföldekkel körül zárt ország, ezért ide behozni a gázt és az olajat, csak csövön keresztül lehet.

És ma van egy első számú ellátási útvonalunk, ez jön Oroszországba, és van egy kiegészítő útvonalunk, ez jön Horvátországból. Ez a rendszer, amire szükségünk van, ezen nem tudunk változtatni”– részletezte Orbán Viktor, akit az olasz miniszterelnökkel való közelgő tágyalásának témáiról is kérdeztek.

Rossz bőrben van az európai gazdaság

„Nem hiszem, hogy el tudjuk kerülni, hogy beszéljünk a háborúról, bár néhány nappal ezelőtt Brüsszelben az Európai Uniós csúcson már beszéltünk erről, tehát hamar kimerítjük ezt a témát. Utána következnek a gazdasági kérdések, az európai gazdaság rendkívül rossz bőrben van” – állapította meg a kormányfő, aki arra is figyelmeztetett, hogy a következő évben várhatóan mindössze 1 százalékkal nő majd az eurozóna gazdasága, így az EU lassan kiírja magát a versenyképes világgazdasági szereplők közül.

„Ennek nagy vesztese Olaszország, és fájdalmas következményei vannak Magyarországra nézve is. Ráadásul vannak az asztalon olyan javaslatok Brüsszel részéről, amelynek következtében jelentős, 10 százalék fölötti energiaár drágulás következne be, ami agyonvágná mind az olasz, mind a magyar családokat. Ezt meg kell akadályoznunk, erről mindenképpen beszélünk majd” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki kiemelte, hogy a migráció kérdése is terítékre fog kerülni az olasz kollégájával való találkozás során.

„Az olaszok ahhoz a körhöz tartoznak, akiknek a baloldali kormányai ezt elrontották, mert beengedték a migránsokat. És most részben meg kéne védeniük a határokat, hogy ne jöjjenek többen, részben jogi megoldást kéne találni arra, hogy hogyan szabadulnak meg tőlük, hogy küldik őket haza. Akik meg maradnak, azokat hogy integrálják, milyen lesz az olasz társadalom jövője. Ez az ő nagy problémájuk. A mi problémánk más, mert mi nem engedtük be őket. Nekünk az a problémánk, hogy a brüsszeli nyomás ellenére hogyan őrizzük meg Magyarországot migránsmentes országnak” – szögezte le a kormányfő, hangsúlyozva, hogy

Brüsszel döntése alapján már meg kellett volna építeni hazánkban a 30 ezer migráns befogadására alkalmas menekülttábort.

„És el kéne fogadnunk azt, hogy ha nagy mennyiségű migráns érkezik Európába, akkor azok szétosztásáról Brüsszelben döntenek, és nekünk be kéne fogadni azokat, akiket onnan hozzánk küldenek. Mi ellenállunk, egyiket sem fogadom el, tiltakozunk ellene” – hangsúlyozta Orbán Viktor utalva arra is, hogy ezért óriási bírságot kell fizetnie hazánknak.

„De még mindig jobban járunk, ha ezt kifizetjük, mintha beengedjük a migránsokat, és úgy járunk, mint a többi nyugat-európai ország, aki nem találja a kiutat abból a válsághelyzetből, amit mind a közbiztonság, mind a gazdaság területén a migránsok bejövetele okozott Nyugat-Európában” – tette hozzá.

„Az európai gazdaság jövője nem Nyugat-Európában van, az egy lefele menő pályán mozgó gazdaság. Ahol a jövő van, az Közép-Európa.

Hatalmas és sikeres a lengyel gazdaság, nagyon erős cseh gazdaság, lábán jól álló Szlovákia, egy dinamikus fejlődésre képes Magyarország, még a horvátokat is ide hozhatnám, sőt az Unión kívüli szerbeket is” – sorolta a kormányfő.

Orbán Viktor miniszterelnököt fogadja Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Rómában 2025. október 27-én. (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán)

„Úgy érzem, hogy van egy identitása Olaszországnak, ami Közép-Európa felé hozza őket, és részt is akarnak venni, ott akarnak lenni kellő súllyal a közép-európai gazdaságban. Ez nekünk jó, mert Olaszország egy tőkeerős ország”– magyarázta a miniszterelnök, aki arra is rámutatott, hogy Ukrajna uniós tagsága azt jelentené, hogy behozzák a háborút és kiviszik a magyarok pénzét.

„Szerintem senki nem akarja, hogy a háború bejöjjön az Unió mostani területére, és senki nem akarja, hogy a pénze kimenjen Ukrajnába, miközben egyébként az Európai Unió kifutott, kifogyott a pénzéből itt pénzügyi, súlyos pénzügyi gondok vannak, hát nincs tőke a fejlődésre és a fejlesztésekre”– érvelt a miniszterelnök.

„Ezért nekem meggyőződésem, hogy

ez a hatalmas Ukrajna Európai Uniós tagságát támogató hullám ez éppen csillapodó félben van és ez el fog tűnni”

– tette hozzá.

„Az első dolog, hogy legyen egy megállapodás. Én azt szerettem volna, mi magyarok azt szeretnénk, ha a megállapodásnak Európa is része. Ezért mindig szorgalmaztuk, hogy

Európának tárgyalnia kell az oroszokkal.

Orosz-ukrán tárgyalásokkal sosem lesz béke” – állapította meg Orbán Viktor.

„Európa nem hajlandó tárgyalni Oroszországgal, amely katasztrofális hiba.

Az amerikaiak meg tárgyalnak, és meg is fognak állapodni, és el fogják dönteni Ukrajna jövőjét, annak gazdasági erőforrásait, el fogják dönteni Európa biztonságának kérdését egy oroszokkal kötött megállapodásban. Mi európaiak meg úgy csinálunk, mintha ez nekünk tetszene, és majd tapsolunk. De egyébként érdemben nem tudunk beleszólni a saját jövőnkbe” – figyelmeztetett Orbán Viktor, aki emlékeztetett a második világháború utáni időszakra.

„Akkor is Európán kívüli országok döntöttek Európa jövőjéről. Tehát mi

azt szeretnénk, ha az európai vezetők közvetlen, direkt kapcsolatba lépnének az oroszokkal, tárgyalni kezdenének és lenne egy orosz-európai megállapodás az európai biztonsági rendszerről”

– mondta Orbán Viktor, aki szerint

a háború után megmaradó Ukrajnával stratégiai partnerséget kellene kialakítani.

„Nem tagságot kell adni, mert onnan nincs visszaút, hanem egy stratégiai partnerséget” – magyarázta a miniszterelnök. „Aki nem akar orosz olajat venni meg gázt, az ne vegyen, akinek meg szükséges, mert egyébként tönkremegy a gazdasága, meg tönkremennek a háztartásai, mint amilyen a magyar helyzet, akkor hagyják, hogy mi pedig azt tegyük, ami nekünk észszerű” – érvelt Orbán Viktor.

„Az idő a mi oldalunkon van, csak ki kell tartani”

– tette egyértelművé a miniszterelnök, mikor arról faggatták lesznek-e partnerek a felsorolt programpontok támogatásához.

A miniszterelnök szerint felemelő volt a békemenet

Az Október 23-i események kapcsán a kormányfő kiemelte, hogy ez egy szép nemzeti ünnep volt. „Az állami ünnepség, amiben a békemenet is becsatlakozott, az pontosan olyan volt, amilyennek szerintem egy jövőjében bízó, saját hazáját szerető emberek közösségéből ki kell kerekednie” – mondta a kormányfő, aki azt is hozzátette, hogy ő maga nagyon felemelőnek érezte az ünnepet.

A kampánnyal kapcsolatban a miniszterelnök kiemelte, hogy minden negyedik évben van választás, amire föl kell készülni. „Vannak előttünk nagyon fontos dolgok, gazdasági döntések, családpolitikai döntések, a 3 százalékos otthonteremtési hitelnek a végigvitele, ezeket mind gondozni kell” – hangsúlyozta Orbán Viktor, utalva arra, hogy a kormányzati munka a legfontosabb. A miniszterelnök szerint egy kormányzó pártnak a ritmusát, ütemezését, lépéseit sosem szabad igazítani az ellenzéki pártokhoz.

„Mi egy kormányzó párt vagyunk, az azt jelenti, hogy komolynak kell lenni és felelősségteljesen kell viselkedni, és úgy is kell felkészülnünk a választásra”

– érvelt a miniszterelnök.