POLITIK
Ezzel védtük meg az ország közbiztonságát és nyugalmát.
Magyarország fontos döntést hozott tíz évvel ezelőtt, amikor lezárta határát az illegális bevándorlók előtt, és ma már több európai uniós államban látható, hogy a korábbitól eltérően kezelik a migrációs helyzetet – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna Ma este című műsorában szombaton.
Bakondi György Fotó: Kocsis Zoltán Forrás: MTI Fotószerkesztõség
Bakondi György felidézte, hogy 2015-ben 400 ezer ismeretlen személyazonosságú, többnyire fiatal férfi hatolt be Magyarország területére okmányok nélkül, szervezetten, bűnözők irányításával.
Amikor a magyar kormány szembesült a helyzettel, döntést kellett hoznia: engedi a Nyugat-Európa felé tartó illegális migrációt, vagy megőrzi az ország szuverenitását, a magyar emberek mindennapjainak békéjét, a közbiztonságot, és megakadályozza az illegális behatolásokat
– tette hozzá. Utalt rá, megkérdezték az embereket, és a magyarok 83 százaléka pártpolitikai hovatartozástól függetlenül úgy foglalt állást, ne engedjék be az illegális migránsokat. Ennek eredményeként jött létre az őrzött műszaki akadályrendszer a déli határszakaszon, valamint a jogi határzár, amely lehetővé tette az elfogott határsértők visszairányítását.
Ez a megoldás egy rendkívül erős politikai támadást indított ellenünk, elsősorban a Soros-szervezetek részéről
– jegyezte meg a főtanácsadó, hozzáfűzve, Magyarországot eleinte elsősorban a médián keresztül, majd kötelezettségszegési eljárásokkal próbálták rászorítani az érkezők beengedésére, és arra, hogy magyar területen bírálják el a menekültkérelmüket, de mivel látható volt, ez hova vezet, nem engedett a nyomásnak. Bakondi György kiemelte, az elmúlt tíz évben több mint 1,1 millióan kíséreltek meg átjutni a határon, „ennyivel kevesebben jutottak be Nyugat-Európába”, vagyis a kerítés már egy évtizede nemcsak a magyar emberek, hanem az unió polgárainak biztonságát is oltalmazza.
A főtanácsadó ezzel összefüggésben megjegyezte: a lengyel–fehérorosz határon acélkerítés épül, és az Európai Bizottság elnöke két héttel ezelőtt Lengyelországban tett látogatásán kijelentette, a külső határokat rendkívüli módon meg kell erősíteni, ezért jelentősen növelik az azok védelmére fordítandó összeget a következő hétéves költségvetési ciklusban, azt azonban nem tette hozzá, hogy a magyar határ kivételével.
Ez a kettős mérce tipikus példája, azt jelzi, hogy a máshol épült kerítések támogatottak, oltalmazzák az uniót, míg a magyar, amelyik ugyanezt a funkciót tölti be, nem jó
– közölte. Bakondi György kitért rá, Brüsszel szemszögéből a magyar megoldások általában nem jók, mert a diktátumokat a magyar kormány nemzeti megfontolások alapján nem teszi magáévá, „ezért továbbra is komoly politikai támadásoknak vagyunk kitéve”, a főtanácsadó biztos benne, ez kitart a jövő évi választásokig.
Mindent megtesznek, hogy az európai elgondolásokhoz, a bizottság furcsa és hibás elképzeléseihez jobban igazodó, a nemzeti érdekeket feladó pártok kerüljenek kormányra
– jelentette ki. A főtanácsadó szólt arról is, hogy a Nyugat-Európában az illegális migránsok liberális megfontolásokból korlátlanná vált befogadása kiváltotta a lakosság ellenérzését. No-go zónák alakultak ki, a közbiztonság jelentősen romlott, a nők elleni erőszakos cselekmények gyakoribbá váltak, az ellátórendszerben aránytalanságok jelentkeztek, emellett megjelent a nyílt, erőszakos antiszemitizmus, amelyre 1945 óta nem volt példa Európában – sorolta.
Komoly feszültségekkel terhes Nyugat-Európa, és a migrációs paktummal ezeket a feszültségeket szeretnék szétosztani azokban az országokban, ahol az jelenleg nincs jelen, és ezt mi nem akarjuk
– mondta Bakondi György. A főtanácsadó közölte, az, hogy a patrióta pártcsalád frakciója jelen van az Európai Parlamentben, jelzi, nemcsak a nemzeti választásokon, hanem az európai uniós választásokon is előretörnek azon pártok, amelyeknek programjában „a migrációs helyzet másfajta kezelése szerepel, mint amit korábban, 2015 óta folytattak”. Bakondi György felhívta a figyelmet arra, hogy a sok negatívum hatására „a nemzeti keretek között változások vannak” az illegális migráció terén. Példaként említette, hogy Németország visszaállította a belső határellenőrzést, Görögországban pedig tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen jogszabályokat fogadtak el, amelyek mentén felfüggesztették az Afrikából érkezettek menekültkérelmének elbírálását, a bevándorlók lábára mozgásérzékelőt tesznek, zárt táborokban tartják és visszairányítják őket – írta az MTI.
Bakondi György hangsúlyozta, a tavaly elfogadott európai migrációs paktum két éven belül lép hatályba, az erről szóló végrehajtási tervet pedig épp a közelmúltban kellett felterjeszteniük a tagállamoknak a brüsszeli központba. Ez a felterjesztés szó is „jól hangzik", vagyis nem egyenlő európai szuverén államok szövetségéről, hanem egy központról beszélünk, amelynek be kell adni a terveket, és ha ezt nem teszik meg a tagállamok, akkor büntetést kapnak – hangoztatta a főtanácsadó. Megjegyezte, a huszonhét tagállamból kilencen küldték fel a tervüket, a többiek nem készítették el, vagyis a nemzetállamok szemmel láthatóan és a gyakorlat által mutatottan nem találják megoldásnak azt, amit a migrációs paktum tartalmaz.
Az Angela Merkel korábbi német kancellár tíz évvel ezelőtti, az illegális migrációval kapcsolatos híres kijelentésével kapcsolatban Bakondi György rámutatott: a „meg tudjuk csinálni" politikai kijelentés volt és nem felelt meg az akkori helyzetnek, a szír polgárháborús helyzet miatt az onnan menekülő szírek befogadására és hazatérésükig történő megoltalmazására irányuló terv nem sikerült.
Napvilágra került a Soros-terv, amivel évi egymillió illegális bevándorlót szeretnének behozni, ezzel pedig leginkább a magukat szírnek valló, nem csak a háború elől menekülő tömegek érkeztek Európába okmányok nélkül, aktivizálódtak az embercsempész bandák, majd kialakultak a migrációs útvonalak Spanyolország, Olaszország és a Balkán felé – idézte fel a főtanácsadó.
Hozzátette: a Soros-tervnek megfelelően kezdték enyhíteni az állampolgársághoz jutást, támogatták a családegyesítés lehetőségét, ezzel párhuzamosan pedig egyre nehezebbé vált a kitoloncolás és az érkezők kontrollja, így fordulhatott elő, hogy az érkezők között elvegyülve az Iszlám Állam számos terroristája juttathatott be Európába.
Rámutatott: a tagállamok lakossága – például Németországban – a kezdeti időszakban támogatta a migránsok érkezését és beilleszkedését, mostanra azonban úgy érzik, hogy túl sokan vannak és változásra van szükség. Az egyik ilyen változás, hogy az Afrikából menekülteket szállító hajók már nem Olaszországba, hanem görög szigetekre tartanak, a másik pedig, hogy egyes tagállamokban megkezdődtek a határkerítés-építések – hangsúlyozta.
Bakondi György a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában korábban arról beszélt, Magyarországot a szerb határra hazai forrásból épített kerítés kapcsán elmarasztalta, a napokban az Ursula von den Leyen bizottsági elnök jelenlétében a lengyel-belarusz határszakaszon átadott kerítésre pedig pénzt adott az Európai Unió.
Az a kerítés valószínűleg egy jó kerítés, pozitív, ez a mi kerítésünk, ez nem annyira jó, ezt nemhogy nem segítették, nem támogatták, hanem az építése és alkalmazása okán rendszeresen politikai támadásoknak vagyunk kitéve, sőt, újabban most már pénzügyi bírságolásnak is
– fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó.
Bakondi György szerint az európai uniós tagállamok között már van egy többség a tekintetben, hogy az EU bevándorláspolitikája, benne a migrációs paktummal egy elhibázott döntés volt. Megjegyezte, az illegális migráció hatása Európa-szerte rendkívül negatív, a terrorizmus megjelenése, a közbiztonság romlása, valamint a szociális ellátórendszer feszültségei egyaránt tapasztalhatók.
Ripost hírek
