Szijjártó Péter ezt gondolja von der Leyen beszédéről

Magyarország nem akarja, hogy az Európai Unió harcban álljon, és aki erről beszél, az maga sodorhatja bele az ukrajnai háborúba a kontinens államait – reagált a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Európai Bizottság elnökének évértékelő beszédére szerdán Minszkben.

A tárcavezető a magyar–belarusz gazdasági vegyes bizottság ülését követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy erre a megbeszélésre rendkívül nehéz időszakban került sor, ugyanis Magyarország immár három és fél éve él az ukrajnai háború árnyékában.

„Azért vagyok itt, mert ha valamikor nagy szükség van a párbeszédre, akkor az most van, s ha valamikor nagy szükség van a józan észre és a hideg fejre, akkor az most van”

– folytatta.

„Ellentétben az Európai Bizottság elnökével, mi, magyarok nem szeretnénk, ha Európa harcban állna. Minket rendkívüli aggodalommal töltenek el a háborús eszkaláció irányába tett lépések. Azt gondolom, hogy arról beszélni, hogy Európa harcban áll és a háborús eszkaláció irányába lépéseket tenni rendkívül veszélyes. Aki azt mondja, hogy Európa harcban áll, az maga sodorja veszélybe, s maga sodorhatja bele a háborúba Európát” – fűzte hozzá, Ursula von der Leyen évértékelőjére utalva, amelyben a brüsszeli testület vezetője arról beszélt, hogy a kontinens harcban áll a szabadságáért, az egységéért, a békéért.

A miniszter hangsúlyozta, hogy ezt a magyar kormány visszautasítja, hazánk nem akar háborút és nem akarja, hogy bárki belekeverje a szomszédos országban zajló fegyveres konfliktusba. „Amíg nemzeti kormány van Budapesten, addig megvédjük Magyarországot, és garantáljuk, hogy Magyarország kimarad a háborúból” – összegzett.

„Három és fél éve viseljük (…) egy olyan háború mindenfajta következményét, amelyhez semmi közünk nincsen, amelynek kitöréséért semmiféle felelősségünk nincsen, amelyben mi soha nem vettünk részt”

– szögezte le. „Mi, magyarok a béke pártján állunk. Mi már három és fél éve folyamatosan érvelünk a tűzszünet és a béketárgyalások mellett. És akik most ugyanezt mondják, azok három és fél évig gyaláztak minket ezért az álláspontunkért” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezután sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy jelenleg az európai politikusok többsége a béke helyett a háború folytatásában érdekelt. „De mi, magyarok nem adjuk fel, így mi továbbra is mindent megteszünk a béketörekvések támogatása érdekében, részben ezért is vagyok itt” – jelentette ki.

Nagyobb nyomást kell helyezni Oroszországra, több szankcióra van szükség azért, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tárgyalóasztalhoz üljön – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, aki szerint Európa harcban áll egy egységes és békében élő, szabad és független kontinensért. Ursula von der Leyen az unió helyzetét értékelő beszédében a migráció témáját is érintette, elismerve, hogy az európaiak körében növekszik az elégedetlenség, majd ezek után egy kemény döntést is bejelentett Izraellel szemben.

Szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén Ursula von der Leyen hangsúlyozta: a nyomás fokozása érdekében az orosz fosszilis tüzelőanyagok gyorsabb kivezetésére van szükség. Kiemelte, növelni kell az Ukrajna számára nyújtott támogatást, de ennek terhét nem csak az európai adófizetőknek kell viselniük, hiszen „ez Oroszország háborúja”.

„Oroszországnak kell megfizetnie a háború árát, az ukrán háborús erőfeszítések finanszírozását pedig az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon kamataiból kell fedezni jóvátételi kölcsön formájában”

– jelentette ki az uniós bizottság elnöke, aki azt is kijelentette, hogy Európa harcban áll egy egységes és békében élő, szabad és független kontinensért.

Hangsúlyozta, Európa harcban áll az értékeiért és a demokráciáért. Harcban áll azért, hogy maga dönthessen a sorsáról – mondta.

„Ne tévedjünk, ez a jövőnkért folytatott harc”

– fogalmazott.

Európának harcolnia kell helyéért egy olyan világban, melyben számos nagyhatalom kiszámíthatatlan vagy nyíltan ellenséges Európával szemben. Mindezen okok miatt egy új Európának kell kialakulnia – jelentette ki.

Fordulat a migrációs politikában?

A migráció kérdését érintve a bizottsági elnök elmondta: annak érdekében, hogy az Európai Unió hatékonyan tudja kezelni a migrációt és megvédeni külső határait, az Európai Bizottság a határvédelem finanszírozásának megháromszorozását javasolja a következő hosszútávú költségvetésben.

Véleménye szerint az unió megmutatta, hogy hajlandó segíteni a háború és üldöztetés elől menekülőknek, de az európaiak körében egyre nagyobb az elégedetlenség, ugyanis az érkezők gyakran semmibe veszik a szabályokat.

„Szükségünk van egy humánus rendszerre, de nem lehetünk naivak ezzel kapcsolatban: komolyan kell vennünk az elutasított menedékkérők származási országukba való visszaküldését. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezőknek csak húsz százaléka hagyja el Európát”

– fogalmazott Ursula von der Leyen.

„Biztosítani kell az EU migrációs paktumának végrehajtását, amint az hatályba lép. A paktum szigorú, de igazságos”

– húzta alá.

Határozott fellépés Izrael ellen

Izrael és a Hamász között folyó közel-keleti háborújára rátérve közölte: mivel az, ami Gázában történik, megrázta a világ lelkiismeretét, az Európai Unió felfüggeszti az Izraelnek nyújtott támogatások kifizetését. Ursula von der Leyen kijelentette: ami Gázában történik, elfogadhatatlan, ezért az EU leállítja az összes kifizetést, de ez az izraeli civil társadalommal folytatott munkát nem befolyásolja.

Kiemelte:

az Európai Bizottság szankciókat fog javasolni a szélsőséges nézeteket valló izraeli miniszterekkel és az erőszakos telepesekkel szemben.

A kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekben a társulási megállapodás részleges felfüggesztését is javasolni fogja a brüsszeli végrehajtó testület – közölte.

Orbán Viktor egy hétfői keltezésű levélben követeli az Európai Uniótól Magyarország határvédelmi költségeinek megtérítését, kiemelve, hogy az ország 2015 óta több mint egymillió illegális migráns belépését akadályozta meg, mégis napi egymillió eurós bírságot kap Brüsszeltől – értesült az Index.

A portál szerint a kormányfő arra reagálva írta meg a levelét, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke augusztus 31-én közös sajtótájékoztatót tartott Donald Tusk, lengyel miniszterelnökkel a belorusz határon emelt acélkerítés mellett. Az EB elnöke elmondta, hogy az Európai Unió (EU) „komolyan veszi a Keletről érkező fenyegetést”, és arról is beszélt, hogy az az Oroszországgal és Belarusszal közvetlenül határos tagállamok többleteszközöket kapnak.

Az Index információi szerint Orbán Viktor levelében elismerően fogadta Von der Leyen kijelentését. „Érdeklődéssel olvastam a Lengyelországban tett nyilatkozatát, miszerint az Európai Unió külső határainak védelmét biztosító fizikai akadályok közös felelősség” – írta levelében, hozzátéve:

„Magyarország az elmúlt tíz évben a schengeni térség jelentős határszakaszát védte, kizárólag a nemzeti költségvetésünkből finanszírozva. Magyarország ismételten kérte ezen kiadások megtérítését az Európai Bizottságtól. Azonban politikai vagy pénzügyi támogatás helyett Magyarország csak folyamatos kritikával találkozott, és példátlan, napi 1 millió eurós pénzügyi bírság megfizetésére kötelezték.”

A portál szerint  a miniszterelnök levelében büszkén hivatkozott Magyarország határvédelmi eredményeire,  miszerint „2015 óta megelőztük több mint egymillió illegális migráns belépését az EU területére, köszönhetően a robusztus magyar határvédelmi rendszernek”. Mint fogalmazott,  Magyarország ugyanazt az elismerést és pénzügyi támogatást várja ezen eredményért, mint más tagállamok.

A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy „számos, nagy migrációs nyomással sújtott határ menti tagállam döntött úgy, hogy fizikai akadályokat épít külső határai mentén nemzeti biztonságuk és polgáraik biztonságának védelme érdekében”.

Migránsok millió indulhatnak meg

Majd jelezte: „A migráció eszközként való felhasználása valós fenyegetést jelent az EU biztonságára. A felhasználás azonban nem állami szereplők által is elkövetett, mint például szervezett bűnözői csoportok embercsempészei, akiknek kapcsolataik vannak terrorista szervezetekkel, és tudatosan vagy nem tudatosan NGO-k támogatják őket, amelyek arra törekednek, hogy illegális migránsok tömegeit juttassák be a schengeni térségbe a nyugat-balkáni útvonalon keresztül”. A kormányfő ezt követően arra figyelmeztetett, hogy

„A legfrissebb előrejelzések szerint bármikor milliónyi potenciális migráns indulhat útnak Afrikából”

(Erről a kormányfő a nyáron is beszélt már, egy alkalommal úgy fogalmazott: „Afrikából tíz, de lehet hogy százmilliós nagyságrendben fognak néptömegek megindulni Európa felé”, aki járt a helyszínen, azt ez láthatja már most is.)

A levél végén a miniszterelnök konkrét kérést fogalmazott meg, amelyben sürgette az Európai Bizottságot, hogy nyújtson pénzügyi segítséget a határ menti tagállamoknak minden diszkrimináció nélkül. Zárásként hangsúlyozta: „Magyarország továbbra is elkötelezett az európai szolidaritás mellett és folytatja a küzdelmet a közös európai értékekért a schengeni határ és polgáraink biztonságának védelmével”.

A levél másolatát az Index információi szerint az Európai Tanács minden tagjának megküldték, ami azt jelezheti, hogy Orbán Viktor a szélesebb európai nyilvánosság előtt kívánja felvetetni a kérdést.

Több mint egymillió illegális határátlépést akadályoztunk meg, mégis napi egymillió eurós bírságot kapunk Brüsszeltől – hangsúlyozta a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán. Orbán Balázs bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a határvédelem közös felelősség, akkor a tehernek is közösnek kell lennie. A politikai igazgató a bejegyzéséhez írt kommentben Orbán Viktornak az Európai Bizottság elnökéhez írt leveléből is idézett.

A politikai igazgató a közösségi oldalán arról tájékoztatott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ma levelet írt Ursula von der Leyennek, amelyben világossá tette:

Magyarország évek óta saját költségén védi Európa schengeni határait, miközben Brüsszel nem támogat minket, hanem büntet.

Orbán Balázs felidézte, hogy miközben Magyarország, a magyar hatóságok több mint egymillió illegális határátlépést akadályoztak meg, mégis napi egymillió eurós bírságot kap ezért Brüsszeltől.

Ha a határvédelem közös felelősség, akkor a tehernek is közösnek kell lennie. Ezért Magyarország ugyanazt a támogatást és elismerést várja, mint más határvédő tagállamok

– emelte ki.

A migrációt ma szervezett bűnözők és NGO-k használják fegyverként Európa ellen, és bármikor milliók indulhatnak el Afrikából. Ezért elengedhetetlen, hogy az Európai Bizottság minden határ menti országot diszkrimináció nélkül támogasson határvédelmi törekvéseiben.

Magyarország továbbra is elkötelezett az európai szolidaritás mellett – de nem fogadhatjuk el, hogy Brüsszel azért büntessen minket, amiért másokat jutalmaz. Orbán Balázs a bejegyzése mellé közzétett kommentben azt írta: Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökét levelében kemény hangon szólította fel arra, hogy az Európai Unió térítse meg Magyarország határvédelmi költségeit.

„Érdeklődéssel olvastam a Lengyelországban tett nyilatkozatát, miszerint az Európai Unió külső határainak védelmét biztosító fizikai akadályok közös felelősség”

–  fogalmazott Orbán Balázs kommentje szerint a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt tíz évben a Schengeni Térség jelentős határszakaszát kizárólag a nemzeti költségvetésből védte, miközben folyamatos politikai nyomás és napi egymillió eurós bírság nehezedett az országra:

„Politikai vagy pénzügyi támogatás helyett Magyarország csak folyamatos kritikával találkozott, és példátlan, napi egymillió eurós pénzügyi bírság megfizetésére kötelezték” – idéz Orbán Viktor Ursula von der Leyennek írt leveléből a közösségi oldalán Orbán Balázs.