POLITIK
A külügyminiszter több interjút is adott New Yorkban.
Soha egyetlen fegyveres konfliktus nem ért még véget a csatatéren, a megoldást kizárólag a diplomácia jelentheti, ezért rendkívül fontos a háborús felek közti közvetítés - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ közgyűlésének keretében a Háborús felek közötti közvetítés ülésén is részt vett, és felszólalásában kifejtette, hogy a közvetítés különös fontos Magyarország számára, amely egyszerre két irányból is biztonsági kihívásokkal néz szembe, keletről az ukrajnai háborúval, míg délről az illegális migrációval, ami ugyancsak fegyveres konfliktusok következménye.
"Ezért mi a világ minden táján kiállunk a béke mellett, és támogatunk is minden olyan kezdeményezést, amelynek célja a békés rendezés elérése"
- erősítette meg.
Majd kiemelten fontosnak nevezte a háborús felek közötti közvetítést, ugyanis soha egyetlen fegyveres konfliktus nem ért még véget a csatatéren, a megoldást kizárólag a diplomácia jelentheti.
"És minél előbb sikerül a háborúzó feleket egy asztalhoz ültetni, annál előbb van esély rá, hogy az adott háború véget ér, annál több emberéletet meg lehet menteni, s annál nagyobb pusztításnak elejét lehet venni" - jegyezte meg.
Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban támogatásáról biztosította Donald Trump békeerőfeszítéseit, egyben a reményét fejezte ki, hogy az amerikai elnök annak ellenére sem fogja feladni, hogy Európában számos politikus próbálja aláaknázni a törekvéseit.
"Hiszünk abban, hogy jelenleg ő az egyetlen remény az ukrajnai béke megteremtésére. Reméljük, hogy nem fogja feladni"
- fogalmazott.
Illetve hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közötti magas szintű párbeszéd nyomán a globális biztonsági helyzet is javul, ennek hiánya komoly kihívásokat jelent.
A miniszter ezután leszögezte, hogy a közel-keleti válságnak is csak a tárgyalóasztalnál lehet vége, ezért fontosnak nevezte, hogy Katar az elmúlt hetekben történtek dacára is fenntartsa a közvetítői szerepét.
Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy a Hamász terrorcsoport továbbra is túszként tart fogva egy magyar állampolgárt, három másikat azonban katari segítséggel sikerült kiszabadítani.
"És nagyon fontos az is, hogy ne nőjön azon országoknak a száma a világon, akik nukleáris fegyverekkel rendelkeznek, ezért a Nemzeti Atomenergia-ügynökség szerepét is meg kell erősíteni"
- fogalmazott.
Illetve aggasztónak nevezte, hogy "a nemzetközi politikai életben egyes felek nyíltan és szégyentelenül utalnak a nukleáris fegyverek használatára".
Magyarország részesedése a teljes orosz kőolajexportból 2,2 százalék, ami azt jelenti, hogy a maradék 97,8 százalékot más vásárolja meg, ami rávilágít a nyugat-európai országok képmutatására is - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint szerdán New Yorkban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a CNN-nek adott interjújában igen képmutatónak nevezte a nyugat-európai országokat, amiért azt állítják, hogy leállították az orosz kőolaj importját, miközben továbbra is ezt teszik, csak nem közvetlenül, hanem titokban.
"Magyarország részesedése a teljes orosz kőolajexportból 2,2 százalék, ami azt jelenti, hogy a maradék 97,8 százalékot más vásárolja meg" - mutatott rá.
Majd arról számolt be, hogy
Magyarország tengerparttal nem rendelkező országként nagyban függ az orosz energiahordozóktól, ugyanis a másik, Horvátországból érkező kőolajvezeték egyelőre nem képes hazánk és a szomszédos Szlovákia teljes ellátására.
Szijjártó Péter a műsorvezető kérdésére válaszolva elmondta, hogy nem lepte meg, hogy Donald Trump további lépéseket vár Európától az ukrajnai háború ügyében, hiszen az amerikai elnök épp azzal nyerte meg a választást, hogy hazája érdekeit fogja előtérbe helyezni.
Hangsúlyozta, hogy
az Egyesült Államok továbbra is megbízható szövetséges és egyben a NATO vezető ereje. "Trump elnök elvárása, hogy az európaiak tegyenek többet, véleményem szerint teljesen érthető az ő szemszögéből"
- fogalmazott.
Továbbá elfogadhatatlannak nevezte a NATO-tagállamok légterének Oroszország általi megsértését, s arra figyelmeztetett, hogy minden ilyen esemény fokozza az eszkaláció kockázatát, ami Közép-Európa szempontjából különösen veszélyes.
"Ezért is mondjuk azt, hogy az egyetlen megoldás a konfliktus lezárása, mert amíg ez nem történik meg, addig minden egyes nappal fennáll az eszkaláció kockázata. És amit mindenképpen el kell kerülnünk, az a közvetlen konfrontáció a NATO-tagállamok és Oroszország között"
- emelte ki.
Noha úgy vélte, hogy a behatoló orosz repülőgépek lelövése tragédiához vezethet, megismételte, hogy elfogadhatatlan egy NATO-tag légterének megsértése, ami válaszlépéseket vonhat maga után, és ezért jobb, ha erre egyáltalán nem kerül sor.
A miniszter végül védelmébe vette a demokrácia magyarországi helyzetét, és aláhúzta, hogy a kormány azért van immár tizenöt éve hatalmon, mert az emberek elégedettek a munkájával.
Leszögezte, hogy a magyar egy szabadságszerető nemzet, így ha bármilyen vezetés korlátozná a szabadságjogokat, akkor annak a pártnak és annak a kormánynak hamar vége lenne.
A magyar kormány célja újra naggyá tenni Magyarországot, ehhez a recept, hogy megvédjük magunkat az ukrajnai háborútól, az illegális bevándorlástól és az agresszív genderpropagandától - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint szerdán New Yorkban.
A minisztérium MTI-hez eljuttatott csütörtöki közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ közgyűlésének általános vitáján felszólalva hangsúlyozta, hogy az emberiség ma a veszélyek korában él, és a világ biztonsági helyzete nem volt ilyen rossz a hidegháború óta. "Háborúk, egyre erősödő terrorfenyegetettség, etnikai alapú konfliktusok, szélsőséges ideológiák terjedése, nyílt utalások nukleáris fegyverek használatára" - sorolta.
Leszögezte, hogy mindez a világ ismételt blokkosodásának irányába mutat, amin Magyarország egyszer már súlyosan rajtaveszített, ezért inkább a konnektivitásban érdekelt, a kölcsönös tiszteletre alapozott, kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés visszatérésében.
Úgy vélte, hogy erre hazánk jó példa Kelet és Nyugat fontos találkozási pontjaként, ahol sikeres német-kínai autóipari, illetve orosz-német-francia nukleáris együttműködés zajlik.
"Ha össze kellene foglalni Magyarország megközelítését, hogy miként is kezeljük a legfőbb kihívásokat, akkor a következőt mondanám: nem a háborúra, nem a migrációra, nem a genderre"
- tudatta.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy hazánk tagja a globális békepárti többségnek, s reményét fejezte ki, hogy az ENSZ-közgyűlés elősegíti majd az ukrajnai háború lezárását, mivel Magyarország immár három és fél éve szembesül nap mint nap a szomszédban tomboló harcok következményeivel.
"A magyar kormánynak feladata és kötelessége gondoskodni a magyar nép és az ország biztonságáról. Magyarország az ukrajnai háború kitörése óta a tűzszünet és a béketárgyalások pártján áll. Sajnos ezért komoly politikai támadásoknak, vádaknak és megbélyegzésnek voltunk kitéve azok részéről, akik most Európában szintén a tűzszünet és a béketárgyalások fontosságáról beszélnek" - fogalmazott.
Továbbá megjegyezte, hogy ha ezek az országok kezdettől ezen az állásponton lettek volna, akkor talán meg lehetett volna óvni több százezer ember életét és hatalmas pusztítást lehetett volna elkerülni. "De az Európai Unió rossz és kudarcos stratégiát választott, és ahelyett, hogy elszigetelte volna, globalizálta az ukrajnai háborút"
- mondta.
Majd aláhúzta, hogy a háborúnak a csatatéren nem lehet megoldása, csakis a tárgyalóasztalnál, s ezért Donald Trump béketörekvéseit méltatta, mondván, hogy az amerikai elnök az utolsó reménysugár.
"És reméljük, hogy Trump elnök úr nem adja fel békeerőfeszítéseit, függetlenül attól, hogy sok európai politikus inkább aláássa, mint támogatja azokat" - jelentette ki, és fontosnak nevezte az amerikai-orosz tárgyalásokat.
A miniszter ezt követően érintette az illegális bevándorlás kérdését is, és felidézte, hogy tíz éve mintegy négyszázezer migráns árasztotta el Magyarországot, amire válaszul a kormány lezárta a határokat.
"A déli határokon kerítés építésével megállítottunk egymillió illegális bevándorlót. Több milliárd dollárt költöttünk arra, hogy megvédhessük a határainkat és biztonságunkat (…) Az Európai Bizottság naponta egymillió eurós büntetést szabott ki ránk, amiért megvédjük határainkat, ami őrület (…) Inkább fizetünk napi egymillió eurót, de nem engedjük, hogy illegális migránsok jöjjenek Magyarországra. Ez a legjobb befektetés a saját biztonságunkba"
- fejtette ki, illetve az EU migrációpárti politikáját bírálta, rávilágítva annak egyes következményeire, a párhuzamos társadalmak és a no-go zónák kialakulására, a bandaháborúkra, a modern kori antiszemitizmusra.
"Mi Brüsszel minden nyomása ellenére továbbra is megvédjük a magyar népet. Megvédjük magunkat, a kultúránkat, az életmódunkat, a biztonságunkat, s ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy mi döntsük el, ki léphet be Magyarország területére" - figyelmeztetett.
Végül pedig leszögezte, hogy a magyar kormány a családokat tekinti a társadalom alapjának, miközben ennek fogalmát erős támadások érik az agresszív, szélsőségesen liberális mainstream részéről.
"És számunkra a család anyából, apából és gyerekekből áll, ahol az anya nő, az apa férfi" - mutatott rá, majd hozzáfűzte, hogy Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mintegy öt százalékát fordítják a családok támogatására, ami a legmagasabb arány a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai között.
"A célunk, hogy Magyarországot ismét naggyá tegyük. Ehhez meg kell védenünk magunkat a háborútól, amely három és fél éve dúl a szomszédságunkban, meg kell védenünk magunkat az illegális migrációtól, meg kell védeni magunkat az agresszív genderpropagandától, meg kell tudnunk erősíteni családjainkat. Nem a háborúra, nem a migrációra, nem a genderpropagandára, ez a magyar recept"
- összegzett.
Miközben a nyugat-európai országok átverik a világot, a teljes orosz kőolajexportnak csak két százaléka irányul Magyarországra, az Adria vezeték pedig önmagában alkalmatlan hazánk biztonságos ellátására - reagálta az orosz energiaimport leállításával kapcsolatos amerikai elnöki nyilatkozatra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint Donald Trump előző nap az orosz kőolaj és földgáz importjának beszüntetésére szólította fel az európai országokat. Emellett ugyanakkor több másik témát is érintett, amelyekkel kapcsolatban Szijjártó Péter egyetértőleg nyilatkozott, például a migráció és az erőltetett zöld ideológia ügyében. "Sok tekintetben az amerikai elnök tegnap a szívünkből szólt az ENSZ közgyűlésén" - fogalmazott.
Majd kifejtette, hogy Európában az orosz energiahordozók vásárlása miatt állítják egyesek pellengérre Magyarországot, ezzel azt próbálva titkolni, hogy kerülőúton a nyugat-európai országok nagy többsége mind a mai napig nagy mennyiségben vásárol Oroszországból például kőolajat.
"Erre bizonyíték az is, hogy a legfrissebb adatok szerint Oroszország teljes kőolajexportjának mindössze 2,2 százaléka irányul Magyarországra (…) Ez is lebuktatja azokat a nyugat-európaiakat, akik kerülőúton, ázsiai országokon keresztül egyre nagyobb mennyiségben vásárolnak Oroszországból kőolajat" - húzta alá.
Illetve rámutatott, hogy a legnagyobb európai gazdaságok az utóbbi években a többszörösére növelték az importjukat ázsiai országokból, ahol az orosz kőolaj átcímkézésre kerül.
"Mi természetesen támogatjuk Donald Trump elnök minden erőfeszítését a béke érdekében. Azonban a földrajzi helyzetünk kialakít egy valóságot, s ezt a valóságot megváltoztatni nem tudjuk" - emelte ki.
A tárcavezető ezt követően kitért azokra a bírálatokra is, amelyek szerint hazánknak a Horvátországból érkező vezetékkel lehetne és kellene kiváltani az orosz kőolaj behozatalát, de elmondta, hogy az elmúlt hetek során is folytattak teszteket, és kiderült, hogy ez egyelőre alkalmatlan Magyarország és Szlovákia biztonságos ellátására.
"Az Adria vezeték arra alkalmas, amit csinál most, vagyis hogy egy kiegészítő vezeték legyen, miközben a Barátság kőolajvezeték ellátja Magyarországot és Szlovákiát" - szögezte le. "A tesztek egyértelműen bebizonyították az elmúlt hetekben, hogy ez a vezeték a jelenlegi műszaki állapotában képtelen arra, hogy folyamatosan, nagy nyomáson, nagy mennyiségű kőolajat szállítson" - folytatta.
"Ez a fizikai valóság, ezt pedig figyelembe kell venni akkor, amikor az ország energiaellátását tervezzük" - tette hozzá.
A miniszter végül arról is beszámolt, hogy ezt a helyzetet már kétszer megvitatta amerikai kollégájával, legutóbb másfél héttel ezelőtt, és Marco Rubio mind a két alkalommal megerősítette, hogy figyelembe kell venni a földrajzi adottságokat és tudomásul kell venni a valóságot.
"De még egyszer mondom, a nyugat-európaiak megpróbálják átverni a világot azzal, hogy azt mondják magukról, hogy nem vásárolnak orosz kőolajat, miközben azt megteszik kerülőúton, s minket vádolnak, akik pedig a teljes orosz kőolajexport 2,2 százalékát vásároljuk meg. A tények, a számok makacs dolgok" - összegzett.
Ripost hírek
