Svédországban mindennapossá váltak a bandaháborúk

Peter Hummelgaard dán igazságügyi miniszter határozott választ ígért a közelmúltban svéd tinédzserek által Dániában elkövetett lövöldözéssorozatra – írja az Euractiv dán lapokra hivatkozva. Felmerült az a lehetőség is, hogy visszaállítják a határellenőrzést Svédország és Dánia között.  A bejelentés azután történt, hogy a svéd rendőrség korábban letartóztatott egy 24 éves férfit és egy nőt, akikről feltételezik, hogy ők állnak egy koppenhágai kioszkban történt robbantás mögött.

Ezt megelőzően a dán rendőrség letartóztatott két 17 éves és egy 16 éves, svéd állampolgárságú fiatalt Koppenhágában és Koldingban elkövetett lövöldözés miatt. A Dániában végrehajtott támadásokat Peter Hummelgaard  „hatalmas kihívásnak” nevezte. Értékelése szerint a svédországi  Malmőt  Dániával összekötő Öresund híd mindkét oldalán konfliktusok dúlnak bűnözői körökben.
„Egy beteg és nagyon rothadt kultúrát tükröz, hogy a svédországi bandakörök olyan üzleti modellt építettek fel, amelyben tinédzsereket bérelnek fel Svédországban bűncselekmények elkövetésére, és ezt most megkísérelték Dániában is elterjeszteni” – nyilatkozta a miniszter.
Torben Svarrer, a dán rendőrség súlyos bűncselekményekkel foglalkozó osztályának vezető nyomozója a TT híradónak elmondta, hogy feltártak olyan eseteket, amikor svéd tinédzserek 200 ezer koronás vagy annál nagyobb összeget kaptak dán bűnözői csoportoktól azért, hogy súlyos bűncselekményeket kövessenek el Dániában. 

A már említett koldingi lövöldözésben egy férfit legalább háromszor lábon lőttek, a koppenhágai lövöldözésben pedig a nørrebrói Blagards Plads téren senki sem sérült meg.
A dán igazságügyi miniszter által említett belső határellenőrzést ideiglenesen akkor lehet bevezetni, ha a közrendet vagy a belső biztonságot súlyos veszély fenyegeti.

Svédországban mindennapossá váltak a bandaháborúk, lövöldözések és a robbantások, az ország már elismerten is 50-60 „no-go zónával” rendelkezik, ahol nagyon komoly probléma a bűnözés, és ezek mind a nagyvárosokhoz kötődnek, azon belül is azokhoz a részekhez, ahol nagyon sok migrációs hátterű ember él – mondta korábban az Alapjogokért Központ vezető elemzője az M1-en annak kapcsán, hogy például egy 14 éves lányt ölt meg két migrációs hátterű fiatal. Egy statisztikai adat szerint Svédországban idén eddig 148 lövöldözés történt, amelyekben 20-an meghaltak és 26-an megsebesültek. Tavaly több mint 60 ilyen haláleset történt.

Dornfeld László kiemelte: a fiatalkorúak egyre inkább érintettek elkövetői oldalon is, hiszen a bűnbandák felismerték azt, hogy aki fiatalkorú, az nem büntethető a svéd jogszabályok szerint, így „innentől kezdve rájuk lehet a piszkos munkát osztani”. Hozzátette: a fiatalkorúak sokkal kevésbé körültekintőek, így sokkal több az olyan áldozat is, aki csak véletlenül arra járt, de semmi köze egy leszámoláshoz.

Hangsúlyozta: ezek problémák a nagyvárosokhoz kötődnek, azon belül is azokhoz a részekhez, ahol nagyon sok migrációs hátterű ember él. Egyértelműen ők azok, akik részt vesznek az alapvetően drogterjesztéshez köthető leszámolásokban, a piac uralásáért folyik ugyanis a harc a rivális bandák között.

Dornfeld László szerint úgy tűnik, Svédország „egyfajta álomból ébredt fel”. Eddig komolyan elhitték azt, hogy egy nyitott befogadó társadalom létrehozásával csak még jobban erősebbé válhat Svédország.

De kiderült, hogy ezeket az embereket nem lehet integrálni a svéd társadalomba, mert „nem munkaalapon”, hanem egyéb ideológiai szempontok szerint kerültek az országba.

Az elemző katasztrofálisnak nevezte, hogy Svédországban hova fajult a befogadó migrációs politika. Teljesen más a szocializációja ezeknek az embereknek, és Európában másutt is elkülönültek fizikailag is. Azokon a területeken, ahol többségbe kerültek, a saját törvényeik szerint élnek – fejtette ki az elemző.

Hozzátette: a fogadó állam tisztelete abszolút nem jellemző rájuk, és „ez a probléma most gyakorlatilag Svédország kormányának a képébe robbant, de az egész társadalomnak is, hiszen ma már nem lehet elfedni azt a valóságot, ami kialakult”. Dornfeld László szerint ennek is volt köszönhető, hogy Ulf Kristersson svéd miniszterelnök és a mögötte álló jobboldali szövetség nyert a választáson.

Az embereknek elegük lett a baloldali bevándorláspolitikából, ami évtizedeken keresztül jellemezte az országot, és a változásra szavaztak. Ugyanakkor a svéd kormányzat nem tud és nem is mer erélyesen fellépni a rá nehezedő nyomás miatt, így csak „tűzoltásra” van elegendő erejük.

Felhívta a figyelmet arra: ha mostantól egyetlen migráns se érkezne, akkor is ott van a probléma, hogy a „no-go zónákban” generációk élnek, akik nem a helyi kultúra szerint szocializálódtak.

Ezeken a területeken a hatalmas bűnözés miatt megélhetési gondok keletkeznek, hiszen a cégek elköltöznek, nem lesz elég munkahely, tökéletes táptalajt nyújt a radikális iszlámnak például, ami később aztán terrorcselekményekhez vezethet az adott országokban – fejtette ki Dornfeld László.

Szóba került egy svédországi gyermekgyilkosság is

A döbbenetes eset a svédországi Landskronában történt, a két elkövető 15 év alatti lehet a rendőrség szerint, az áldozat egy 14 éves lány. Úgy tudni, a migrációs hátterű elkövetők barátnői voltak az áldozatnak.

Hozzátette: a nyomozás folyamatban van, eddig annyit lehet tudni az esetről, hogy a lány egy pizsamapartira indult barátaival, majd kegyetlenül megkínozták egy ipari területen, és állítólag késszúrásokkal végeztek vele.

Az egyik svéd újság szerint a torkán is sérülhetett – közölte a tudósító. Azt mondta, az elkövetők minden bizonnyal nem svédországi születésűek voltak, hanem migrációs hátterűek. A helyszín is igazolja ezt, valamint azok a források, amelyek megszólaltak a „fősodratú médiát kivéve”.

A tudósító rámutatott arra is, hogy a fiatalok által elkövetett bűncselekmények egyre jelentősebbek, mert az ő büntethetőségük jelenleg rendkívül alacsony.

Svédországnak szigorúbb büntetéseket kellene hozni a szervezett bűnözéssel és az erőszak fokozódásával szembeni fellépés érdekében – hangoztatta  az ország rendőrfőparancsnoka a kormány által megrendelt jelentés következtetéseit ismertetve.

A Petra Lundh országos rendőrkapitány vezetésével készült jelentés mintegy 50 jogsértésért járó büntetés szigorítását szorgalmazza. „Úgy véljük […], hogy a bűnügyi reform mintegy 16 ezer évvel növelné az évente kiszabott büntetéseket” – mondta a rendőrfőnök egy sajtótájékoztatón.

A Svéd Bűnmegelőzési Nemzeti Tanács (BRA) szerint

2024-ben 18 700 évnyi börtönbüntetést szabtak ki összesen.

A jelentéssel kapcsolatban Gunnar Strömmer igazságügy-miniszter is hangsúlyozta, hogy ideje felülvizsgálni az 1960-1980-as évekből örökölt svéd büntetési rendszert, tekintettel arra, hogy a társadalom azóta „sokat változott”.

„Nem lehet nem kiemelni a szervezett bűnözést, amely maholnap a rendszert fenyegeti, és amely idővel azzal a veszéllyel jár, hogy átveszi az uralmat a szabad és nyílt társadalmunk felett” – figyelmeztetett a miniszter.

Strömmer emlékeztetett, hogy

2012 és 2022 között megháromszorozódott a halálos kimenetelű lövöldözések száma Svédországban.

A BRA szerint a lőfegyverekkel elkövetett erőszakcselekmények évente minden egymillió lakos közül négynek okozzák a halálát, és ez a szám jóval magasabb, mint az 1,6 fős európai átlag.

A csütörtökön ismertetett jelentésben egyebek mellett a többszörös jogsértést elkövető elítéltek büntetésének növelését ajánlják, akár életfogytiglani elzárásra.

A svéd kormány korábban bejelentette, hogy megállapodott Észtországgal hatszáz, a skandináv országban elítélt rab átszállításáról egy észtországi börtönbe. Az egyezmény – amennyiben a két ország parlamentje is ratifikálja – jövő júliusban lép életbe.

A tájékoztatás szerint a megállapodás 18 év feletti férfiakra vonatkozik, akik Tartu város börtönében folytatják büntetésük letöltését.

„Az egész börtön Svédország rendelkezésére fog állni” – közölte a sajtóval Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter, hangsúlyozva, hogy hazája börtönrendszere óriási nyomásnak van kitéve.

„Ilyen helyzetben szükség volt egy bővítési tervre” – szögezte le.

Stockholm a tervek szerint minden elítélt ellátásért 8500 eurót fizet havonta, amely még így is jutányosabb ár, mint a svédországi költségek, amelyek 11 500 euróra rúgnak.

Svédország az utóbbi évtizedben elharapódzó,

különböző bandák által elkövetett erőszakhullám nyomán szigorított a törvénykezésén, így megnőtt a börtönbüntetésre ítéltek száma is.

Az országos börtönparancsnokság adatai szerint májusban 5235 börtöncellában mintegy 7300 rabot tartottak fogva, ami 141 százalékos kihasználtságot jelentett. A parancsnokság előrejelzése szerint akár harmincezer embert is börtönbe zárhatnak az elkövetkezendő tíz évben.

Svédország nem az első ország, amely külföldre szállítja az elítélteket: a Belgiumban és Norvégiában elítélt bűnözők egy részét hollandiai, a Dániában elítéltek egy részét pedig koszovói börtönökben őrzik.

Svédország történetének legsúlyosabb tömeggyilkossága – az ország sűrűbben lakott vidékeinek közepén, a Stockholm magasságában fekvő Örebro városában történt, legalább tizenegy halálos áldozattal járó keddi ámokfutás – ráirányítja a figyelmet a skandináv államban az utóbbi esztendőkben jellemzővé vált állapotokra. 

 Az elmúlt évtizedekben Svédország mintegy kétmillió bevándorlót fogadott be, mára a 10,5 milliós lakosság egyötöde migrációs hátterű. 2015 után, az új menekülthullámmal együtt rengetegen érkeztek Szíriából, Irakból, Afganisztánból. Aligha cáfolható, hogy a Svédországot sújtó bűnözési hullám az ellenőrizetlen migráció következménye. A százezer főre jutó lőfegyveres gyilkosságok számában ugyanis csak Albánia előzi meg a skandináv országot. Pedig a Guardian szerint 2010-ben még csak a 14. helyen voltak.

Migrációs hátterű fiatalok ülnek a svéd börtönökben

A 2015-ös migrációs hullámban népességre vetítve Svédországban regisztrálták a legtöbb menekültet az EU-ban, 163 ezer embert. Stockholm ma már pénzt adna a migránsoknak, egyebek mellett hárommilliárd svéd koronát különített el hazatelepülési támogatásra. Ulff Kristersson koalíciója 2022-ben lépett hivatalba azt ígérve, hogy visszaszorítják a szervezett bűnözést. Nem sikerült. A hivatalos statisztikák szerint, a halálos kimenetelű lőfegyveres támadások száma az elmúlt években csökkent ugyan, de a bombatámadások száma megnőtt.

Az MCC Brussels egy korábbi jelentése szerint 2013 és 2017 között a gyilkosságok, emberölések és kísérletek kétharmadát bevándorlók vagy azok gyermekei követték el. 

A Svéd Bűnmegelőzési Nemzeti Tanács (BRA) adatai azt mutatják, hogy 2024-ben 18 700 évnyi börtönbüntetést szabtak ki összesen. A jelentéssel kapcsolatban Gunnar Strömmer igazságügy-miniszter hangsúlyozta, hogy ideje felülvizsgálni az 1960-1980-as évekből örökölt svéd büntetési rendszert, tekintettel arra, hogy a társadalom azóta „sokat változott”.
 

– figyelmeztetett a miniszter.
2012 és 2022 között megháromszorozódott a halálos kimenetelű lövöldözések száma Svédországban. A BRA szerint a lőfegyverekkel elkövetett erőszakcselekmények évente minden egymillió lakos közül négynek okozzák a halálát, és ez a szám jóval magasabb, mint az 1,6 fős európai átlag.
A bandák egyre több kiskorút toboroznak - írja fluter.de. Khaledet például pénzzel csábították el. Ő most egy fiatalkorúak börtönében ül, és tíz évvel ezelőtt családjával Líbiából Svédországba menekült. „A fiatalok identitást szeretnének” – magyarázza Mats Lindström. „Ha lelősz valakit a hálózatodért, tiszteletet kapsz.” Lindström rendőrségi nyomozóként dolgozik Rinkebyben, Stockholm északnyugati külvárosában.
A rendőrségi térképen ez a terület sötétvörössel van jelölve – „különösen veszélyeztetett terület”. A hatóságok így írják le a magas bűnözési rátával és társadalmi kirekesztéssel sújtott környékeket. Az utcákat az 1960-as és 1970-es évekből származó lakótömbök uralják. Rinkeby lakosságának 92 százaléka migráns. A lakosok többsége keveset keres. A bankok és a posta évekkel ezelőtt elköltözött. A nyelvi integráció gyakran nehéz ebben a környezetben, és a fiatalok könnyű prédájává válnak a drogbandáknak.