POLITIK
Meghökkentő meghívás.
Ha „Ukrajna adminisztrációjának vezetője” kész a kétoldalú találkozóra, akkor az oroszok szerint el kell utaznia Moszkvába.
„Ha Zelenszkij kész találkozni, jöjjön el Moszkvába”– jelentette ki szerdán Pekingben az orosz elnök a Kremlnél akkreditált újságírók csoportjának nyilatkozva.
Putyin ismételten kétségbe vonta, hogy az ukrán alkotmány szerint Volodimir Zelenszkij legitim államfő-e.
Mint fogalmazott, találkozni vele jelenlegi státusában „a semmibe vezető út”.
Elfogadhatatlannak nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnök moszkvai csúcstalálkozóra vonatkozó javaslatát szerdán a kijevi vezetés.
Andrij Szibiha külügyminiszter szerint legalább hét ország, köztük Ausztria, a Vatikán, Svájc és három Arab-öböl menti ország is jelentkezett lehetséges házigazdaként egy ilyen találkozóra.
„Ezek komoly javaslatok és (Volodimir) Zelenszkij (ukrán) elnök bármikor kész egy ilyen találkozóra”
– írta Szibiha az X-en.
„Ugyanakkor Putyin továbbra is a bolondját járatja mindenkivel szándékosan elfogadhatatlan javaslatokkal” – hangoztatta az ukrán diplomácia vezetője.
Ha Ukrajna adminisztrációjának jelenlegi vezetője kész a kétoldalú találkozóra, akkor el kell utaznia Moszkvába – jelentette ki az orosz elnök szerdán Pekingben. Közölte, hogy ezt az álláspontot már Donald Trump amerikai elnöknek is kifejtette.
Vlagyimir Putyin mindamellett ismételten kétségbe vonta, hogy Volodimir Zelenszkij az ukrán alkotmány értelmében legitim államfő lenne,
és, mint mondta, már az ukrán alkotmánybíróság sem határozatképes az ügyben való döntéshez. Úgy fogalmazott: találkozni Zelenszkijjel jelenlegi státusában „a semmibe vezető út”.
Sem Vlagyimir Putyin orosz, sem Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem áll készen arra, hogy találkozzanak egymással a harcok lezárása érdekében – közölte álláspontját a konfliktusban gyakran közvetítőként fellépő Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan.
Erdogan még hétfőn, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján egyeztetett személyesen az orosz elnökkel a háború befejezésének lehetőségéről, ezt követően pedig telefonon beszélt ugyanerről Volodimir Zelenszkijjel.
Meglátása szerint jelenleg sem az ukrán, sem az orosz elnök nem áll készen arra, hogy találkozzon a másikkal.
A török elnök keddi nyilatkozatában azt is megjegyezte: a török kormány a tárgyalások szintjének fokozatos emelését támogatja, mert ebben látják a lehetőséget arra, hogy a békevágyat kézzelfogható eredmények is kövessék – írta a Sky News.
Vlagyimir Putyin és Donald Trump alaszkai csúcstalálkozóján az amerikai elnök arról beszélt, hogy az ő közvetítésével személyes találkozó jöhetne létre az orosz és az ukrán elnök közt a háború lezárása érdekében. A nyilvánosság előtt mindkét hadviselő fél azt közölte, hogy az elnökök készen állnak a találkozóra, de a meeting időpontját azóta sem tűzték ki.
Ahogy az sem ismert egyelőre, hogy hol rendeznék meg a találkozót. A lehetséges helyszínek közt Magyarország is felmerült már, de többek közt Törökország is esélyes erre, hiszen náluk korábban is tartottak már orosz–ukrán kétoldalú egyeztetéseket.
Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője a Rosszija 24 hírtelevízióban azt mondta, hogy a kormányzása alatt álló régió déli részének „végleges felszabadítása” után az orosz erők megkezdték a „biztonsági övezet” létrehozását Dnyipropetrovszk megyében.
A hadijelentés szerint az orosz fegyveres erők az elmúlt nap folyamán a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudtak nyomulni, a „különleges hadművelet” övezetében csaknem 1300 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.
A tárca a megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok, illetve haditechnikai eszközök között sorolta fel az ukrán kikötői infrastruktúra hadsereg által használt részét, egy drónösszerelő üzemet, több lőszer-, valamint anyag- és műszaki raktárt, egy harckocsit és 11 egyéb páncélozott harcjárművet, továbbá 158 repülőgép típusú drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedden közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást egy hadiüzem ellen az udmurtföldi Izsevszkben. A tájékoztatás szerint három tizenéves, akinek az ukrán szakszolgálatok pénz ígértek, egy nagy teljesítményű, házi készítésű robbanószerkezetet kíséreltek meg elhelyezni a vállalat bejárata közelében.
A fiatalkorúak ellen terrorcselekmény kísérlete címén indítottak büntetőeljárást.
Donald Trump szerint a „következő néhány napban” kiderül, milyen irányban lép tovább az orosz–ukrán háború ügyében. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt egy nyilvános eseményen kedden.
Az elnök újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, hogy „nagyon érdekes dolgok” jutottak tudomására, amelyekre a következő napokban fény derül. Hozzátette, hogy „meglátjuk, mit fognak tenni, és mi fog történni”, valamint közölte, hogy nagyon közelről követi az eseményeket az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Donald Trump felhívta a figyelmet arra, hogy a jövő héten újabb több mint 7 ezer ember veszti életét a két oldalon, amit „oktalan” veszteségnek nevezett.
Az amerikai elnök egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem tartja aggasztónak a Kínában tartott csúcstalálkozó, amelyen a kínai elnök mellett részt vesz az orosz elnök és az észak-koreai vezető. Kifejtette, hogy Kínának nagyobb szüksége van az Egyesült Államokra, mint az Egyesült Államoknak Kínára.
Egyben megismételte, hogy „nagyon jó találkozója” volt Alaszkában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel augusztus 15-én.
„Meg fogjuk látni, hogy kijön-e belőle valami, és ha nem, akkor más álláspontra helyezkedünk majd”
– fogalmazott Donald Trump a Fehér Házban.
A fenyegetés Oroszország felől napról napra nő, nem lehetünk naivak: egy nap Luxemburgot, Hollandiát vagy más országokat is elérhet – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára kedden Luxembourgban tartott sajtótájékoztatóján. Kiemelte ugyanakkor Donald Trump béketeremtésre irányuló tevékenységét, aki ezért tárgyalásokat folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és az Egyesült Államok részvételét ígérte Ukrajna biztonsági garanciáiban.
Mark Rutte azt mondta:
az orosz rakéták percek alatt elérhetik Európa bármely részét, ezért minden ország közvetlen fenyegetés alatt áll, függetlenül attól, mennyire van közel a frontvonalhoz.
Hangsúlyozta: az Egyesült Államok tisztában van ezzel, és teljes mértékben elkötelezett Európa és az Atlanti-övezet biztonsága mellett. A NATO-csúcson megerősítették a védelmi kiadások növelését, ebből jelentős rész közvetlen katonai védelemre jut.
Az orosz fenyegetés hatására az európai országok is összefogtak, és közös célként Európa és polgáraik védelmét tűzték ki, mert közös erőfeszítésekkel lehet biztonságosabb jövőt teremteni
– tette hozzá.
Rutte kiemelte, hogy Donald Trump amerikai elnök számára elsődleges cél az ukrajnai háború befejezése, ezért tárgyalásokat folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és az Egyesült Államok részvételét ígérte Ukrajna biztonsági garanciáiban.
A tartós békéhez elengedhetetlen egy erős ukrán hadsereg, amelyet a NATO segít felépíteni, valamint a szövetségesek által nyújtott biztonsági garanciák, hogy Oroszország a jövőben ne fenyegethesse Ukrajnát – húzta alá.
Arra is kitért, hogy a békefolyamat még kezdeti szakaszban van, de Trump elkötelezett a háború lezárása mellett, és vezető szerepe kulcsfontosságú Putyin tárgyalóasztalhoz ültetésében. Két fő cél van: a két vezető közötti tárgyalások előmozdítása, valamint biztonsági garanciák kidolgozása az európaiakkal és az amerikaiakkal a tartós béke érdekében. A korábbi megállapodások – a budapesti memorandum és a minszki egyezmények – tanulságai alapján most olyan rendszert kell kialakítani, amely megakadályozza, hogy Oroszország a jövőben újra megtámadja Ukrajnát vagy a NATO-t. Az európaiak és az amerikaiak szoros együttműködésben dolgoznak ezen, Trump részvételi ígérete pedig áttörést jelentett – taglalta.
Végül kiemelte, hogy az Egyesült Államok elkötelezett a NATO mellett, ugyanakkor jogos elvárás, hogy Európa és Kanada arányosan járuljon hozzá a védelmi kiadásokhoz, amiről Hágában megállapodás született.
Észak-koreai különleges erők „bátran és hősiesen küzdöttek” a kurszki régióban, ahol sikeres betörést hajtottak végre az ukrán erők, és segítettek az elfoglalt területek felszabadításában – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Pekingben, a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemle után Kim Dzsongün észak-koreai vezetővel folytatott találkozóján.
Dél-Korea titkosszolgálata szerint Phenjan tavaly óta több mint 15 ezer katonát küldött Oroszországba. Emellett Észak-Korea tüzérségi lőszert, rakétákat, valamint ezek indítórendszereit szállította Oroszországnak.
Az orosz elnök kijelentette: Moszkva soha nem feledi az észak-koreai katonák és családjaik áldozatait. Az orosz nép nevében szeretném megköszönni Észak-Korea részvételét a közös harcban – tette hozzá Putyin.+
Kim Dzsongün közölte, hogy Phenjan és Moszkva együttműködése jelentősen erősödött azóta, hogy a két ország tavaly júniusban az észak-koreai fővárosban tartott csúcstalálkozón stratégiai partnerségi megállapodást írt alá.
Bár Kim nem említette konkrétan a háborút, hangsúlyozta: ha van bármi, amit tehet Oroszországért és az orosz népért, azt testvéri kötelességnek tekinti, és kész minden lehetséges módon segítséget nyújtani.
A két vezető a kínai katonai díszszemle alkalmából utazott Pekingbe, ahol Hszi Csin-ping kínai államfő mellett állva tekintették meg a parádét.
Ripost hírek
