Orbán Balázs: Az elmúlt 10 év migrációs nyomása csak a kezdet

Az elmúlt tíz év migrációs nyomása csak a kezdet ahhoz képest, ami az elkövetkezendő tíz évben fog történni Európában – jelentette ki a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán kedden.

Orbán Balázs bejegyzésében felidézte a 10 évvel ezelőtti röszkei eseményeket, amikor – értékelése szerint – valami végképp megváltozott.

„Magyarország határait elérte a 21. század egyik, ha nem a legnagyobb civilizációs kihívása, a migrációs válság. Erő, lélekjelenlét és bátorság kellett ahhoz, hogy ne sodorjon el bennünket. Felvettük a kesztyűt, és megállítottuk a migránsáradatot. Helyesen tettük ”

– fogalmazott, hozzáfűzve, hogy ezzel szemben „Európa liberális vezetése kétszeresen is elbukott a válságkezelés során”, mert „azt üzente migránsok millióinak, hogy nem is akarja megállítani őket, jöjjenek nyugodtan”, illetve azt, hogy „ha le akarnak telepedni, nem kell európaivá válniuk, majd Európa válik olyanná, amilyenné ők szeretnék.”

Orbán Balázs kiemelte:

„ennek következménye, hogy Európa most összemérhetetlenül rosszabb helyzetben van, mint tíz évvel ezelőtt. Az európai határokat ostromló külső fenyegetés mára a nyugati társadalmakat belülről zilálja szét: párhuzamos társadalmak, mindennapos utcai erőszak, migráns hátterű bűnbandák, terrorveszély és napról napra növekvő társadalmi feszültség. ”

„Európa ma a migráció következtében kevésbé erős, kevésbé összetartó, kevésbé biztonságos és – mivel a Nyugat lemondott az alapvető kulturális értékeiről – kevésbé európai” – tette hozzá.

A politikai igazgató úgy fogalmazott: a fenyegetés nem tűnt el – épp ellenkezőleg, nagyobb, mint valaha. A múlt sikereiből nem következik, hogy a biztonságunk a jövőben is garantált. Brüsszel továbbra is beengedné és szétosztaná a migránsokat Európán belül, valamint továbbra is bünteti Magyarországot azért, mert ellenáll.

„A migránsbarát politika kikényszerítéséhez rendre meg is találják a magyarországi szövetségeseiket – most sincs ez másként”

– hangsúlyozta.

Orbán Balázs posztjában emlékeztetett:

„a kormány az elmúlt tíz évben sikeresen védte meg Magyarországot, de ez nem elegendő, ugyanis – mint írta – az elkövetkezendő tíz év arról fog szólni, hogy továbbra is mi hozhatjuk-e meg a döntést arról, hogy kivel akarunk együtt élni, vagy Brüsszel mondja meg nekünk. ”

„Elég egyetlen rossz döntés!” – hangsúlyozta Facebook-oldalán a kormánypárti politikus.

Orbán Viktor a röszkei ostrom 10. évfordulóján: A haza nem eladó, a magyar emberek biztonsága nem lehet alku tárgya

„Tíz év. Egy évtized. Ennyi ideje védjük a hazánkat és Európát az illegális migrációtól. Tíz éve vezettük be a jogi határzárat” – emlékezett vissza Orbán Viktor a közösségi oldalán a közel tíz éve, 2015. szeptember 16-án történt röszkei migránsostromra. A miniszterelnök értékelte, milyen különbségek vannak a határait megvédő és a migránsokat ellenőrizetlenül beengedő országok közbiztonsága között, majd megígérte: ahogy eddig, úgy ezután is megőrzi a migránsmentes Magyarországot.

A túlnyomórészt közel-keleti, illetve észak-afrikai országokból érkezők a nem sokkal korábban elkészült határzárat elképzelhetetlen brutálissal támadták meg. A husángokkal, kövekkel, vizes palackokkal, égő fáklyákkal felfegyverkező illegális bevándorlók Röszkénél több hullámban támadtak a magyar rendőrökre, akiknek vízágyút is be kellett vetniük velük szemben. A 2015. szeptember 16-án kora délután kezdődött, és egész nap zajló döbbenetes eseményeknek több száz sebesültje volt.

A döbbenetes események krónikáját a hirado.hu állította össze.

• 2015-ben sok százezer ember indult meg Európa felé, főleg az arab világból.
• A migránsáradat rendkívül súlyosan érintette a Nyugat-Európába tartók számára tranzitútvonalat jelentő Magyarországot.
• A magyar kormány műszaki határzárat épített ki a déli határon az áradat megfékezésére.
• 2015. szeptember 16-án az erőszakos migránsok átszakították a határkerítést és megtámadták a magyar rendőröket.
• A felfegyverkezve támadó migránsok ellen a rendőrök vízágyúval és könnygázzal védekeztek.
• A hatóságok terroristákat is elfogtak, a bűncselekmények ügyében jogerős bírósági ítélet is született.
• Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország elleni felfegyverkezett támadásként értékelte a röszkei eseményeket.

Tíz évvel ezelőtt, 2015-ben Európa és azon belül is különösen Magyarország rég nem látott viharos időket élt át. A különösen egyes közel-keleti, valamint észak-afrikai országokban zajló konfliktusok, polgárháborús állapotok, idegen fegyveres beavatkozások, terrorcselekmények vagy éppenséggel a gazdasági nehézségek, a jobb élet reménye sok százezer embert sarkallt arra, hogy hazájukat elhagyva Európa felé vegyék az irányt.

A migránsok áradatának nagy lökést adott a német szövetségi kormány, illetve személy szerint Angela Merkel kancellár meghívólevele, mely azt tartalmazta, hogy Németország gyakorlatilag válogatás nélkül mindenkit hajlandó befogadni, különös tekintettel a polgárháború sújtotta Szíria felől érkezőkre.

Magyarország a Nyugat-Európa felé tartó migránsoknak tranzitútvonalat jelentett

Mivel a szervezett embercsempész-bűnbandák által a balkáni útvonalakon, zöldhatárokon keresztül érkezők számára Magyarország jelentette a legfőbb tranzitútvonalat Ausztria, illetőleg Németország irányába, a migránsáradat Magyarország, a magyar emberek számára rendkívüli nehézségeket jelentett. Az országban megjelenő migránsok szinte mindenütt káoszt, felfordulást, rendetlenséget okoztak, és az események már a 2010-ben hivatalba lépő második Orbán-kormány, illetve annak belügyminisztere, Pintér Sándor munkája nyomán jelentősen javuló közbiztonság ismételt romlásával fenyegettek.

Sokan emlékezhetnek a Keleti pályaudvarnál történtekre, az ott összegyűlő több ezer illegális bevándorló által okozott káoszra, a hulladékhegyekre, vagy éppenséggel azokra az eseményekre, amikor a migránsok az M1-es autópályán vonultak Ausztria felé, hosszú időre megbénítva a sztráda forgalmát.

Lakatos Tibornak, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közrendvédelmi főosztályvezetőjének akkori közlése szerint 2015 januárjától kezdődően szeptemberig közel 200 ezer ember lépte át illegálisan Magyarország határait, és több mint ezer embercsempésszel szemben kellett eljárniuk a magyar hatóságoknak.

A főosztályvezető a 2015. szeptember 10-i sajtótájékoztatón számos, a migránsok által már addig elkövetett erőszakos bűncselekményről számolt be. Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal helyettes főigazgatója pedig elmondta, hogy 2014-es 1,8 milliárd forinttal szemben 2015 augusztusáig már 2,5 milliárd forintot kellett menekültellátásra fordítania a hivatalnak.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások akkori minisztere a Magyar Idők című lapnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy Magyarország naponta 4300 forintot kell fordítania egy bevándorló ellátására, ami több, mint egy minimálbéren foglalkoztatott ember egynapi keresete.

Az akkori bevándorlással kapcsolatos hangulatkeltést jól jellemzi, hogy ugyanezen tájékoztatón Csiszér-Kovács Viktória, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a menekültek ellátásával kapcsolatban szemenszedett hazugságnak nevezte a New York-i központú Human Rights Watch emberi jogi szervezet kifogásait, amelyekben a körülményeket tették szóvá, és úgy értékelték, hogy a magyar hatóságok állatként viselkednek a „menekültekkel”.

A déli határt az illegális migránsoktól védő kerítés 2015 szeptemberére készült el

A fenti események késztették a magyar kormányt arra, hogy műszaki határzárat alakítson ki, ennek kiépítése júliusban kezdődött meg, és a határzár kerítéssel, szögesdróttal szeptember 14-re készült el, egy nappal később pedig érvénybe lépett az a jogszabály, mely szerint a műszaki határzár átlépése, megrongálása szabadságvesztéssel, illetve Magyarország területéről történő kiutasítással büntetendő.

Azokban a napokban az M5-ös autópálya mellett kialakított röszkei, úgynevezett áteresztő pont szerbiai oldalán már mintegy 3000 ember gyűlt össze, a migránsok szeptember 15-én, kedden elkezdték döngetni az átjárót lezáró vaskaput, és annak megnyitását követelték, közben a bevándorlók körében álhírek kezdtek terjedni arról, hogy a magyar kormány a határ megnyitását tervezi.

Délutánra a Horgos–Röszke gyalogos határátkelőhelynél és a röszkei áteresztőpontnál már több ezer migráns és több száz rendőr nézett egymással farkasszemet, a migránsok „Nyissák ki a kaput!”, „Éljen Merkel!” és „Szabadságot a szíreknek!” bekiabálásokkal tüntettek, illetve a röszkei sínre helyezett vasúti zárókocsi mellett álló kerítésnél egy majd százfős csoport került szóváltásba a rendőrökkel, miután megpróbálták átvágni a határzárat.

Kovács Zoltán kormányszóvivő előzőleg bejelentette, hogy a kormány a tömeges bevándorlás miatt válsághelyzetet hirdetett, amely addig marad érvényben, ameddig az szükséges. Az intézkedést Bács-Kiskun és Csongrád (ma Csongrád-Csanád) (vár)megyére terjesztették ki.

Nagyon nehezen sikerült megfékezni a magyar rendőröknek az erőszakos migránsokat Röszkénél (Fotó: MTI/Ujvári Sándor)

Az akkori helyszíni beszámolók szerint a határ szerb oldalán gyülekező illegális bevándorlók 2015. szeptember 16-án, szerdán, kevéssel délután 3 óra előtt átszakították a kerítést, a határt védő magyar rendőrök könnygázt is bevetettek, élő erővel, pajzzsal, sisakkal felszerelve védték a kerítésen tátongó rést. Kicsivel később egy vízágyút is a helyszínre irányítottak, hogy azzal is megerősítsék a határzár védelmét. A több ezer fősre duzzadt migránscsoporthoz folyamatosan érkeztek további bevándorlók nagyobb csoportokban Horgos felől, a magyar oldalról arab nyelven próbálták a migránsokat tájékoztatni hangosbeszélőn át, de a levegőben köröző helikopter miatt a hang elveszett. A túloldalon a határátkelő állomáshoz vezető út gyakorlatilag sátortáborrá vált.

Több hullámban támadtak rá a röszkei határt védő rendőrökre a migránsok

Ettől kezdve folyamatosan zajlottak a harci jelenetek, a husángokkal és kövekkel felfegyverkezett migránsok hullámokban támadták a rendőröket, akik vízágyúval és könnygázzal válaszoltak.

A szerb oldalon a szerb rendőrök, illetve határőrök tétlenül szemlélték az eseményeket. A helyszínre több mentőautó is érkezett.

Az MTI tudósítója azt tapasztalta, hogy több ezer migráns torlódott fel a Röszke 2 határátkelő felé vezető úton, ahol tábort vertek. A határ szerb oldalán, az utak mentén, illetve Magyarkanizsáról további migránscsoportok tartottak a magyar határ felé.

Az M1 akkori helyszíni tudósítása szerint a migránsok között voltak ugyan nők és gyermekek is, de egy nagyjából 300 emberből álló kemény mag volt az, amely folyamatosan agresszívan lépett fel a magyar rendőrök ellen: vizes palackokkal, égő fáklyákkal, kövekkel, fadarabokkal dobálták a határt védőket.

A magyar rendőrök könnygáz és vízágyú bevetésével fékezték meg az őket Szerbia felől dobáló illegális migránsokat Röszkénél (Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)

Ezt követően folytatódott az állóháború, a migránsok újabb fegyvert készítettek, gumiabroncsokat papírral tömtek ki, meggyújtották, és ezt dobták a rendőrök felé.

Hamar kiderült, hogy nem „szegény menekültek” érkeztek Röszkére

A korabeli, egyebek között a közmédia által készített felvételek is mindvégig ellentmondtak azoknak a baloldali médiumok által is sugallt vélekedéseknek, hogy a Magyarországra bejutni kívánók „békés, szerencsétlen, nehéz sorsú menekültek”, hiszen jól látható volt, hogy a határt erőszakosan ostromlók szinte kivétel nélkül erős, megtermett, kiváló fizikai állapotban lévő, magukat arcuk eltakarásával álcázni próbáló fiatal férfiak voltak.

Pintér Sándor belügyminiszter bejelentette, hogy 30 napra lezárják a röszkei határátkelőhelyeket, a döntést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter délután az M1-en erősítette meg, és kijelentette, hogy a szerb területről a magyar rendőröket támadó erőszakos, agresszív bevándorlók nem békés menekültek, és „egy masszív, agresszív népvándorlási kihívással állunk szemben”.

A tárcavezető elképesztőnek és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a bevándorlók így lépnek fel a magyar rendfenntartók ellen, szerb kollégáját, Ivica Dacicot pedig nyomatékosan arra kérte: lépjenek fel a migránsokkal szemben, hiszen azok szerb területről támadják a magyar határt. A minisztérium írásbeli jegyzéket is eljuttatott Belgrádba.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hangsúlyozta, a rendőrség minden törvényes eszközzel szavatolni fogja Magyarország biztonságát. Közölte, az összecsapásokban fél hatig húsz rendőr sérült meg. Két migránst, egy fiút és egy lányt a tiltakozók átdobtak a kerítésen magyar területre, a mentők őket is ellátták.

A támadás előtt a migránsok ultimátumot intéztek a rendőrséghez, azt követelték, engedjék be őket magyar területre, egyébként erőszakot fognak alkalmazni. A főtanácsadó kijelentette, a magyar rendőrség semmilyen ultimátumnak nem enged.

A rendőrség Röszkén higgadtan reagált, könnygázt és vízágyút is alkalmazott a migránsok támadásának visszaveréséhez

– mondta Bakondi György.

A főtanácsadó megjegyezte: nem látszik, hogy a tömeghez mások is csatlakoznának, de az sem, hogy a szerb rendőrség bármit is tenne, noha a migránsok a szomszédos ország területén vannak.

Az erőszakos eseményeket követően, miután a támadó migránsok belátták, hogy a magyar rendőrség nem engedi el az ügyet, nem adja fel a határ védelmét, Horgoson egyre többen döntöttek úgy, hogy inkább elindulnak Horvátország felé, és megpróbálnak ott bejutni az Európai Unió területére.

A Röszkén történtek egyik következményeként Ausztria, illetve Szlovénia is határellenőrzést vezetett be Magyarország felé, annak ellenére, hogy ezek az érintett országok valamennyien a schengeni övezethez tartoznak.

Nehezen állt helyre a rend Röszkén a migránstámadást követően

A röszkei közúti határátkelőhelyen a rend szeptember 16-án szerdán estére állt helyre, Bakondi György ezután azt közölte, hogy huszonkilenc, magyar területre behatoló, a rendőrökre támadó embert fogtak el, köztük egy azonosított terroristát is.

A döbbenetes események során több száz ember sebesült meg.

A magyar rendőrök a röszkei zavargást követően három nappal Győrben fogtak el egy először csak Ahmed. H. néven emlegetett szír férfit, aki az események egyik legfőbb irányítója volt, hangosbeszélőn hergelte az amúgy is felajzott tömeget, erőszakosan lépett fel a határ védőivel szemben, egy ideig még egy gyermeket is tartott a karjában, így próbálva saját magát védeni.

A szinte megmagyarázhatatlan módon szabadlábon lévő, korábban számos kiemelkedően súlyos bűncselekményt elkövető férfinál elfogásakor kilenc különböző olyan útlevelet is találtak, amelyek mindegyikében volt a schengeni térségbe is érvényes vízum.

A rendőrség közlése szerint a szír férfi egy olyan iszlám fundamentalista csoport tagja volt, amelyet terrorszervezetek fedőszervezetként is felhasználnak radikális személyek bizonyos országokba történő bejuttatásához.

Ahmed Hamed volt a röszkei mingránstámadás egyik legfőbb irányítója (Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)

Ahmed Hamedet egyebek között terrorcselekménnyel vádolta az ügyészség, védelmét Bárándi Péter, a Medgyessy-féle MSZP–SZDSZ-kormány igazságügyi minisztere látta el, aki védőbeszédében egyebek között objektív elhatározást szorgalmazott, illetve azt, hogy a politika maradjon távol a tárgyalóteremtől.

Az első fokon először kiszabott tízéves szabadságvesztés, majd ezt az ítéletet hatályon kívül helyező másodfokú döntés után a szír férfit 2018 szeptemberében végül jogerősen 5 évi szabadságvesztésre ítélték és 10 évre kiutasították Magyarország területéről. Liberális jogvédők, köztük az Amnesty International több ízben követelte a magyar hatóságtól azt, hogy ügyét ne kezeljék terrorcselekményként.

Ahmed Hamedet a kiszabott szabadságvesztésből 2019 januárjában feltételesen szabadlábra helyezték, idegenrendészeti őrizetét rendelték el, a férfit végül Ciprusra toloncolták ki.

Orbán Viktor miniszterelnök a röszkei erőszakos határtámadást követő pénteken a Kossuth Rádióban többek között úgy nyilatkozott: Szerbia irányából egy felfegyverkezett támadás érte Magyarországot, Szerbia ezt meg sem próbálta megakadályozni, a magyar rendőrök a testükkel védték a magyar államhatárt, miközben az emberiesség szabályait végig szem előtt tartották.

A kormányfő azt is hangsúlyozta: be akarják bizonyítani Európának, hogyha mindenki elvégzi a feladatát, el lehet hárítani a veszélyt, egyben a határvédelmet nevezte a legfontosabbnak, és bírálta a szerinte öngyilkos liberális politikát.

Orbán Viktor miniszterelnök egyik röszkei látogatása idején (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Orbán Viktor azt is mondta, hogy „amikor helyzet van, akkor mi délről, sem a szerbektől, sem a horvátoktól, nem számíthatunk segítségre” ,és még rosszabb hírként értékelte, hogy Magyarország Nyugatról sem számíthat segítségre, „onnan sem csitul majd a bennünket kritizáló hang”.

Magyar narratívák, nemzetközi visszhang

A hazai közbeszédben elsődlegessé vált, hogy a rendvédők állták a sarat, ezzel párhuzamosan a nemzetközi sajtó és civil szervezetek az eltúlzott mértékű rendvédelmi erő alkalmazását kritizálták. A magyar álláspont kezdetben a vezető nemzetközi irányvonaltól eltérő kivételnek minősült, azonban napjainkra a schengeni határok fokozott védelme teljeskörűen elfogadottá vált: a megfelelő iratok nélkül, szűretlenül érkező irreguláris bevándorlók nemkívánatosnak minősülnek.

Egy évtizeddel a zavargások után

A Corvinak.hu oldalon szeptember elején megjelent összegzés szerinti a „röszkei csata” a politikában, a médiában és a közbeszédben is szimbólummá vált. 2015 őszének jogszabályai és eljárási gyakorlatai azóta is meghatározzák a magyar menekültügyi és migrációs rendszer működését. Ugyanakkor strasbourgi emberi jogi és uniós bírósági ítéletek, valamint új politikai kompromisszumok (az EU új migrációs és menekültügyi csomagja) elkezdték átírni a kereteket. A magyar kormányzati irányvonal azonban továbbra is következetesen a schengeni határok szigorú őrzésén nyugszik.

A számos narratíva egyike szerint a röszkei csata a keresztény Európa védelmének jelképe a muszlimok beáramlásával szemben.

Ezen a tájon, alig negyven kilométerre Röszkétől, ellenben több mint háromszáz évvel korábban már összecsapott az európai keresztény világ az iszlám hitűekkel: ez volt a zentai csata – emlékeztetett rá a cikk szerzője.