Moszkva nem hajlandó tárgyalni a külföldi intervencióról

Oroszország elutasítja a tárgyalást az ukrajnai külföldi intervenció lehetőségéről – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki vlagyivosztoki sajtótájékoztatóján.

„Oroszország nem szándékozik megvitatni egy Ukrajnában történő, eredendően elfogadhatatlan és minden biztonságot aláásó külföldi beavatkozást, semmilyen formában, semmilyen formátumban. Ezt valamilyen módon tudatosítani kell bennük [a nyugati országokban], hogy amikor legközelebb ezt a témát mérlegelni akarják, legyen nekik egy támpontjuk ezzel kapcsolatban, Oroszország álláspontja formájában” – fogalmazott Zaharova a Keleti Gazdasági Fórumon.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök biztonsági garanciaköveteléseit Zaharova elfogadhatatlannak, „az európai szponzorok és az európai háborús párt” kezdeményezései másolatának minősítette. „Az a céljuk, hogy Ukrajnát megőrizzék az országunk elleni terrorizmus és provokációk hídfőállásaként. Ezek nem Ukrajna biztonságát garantálják, hanem veszélyt jelentenek az európai kontinensre” – mondta.

Megismételte Moszkva álláspontját, miszerint minden Ukrajnának nyújtott segítség csak meghosszabbítja „a kijevi rezsim agóniáját”, és magában hordozza a konfliktus eszkalálódásának komoly kockázatát a politikai-diplomáciai rendezéssel szemben.

Közölte, hogy Moszkva mérlegelni fogja azokat a nemzetbiztonsági kockázatokat, amelyeket Európa Oroszország határainál teremt, és reagálni fog rájuk. A szóvivő szerint úgy látják, hogy a NATO minden alap nélkül folytatja katonai infrastruktúrájának kiépítését a határok közelében, és fokozza a hadgyakorlatok intenzitását.

Hangot adott véleményének, miszerint az Ukrajnában meggyökeresedett korrupció és lopás miatt semmilyen pénz sem lesz elegendő Ukrajna helyreállításához, majd azt állította, hogy a humanitárius és katonai segélyt egyaránt rendszeresen megdézsmálják.

Marija Zaharova százszázalékos és primitív kacsának nevezte azt a The Financial Times brit lap által felröppentett hírt, amely szerint orosz beavatkozás nyomán Bulgáriában navigációs gondok léptek fel az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent szállító repülőgépnél.

Véleménye szerint ennek terjesztésével a cél a figyelem elterelése volt a Sanghaji Együttműködési Szervezet sikeres csúcstalálkozójáról.

Emmanuel Macron a francia fővárosba hívta a tettre készek koalícióját és az Ukrajnát támogató államok képviselőit. Sokan csak online jelentek meg. A résztvevők Donald Trump amerikai elnököt is felhívják, míg a helyszínen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen egyeztet Trump különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal.

Nem Oroszország dolga eldönteni, hogy a Nyugat küldhet-e csapatokat Ukrajnába vagy sem – jelentette ki Mark Rutte csütörtökön. A NATO-főtitkár, aki egy prágai biztonsági konferencián fogalmazott így, hozzátette:

„Miért érdekel minket, hogy Oroszország mit gondol az ukrajnai csapatokról?

Ukrajna szuverén ország. Nem nekik kell dönteniük” – fogalmazott Rutte, majd aláhúzta: Oroszországnak nincs vétójoga a nyugati csapatok Ukrajnába történő telepítésével kapcsolatban egy jövőbeli békeszerződés keretében. Mint fogalmazott: „Abba kell hagynunk, hogy Putyint túl hatalmassá tegyük”.

Mark Rutte NATO-főtitkár újságíróknak nyilatkozik a washingtoni Dirksen szenátusi irodaházban 2025. július 15-én (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo ScalzoMTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

Fogas kérdés: és ha lőnek?

Nyilván nem véltelenül esett egybe Rutte nyilatkozata a tettre készek koalíciójának csütörtök délelőtt, Párizsban összehívott ülésével. Beszámolók szerint 34, többnyire európai ország vezetője vesz részt csütörtökön a koalíció ülésén, amelyet Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök hívott össze ukrán kollégájuk, Volodimir Zelenszkij kérésére. A NATO vezetői, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökei is részt vesznek az ülésen.

Bár a The Guardian „telt házról” ír, a brit orgánum és a Le Figaro is megjegyzi, hogy sokan csak virtuálisan veszenek részt a tanácskozáson.

A koalícióban részt vevő országok három fő biztonsági garanciát terveztek Ukrajna számára, köztük

biztonsági erőket, légi járőrözést és tengeri aknamentesítő erőket

–írta az Euronews. A hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva hozzáteszi, hogy a résztvevők „háborús szimulációkra” is készülnek, hogy „biztosítsák a katonai képességek és tervek készenlétét minden eshetőségre”.

Az egyik legfontosabb kérdés továbbra is az, hogy „mit tegyünk, ha csapatokat küldünk (a helyszínre), és Oroszország ránk lő” – idézi az Euronews az egyik katonai forrást.

A háttérben Witkoff és Zelenszkij találkozik 

Moszkva csütörtökön figyelmeztetett, hogy nem hajlandó semmilyen formában tárgyalni az ukrán „külföldi beavatkozásról”, miközben egyes európaiak kijelentették, hogy készek csapatokat küldeni a konfliktus rendezése érdekében – tudósít a Le Figaro.

„Oroszország nem szándékozik tárgyalni az ukrán külföldi beavatkozásról, amely alapvetően elfogadhatatlan lenne és aláásná mindenféle biztonságot, bármilyen formában vagy formátumban is történjen” – jelentette ki Maria Zaharova, az orosz diplomácia szóvivője újságíróknak Vlagyivosztokban, Oroszország távol-keleti részén, a tettre készek kalíciójának találkozója előtt.

A Reuters brit hírügynökség jelentése szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki jelenleg Párizsban tartózkodik, csütörtökön, a helyszínen négyszemközt fog tárgyalni Donald Trump helyszínen tartózkodó különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal.

Európa élén, mélyrepülésben

Az Ukrajna pozícióit megerősíteni kívánó találkozó lehetőséget ad Emmanuel Macronnak, hogy saját magát vezető európai politikusnak tüntesse fel, miközben a köztársasági elnök legitimitása történelmi mélyrepülésben van: a „Le Figaro Magazin barométere” szerint az államfő elfogadottsága 2017 óta a legalacsonyabb szintet érte el.

A franciáknak mindössze 15 százaléka bízik benne,

ami még annál is jóval alacsonyabb, mint amit a sárga mellényes válság idején mértek.

Emmanuel Macron francia államfő (b) és Thierry Burkhard tábornok, a francia védelmi törzs főnöke nyitott tetejű katonai járművön a francia forradalom kitörésének évfordulóján, a Bastille napján rendezett katonai parádén a párizsi Champs-Élysées sugárúton 2025. július 14-én. Franciaország nemzeti ünnepén a párizsi várbörtön bevételének 236. évfordulóját ünnepelték. Macront az újságírók „Jupiterként” is emlegetik. (Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Abdaul Saboor)

Az újságírók által nagyzási hóbortja okáén Jupiterként is emlegetett Macron tehát, akinek legújabb, egy év alatt a negyedik kormánya pontosan négy napon belül minden bizonnyal elbukik egy bizalmi szavazáson, Ukrajna támogatóinak élén állva pozícionálja magát a meghatározó politikus szerepébe.

A brit védelmi miniszter szerint egyedül Donald Trump amerikai elnök tudja tárgyalóasztalhoz ültetni Vlagyimir Putyin orosz államfőt az ukrajnai rendezés ügyében.

John Healey, aki az Ukrajna támogatására kész országok nemzetközi koalíciójának csütörtöki párizsi értekezletén vesz részt, a BBC brit közszolgálati televízió hírmagazinjának nyilatkozva úgy fogalmazott: az amerikai elnök semmilyen lehetőségtől nem zárkózik el, és azon dolgozik, amit csak egyedül ő tud megtenni, ez pedig nem más, mint annak elérése, hogy az orosz államfő tárgyalóasztalhoz üljön.

Arra a felvetésre, hogy Putyin egyelőre ennek ellenére sem ült tárgyalóasztalhoz Ukrajnával, Healey a nemrégiben tartott alaszkai amerikai-orosz csúcstalálkozóra utalva kijelentette:

Trump azt már elérte, hogy Putyin egyáltalán tárgyaljon Ukrajnáról, és nem zárta ki további intézkedések meghozatalát, beleértve a nyomásgyakorlás fokozását célzó újabb szankciókat Oroszországgal szemben.

A brit védelmi tárca vezetője hangsúlyozta: az Ukrajnát segítő országok koalíciója is kész arra, hogy fokozza a Putyinra gyakorolt gazdasági nyomást.

Arra a kérdésre, hogy a koalíció milyen jellegű tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal az ukrajnai béke megteremtése érdekében, John Healey azt mondta: a tárgyalások egyik fő témája az, hogy mi áll Amerika és a többi demokrácia, köztük Nagy-Britannia érdekében.

A legszorosabb védelmi-biztonsági szövetségesi viszonyt London és Washington tartja fenn a koalíción belül, így „zárt ajtók mögött kemény dolgokat is tudunk egymásnak mondani, feladatunk azonban annak biztosítása, hogy Ukrajna folytathassa a harcot, de készen álljon a tárgyalásokra is” – mondta a brit védelmi miniszter a csütörtöki BBC-interjúban.

Hozzátette: az Ukrajnát támogató országok koalíciójának dolga az, hogy hosszú távon is kitartson Ukrajna mellett és biztosítsa a békét, amikor ez majd elérkezik.

Healey nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni a béke biztosítására Ukrajnába telepítendő európai haderőről, amely a támogató országok koalíciója által felvázolt tervek egyik központi eleme.

Az országcsoport a minap virtuális csúcstalálkozót tartott, amelyen részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és J. D. Vance amerikai alelnök is.

A megbeszélésen – amelyen Keir Starmer brit kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár elnökölt – a londoni miniszterelnöki hivatal akkori tájékoztatása szerint egyetértés született arról, hogy Ukrajnának robusztus és hiteles biztonsági garanciákat kell nyújtani, és az Ukrajnát támogató országok koalíciója kész arra, hogy aktív szerepet vállaljon ebben, beleértve az ilyen jellegű biztosítékokat nyújtó erők telepítését az ellenségeskedések beszüntetése után.

Vlagyimir Putyin szerdán közölte Kijevvel, hogy van esély a háború befejezésére tárgyalások útján, „ha a józan ész kerekedik felül”. Hangsúlyozta azonban, hogy bár ezt az utat részesítené előnyben, készen áll fegyverrel is véget vetni a konfliktusnak, ha ez az egyetlen lehetőség.

Az orosz elnök Pekingben beszélt erről a Győzelem Napja parádé alkalmából tett látogatása végén, amelynek során megállapodást kötött egy új gázvezeték építéséről Kína felé. Putyin úgy fogalmazott, „bizonyos fényt lát az alagút végén”, tekintettel arra, hogy szerinte az Egyesült Államok őszinte erőfeszítéseket tesz a második világháború óta Európa legnagyobb szárazföldi háborújának rendezésére – írja a Reuters.

„Úgy tűnik számomra, hogy ha a józan ész felülkerekedik, akkor lehetséges lesz megegyezni egy elfogadható megoldásban a konfliktus lezárására. Ez az én feltételezésem”

– mondta újságíróknak.

„Különösen azért, mert látjuk a jelenlegi amerikai adminisztráció, Donald Trump elnök kormányának hozzáállását, és nemcsak a nyilatkozataikat, hanem őszinte vágyukat is, hogy megtalálják a megoldást.”

„Úgy gondolom, hogy bizonyos fény látszik az alagút végén. Majd meglátjuk, hogyan alakul a helyzet” – folytatta, majd kiemelte, ellenkező esetben „fegyverrel kell megoldanunk minden előttünk álló feladatot”.

Putyin ugyanakkor nem mutatott hajlandóságot arra, hogy enyhítsen régóta hangoztatott követelésein, köztük azon, hogy Ukrajna mondjon le a NATO-csatlakozásról, valamint szüntesse meg azt, amit Moszkva az orosz ajkúakkal szembeni diszkriminációnak nevez. Azt mondta, kész tárgyalni Volodimir Zelenszkijjel, ha az ukrán elnök Moszkvába érkezik, majd hozzátette, bármilyen találkozónak alaposan előkészítettnek kell lennie, és kézzelfogható eredményt kell hoznia.

Reagálva a moszkvai találkozóra, Ukrajna külügyminisztere „elfogadhatatlannak” nevezte, hogy az orosz főváros legyen egy ilyen találkozó helyszíne.