Minden kezdeményezést támogatunk, ami közelebb visz a békéhez

Az elmúlt néhány hónapban több háborús konfliktust is sikerült a megoldás irányába vinni a világban. Sajnos ez alól pont az a háború képez a leginkább kivételt, ami hozzánk a legközelebb van, ezzel még nagyobb veszélyt jelent ránk nézve – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán hétfőn reggel.

A miniszter a Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: normál esetben az ENSZ Közgyűlése a béke reményét hozhatná el, de látva az eszkalációs eseményeket és a háborúpárti álláspontokat nincsenek illúzióink.

Ugyanakkor ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy ne kellene mindent megtenni annak érdekében, hogy az ENSZ közgyűlése közelebb vigyen minket a béke ügyéhez – tette hozzá.

„Ezért a következő egy hétben mi minden olyan kezdeményezést támogatni fogunk, ami közelebb visz a béke ügyéhez és el fogunk utasítani mindent, ami az eszkaláció kockázatát jelenti”

– jelentette ki Szijjártó Péter.

„Hajnalban már New Yorkban kezdünk!” – írta a bejegyzésben.

Alapvető reformokra szorul az ENSZ, mert a Biztonsági Tanács tagjai vétójukkal túl gyakran gátolják a nemzetközi közösség béketörekvéseit, miközben a szervezet egyre nagyobb pénzügyi nyomás alatt áll - jelentette ki Annalena Baerbock, az ENSZ-közgyűlés elnöke pénteken a német médiában. Reem Alabali Radovan fejlesztési miniszter pedig bejelentette: Berlin 30 millió eurós segélyt tervez eljuttatni a Palesztin Hatóságnak.

A korábban német külügyminiszteri posztot betöltő Baerbock kiemelte, hogy a vétójog túl gyakori alkalmazása megbénítja a világszervezet cselekvőképességét és aláássa tekintélyét. Példaként a gázai háborút és az Ukrajna elleni orosz agressziót említette, amelyekben szerinte az ENSZ nem tudott érdemi befolyást gyakorolni. "Ezt nem szabad tovább tűrni" - mondta a Deutschlandfunk rádióban.

Baerbock szerint az egyre nagyobb pénzügyi nyomás alatt álló világszervezet működését hatékonyabbá kell tenni, például a segélyprogramok összevonásával, hogy a támogatások célzottabban érjék el a rászorulókat.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a világszervezet szerepe továbbra is meghatározó, hiszen az Élelmezési Világprogram (WFP) milliókat mentett meg az éhhaláltól, és a koronavírus-járványt az Egészségügyi Világszervezet nélkül soha nem sikerült volna megfékezni.

A német belpolitikában közben vita bontakozott ki a Palesztin Nemzeti Hatóságnak szánt támogatásról. Reem Alabali Radovan német gazdasági együttműködési és fejlesztési miniszter a Tagesspiegel című lapnak nyilatkozva közölte: a német kormány 30 millió eurós segélyt ígért a Palesztin Nemzeti Hatóságnak az Izrael által visszatartott adóbevételek miatt kiesett források pótlására. Hozzátette, hogy ehhez a német kancellár és a pénzügyminiszter is hozzájárult.

A Bundestag kereszténydemokrata (CDU/CSU) frakciója azonban jelezte: egyelőre blokkolja a kifizetést. A CSU vezetője szerint tisztázni kell, pontosan milyen projektekre fordítanák a pénzt, és minden olyan felhasználást ki kell zárni, amely Izrael biztonságát veszélyeztetné.

A szociáldemokrata SPD viszont azt hangsúlyozta, hogy a palesztin területeken kialakult humanitárius helyzet miatt a támogatás elengedhetetlen, de ez a párt is támaszt feltételt: a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet ne részesülhessen belőle.