Kína megkezdte az egész világrend átalakítását

Tiencsinben rendezték meg a Sanghaji Együttműködési Szervezet történetének legnagyobb csúcstalálkozóját, ahol Hszi Csin-ping többek között Vlagyimir Putyinnal, Narendra Modival és Recep Tayyip Erdogannal is tárgyalt. A The Guardian szerint a kínai elnöknek a három vezetővel folytatott kétoldalú találkozóinak középpontjában a Nyugat ellensúlyozása, a többpólusú világrend építése és a stratégiai együttműködések erősítése állt. Kína és Oroszország ismét megerősítette „határok nélküli” partnerségét, miközben India és Törökország is közeledik Pekinghez.

Tiencsin adott otthont a Sanghaji Együttműködési Szervezete történetének eddigi legnagyobb csúcstalálkozójának, ahol több mint húsz ország vezetője gyűlt össze. A kínai diplomácia egyik legfontosabb eseményeként Hszi Csin-ping kétoldalú tárgyalásokat folytatott olyan meghatározó vezetőkkel, mint Vlagyimir Putyin, Narendra Modi és Recep Tayyip Erdogan. A találkozók hátterében egyértelműen az Egyesült Államok vezette világrend ellensúlyozásának szándéka húzódott. A kínai és orosz vezetők ismét megerősítették „határok nélküli” szövetségüket, amelyet még 2022-ben hirdettek meg.

„Amíg a közös ellenfelet (az Egyesült Államokat – a szerk.) nem győzték le, addig a Kína és Oroszország közötti korlátlan együttműködés fennmarad”

– fogalmazott Lim Csuan-Tiong, a Tokiói Egyetem kutatója.

A háttérben továbbra is az ukrajnai háború húzódik, amely elemzők szerint a kínai–orosz kapcsolatok egyik fő pillérévé vált. Bár Peking hivatalosan semleges álláspontot hangoztat, „valójában gazdasági mentőövet nyújt Moszkvának”.

Hszi Csin-ping a csúcstalálkozó megnyitóján hangsúlyozta: „Az elmúlt évszázadban jelentősen megnőtt az instabilitás, a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság,” hozzátéve, hogy a Shanghai Együttműködés Szervezete

„fontos erővé vált abban, hogy elősegítse egy új típusú nemzetközi kapcsolatrendszer, valamint az emberiség közös jövőjének közössége kialakítását”.

A kínai elnök Narendra Modival is találkozott, aki hét év után először látogatott el Kínába. A találkozó öt nappal azután történt, hogy Washington súlyos, 50%-os vámot vetett ki indiai árukra – válaszul India orosz olajvásárlásaira. Modi a megbeszélés után kijelentette:

„Elkötelezettek vagyunk amellett, hogy kapcsolatainkat kölcsönös tiszteleten, bizalmon és egymás érzékenységeinek figyelembevételén alapozzuk meg.”

A kínai elnök Erdogannal is egyeztetett, akivel a terrorizmus elleni együttműködés megerősítéséről tárgyalt. Emellett több kisebb, ám stratégiai jelentőségű állam – köztük Belarusz és Kirgizisztán – vezetőjével is találkozott, ezzel is erősítve Kína befolyását az eurázsiai térségben. A csúcstalálkozót szimbolikus események is kísérték, többek között egy katonai parádé Pekingben, a második világháború végének 80. évfordulója alkalmából. A globális üzenet egyértelmű: a résztvevők olyan új világrend kialakítására törekednek, amelyben nem az Egyesült Államok és szövetségesei diktálják a feltételeket.

A második világháború lezárását követően a nemzetközi közösség legfontosabb intézkedése az ENSZ megalapítása volt – hangsúlyozta Hszi Csin-ping kínai államfő szombaton az észak-kínai Tiencsin kikötővárosban, ahol António Guterres ENSZ-főtitkárt fogadta, aki a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kétnapos csúcstalálkozójára érkezett Kínába.

A kínai elnök emlékeztetett, hogy idén van az antifasiszta koalíció teljes győzelmével végződő második világháború és az ENSZ megalapításának 80. évfordulója. Kijelentette: a történelem tanulsága, hogy a világot fenyegető kihívásokra csak a nemzetközi összefogás és a multilateralizmus adhat választ.

Hangsúlyozta: meg kell őrizni az ENSZ alapításának szellemiségét, erősíteni kell az Alapokmány céljai és elvei iránti elkötelezettséget, és biztosítani kell, hogy a világszervezet a megváltozott körülmények között is tekintélyes, cselekvőképes fóruma maradjon a nemzetközi együttműködésnek.

Hszi Csin-ping elmondta, hogy Kína „örökké” az ENSZ megbízható partnere marad. Hozzátette:

Peking kész tovább mélyíteni együttműködését a világszervezettel, támogatja annak központi szerepét a nemzetközi ügyekben, és kész közösen felelősséget vállalni a világ békéjének megőrzéséért és a fejlődés előmozdításáért.

António Guterres megköszönte Kína következetes és határozott támogatását az ENSZ iránt. Rámutatott, hogy a multilateralizmus, a nemzetközi jog és a világszervezet tekintélye komoly kihívásokkal néz szembe, miközben a nemzetközi kormányzási rendszer átalakításra szorul. Hozzátette: különösen időszerű most visszanyúlni az ENSZ nyolcvan évvel ezelőtti alapításának szellemiségéhez és értékeihez.

Az ENSZ-főtitkár hangsúlyozta, hogy Kína fontos szerepet játszott a nemzetközi jog védelmében, és a multilateralizmus egyik pillérévé vált.

Közölte: a világszervezet kész erősíteni együttműködését Pekinggel az ENSZ Alapokmányának védelmében, a fejlődő országok képviseletének bővítésében és a világ sokpólusúvá tételében. Hozzátette: a feleknek a globális kormányzás reformja, a mesterséges intelligencia és a klímaváltozás terén is szorosabbra kell vonniuk együttműködésüket.

Hszi Csin-ping beszélt arról is, hogy a világ átalakulóban lévő rendjében Kína stabilitást és kiszámíthatóságot nyújt. Közölte: Peking a fejlődés új útjaival új lehetőségeket kíván adni a világnak: az emberiség közös jövőjének építésével, a három globális kezdeményezés végrehajtásával és az Egy övezet, egy út program erősítésével a közös jövő megteremtéséért – fogalmazott.

Kína és India vezetői a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján a kapcsolatok javításáról és a partnerség erősítéséről egyeztettek, miközben újraindulnak a két ország közötti légi járatok is – írja a BBC.

Tiencsinben találkozott egymással Hszi Csin-ping kínai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján. A megbeszélés jelentős diplomáciai fordulatot jelöl, mivel a két ország viszonya az elmúlt években – különösen a 2020-as halálos határincidens óta – feszültté vált. Modi most először látogatott Kínába hét év után. A találkozón Hszi kijelentette:

„Kínának és Indiának partnerekként kell működnie, nem pedig riválisokként.”

Modi is pozitívan értékelte a kapcsolatokat: „Jelenleg a béke és stabilitás légköre uralkodik a két ország kapcsolatában.” A két vezető bejelentette, hogy újraindulnak a légi járatok a két ország között – ezek 2020 óta szüneteltek. Hszi hozzátette: „A két félnek stratégiai távlatból és hosszú távú szemlélettel kell megközelítenie és kezelnie a kapcsolatát.” A csúcstalálkozót beárnyékolják a globális geopolitikai feszültségek, különösen az Egyesült Államok és India viszonya, valamint az orosz–ukrán háború.

Kína továbbra is a párbeszéd és a politikai rendezés előmozdítását támogatja az ukrajnai háború ügyében – közölte Hszi Csin-ping kínai elnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott tárgyalásai után.

A kínai állami média beszámolója szerint Hszi hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háborúhoz hasonló összetett válságokra nincsenek gyors megoldások. Hozzátette: Kína álláspontja a jövőben sem változik, és Peking üdvözli, hogy Oroszország és az Egyesült Államok között fennmaradt a kapcsolat, amely elősegítheti a feszültségek enyhítését.

Az orosz elnök szerint Moszkva nagyra értékeli Kína konstruktív szerepét a háború politikai rendezésében. Putyin tájékoztatta kínai partnerét az orosz álláspont aktuális elemeiről, valamint az amerikai féllel folytatott legutóbbi egyeztetések részleteiről. Kiemelte: az orosz-kínai átfogó stratégiai partnerség a nemzetközi helyzettől függetlenül változatlan marad, és Oroszország továbbra is szoros kapcsolatot kíván fenntartani Kínával.

A két államfő megerősítette a kínai-orosz politikai bizalom és stratégiai együttműködés magas szintjét, valamint hogy a kétoldalú kapcsolatok további erősítésére törekednek.