POLITIK
Megy az egymásra mutogatás.
Ukrajna továbbra is ragaszkodik irreális igényeihez, Oroszország feltételei a háború kezdete óta változatlanok. Míg az orosz fél kész a tárgyalásra, Ukrajna kifogásokat keres.
Közben több tucatnyi ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem hétfő este óta a moszkvai régióban - derült ki Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere által az éjszaka folyamán és reggel kiadott Telegram-üzenetekből.
Az RT híroldalának összesítése szerint a polgármester 32 repülőgép típusú pilóta nélküli repülőszerkezet lelövéséről számolt be a moszkvai régióban. Az Interfax hírügynökség arról számolt be, hogy 17, a főváros felé tartó drónt semmisítettek meg.
Szobjanyin közölte, hogy a dróndarabok lezuhanásának helyszínén mentőcsapatok dolgoznak. A moszkvai Seremetyjevo repülőtér működését felfüggesztették, az oda tartó repülőgépeket más városokba irányították át.
Az orosz védelmi tárca közölte, hogy hétfő délután háromtól éjfélig 81, éjféltől kedd reggel hétig pedig újabb 69 repülőgép típusú ukrán drónt lőtt le Oroszország tíz régiójának légterében és a Fekete-tenger vizei felett.
Kazany, Nyizsnyekamszk, Szamara és Gelendzsik repülőterén, valamint a Krími hídon átmenetileg felfüggesztették a forgalmat.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztériumnak "a kijevi rezsim háborús bűnei" ügyében illetékes nagykövete a TASZSZ hírügynökségnek elmondta, hogy szeptember 15-21. között 24 ember veszítette életét Oroszországban ukrán dróncsapások következtében, további 121 pedig - köztük három kiskorú - megsebesült. Mint mondta, az áldozatok 78 százaléka civil volt.
A diplomata rámutatott, hogy az említett időszakban az Oroszország ellen indított dróncsapások száma jelentősen meghaladta az ukrán tüzérségi és rakétatámadásokét. Mint mondta, számos csapás lakóépületek, kereskedelmi és szociális létesítmények, orvosi szállítóeszközök, az energetikai infrastruktúra és polgári könnyűgépjárművekre irányult a szamarai, a szaratovi, a szmolenszki, a voronyezsi és a volgográdi régióban, valamint Baskírföldön.
Mirosnyik az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy
"a kijevi rezsim" Oroszország területe ellen végrehajtott támadásokkal kompenzálja a harctéren elszenvedett kudarcait, így próbálván demonstrálni azt a potenciált, amelyért támogatást vár el a Nyugattól.
Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója kedden azt közölte, hogy hétfőn a régió felett 76 különböző típusú ukrán drónt lőttek le, és 16 civil megsebesült. Gyenyisz Pusilin, a "Donyecki Népköztársaság" vezetője kilenc polgári lakos, köztük egy gyermek sebesüléséről tett bejelentést az elmúlt egy napra vonatkozóan.
Fotó: MANDEL NGAN Forrás: AFP
Három évnyi háború után akkor kezdett először reális esély mutatkozni az orosz–ukrán háború lezárására, amikor januári beiktatása után Donald Trump amerikai elnök lépéseket tett arra, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a feleket. Mostanra azonban Trump is belátta, hogy az Oroszország és Ukrajna közti ellentét feloldása nehezebb feladat, mint eredetileg gondolta – írja az Origo.
Mindenképpen előrelépést jelent, hogy a felek egyáltalán hajlandók voltak tárgyalóasztalhoz ülni. Maga Trump külön-külön mindkét féllel tárgyalt, legutóbb augusztusban.
A következő lépés a Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közti közvetlen tárgyalás lenne, valószínűleg Trumppal kiegészülve háromoldalú tárgyalásként.
Ennek létrejöttére – akár budapesti helyszínnel – augusztusban komolyan felcsillant a remény, Putyin kifejezte készségét a Zelenszkijjel való tárgyalásra (még ha pekingi beszédében meg is kérdőjelezte annak hasznosságát), azonban az ukrán fél részéről sorra hangzottak el a kifogások hol a találkozó helyszínével kapcsolatban, hol az úgynevezett biztonsági garanciák miatt, amelyeket Zelenszkij még azelőtt akar kicsikarni partnereiből, hogy bármilyen békeegyezmény létrejönne.
Egyelőre továbbra sem látszik, hogy létrejöhet-e a találkozó, és ha igen, mikor. Hogy hogyan reagált a Kreml Trump azon kijelentésére, hogy Putyin cserben hagyta őt, azt elolvashatják az Origo cikkében.
Putyin félelemkeltése. A oroszok nem találtak ki semmi újat. A béke helyett mindenben az eszkalációt keresik. Ez kizárólag erőszakos módszerekkel gyógyítható
– írta a közösségi médiában Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője, ami sokat elmond az ukrán fél álláspontjáról a békét illetően.
Ebben persze Kijev európai partnerei is hibásak, akik a tárgyalás és a béke helyett a háború további elhúzására biztatják az ukránokat. Sokatmondó, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője évértékelő beszédében többet beszélt Ukrajnáról és az ország felfegyverzéséről, mint az európai polgárok valós problémáiról.
Ha komoly tárgyalásokat akarnak az európai biztonságról, közös kontinensünk sorsáról, arról, hogyan lehetne azt mindenki számára virágzóvá és biztonságossá tenni, mi készek vagyunk erre, és tudják, hol találnak meg minket
– ismertette a kérdéssel kapcsolatos orosz álláspontot Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese.
Oroszország feltételei változatlanok
Az orosz fél követelései nem változtak a háború kezdete óta.
Mi egyébként, őszintén szólva, szeretném hangsúlyozni, nem annyira területekért harcolunk, mint az emberi jogokért és azok jogáért, akik ezeken a területeken élnek, hogy saját nyelvükön beszéljenek, saját kultúrájuk keretei között éljenek, az előző nemzedékektől, az apáiktól, nagyapáiktól, és így tovább, átvett hagyományok keretei között
– mondta erről Putyin.
Az orosz államfő szerint a háború kitöréséért azok felelnek, akik figyelmen kívül hagyták Oroszország érdekeit. Elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, mint ahogy azt is, hogy NATO-tagállamok katonái állomásozzanak az országban. A háború lezárása után Ukrajnának semlegesnek kell lennie – hangsúlyozza Moszkva.
A békemegállapodás megkötéséhez rendezni kell a területi kérdéseket is, Zelenszkij azonban eddig rendre elutasította, hogy bármilyen területi engedményt tegyen a béke érdekében. Hasonlóan fontos kérdés Moszkva számára az orosz kisebbség helyzetének rendezése.
Az orosz hadsereg több mint 140 drónt és irányított légibombát vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, az eddigi adatok szerint hárman meghaltak, sokan pedig megsebesültek a támadásban, és polgári infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg - közölték katonai és helyhatósági források információi alapján ukrán hírügynökségek és hírportálok.
A légierő parancsnokságának hétfő reggeli Telegram-jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg 141 harci és álcadrónnal támadt ukrajnai célpontokat. A hivatalos közlemény szerint a légvédelem 132 drónt semmisített meg, 7 helyszínen 9 drón célba talált, 8 esetben pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat.
Szeptember 22-én kora reggel az orosz hadsereg irányított légibombákkal mért csapást a dél-ukrajnai Zaporizzsjára, a támadásban három ember meghalt, négyen pedig megsebesültek - jelentette Ivan Fedorov katonai kormányzó és a katasztrófavédelem Telegram-bejegyzésére hivatkozva az Ukrajinszka pravda hírportál. A város három kerületében legalább 10 bomba csapódott be, polgári infrastrukturális és ipari létesítmények rongálódtak meg, több helyen felcsaptak a lángok - fűzte hozzá Ivan Fedorov.
Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszk megyei katonai közigazgatás vezetője azt közölte, hogy a megye két járását is orosz nehéztüzérségi, illetve dróntámadás érte. Nyikopolban egy ötszintes lakóépületet és több családi házat is találat ért. A katonai kormányzó közlése szerint a csapásokban senki sem sebesült meg.
Szumi is orosz drónok támadásának célpontjává vált - jelentette az Unian hírügynökség Artem Kobzar, Szumi megbízott polgármesterének Telegram-bejegyzése nyomán. Az előzetes adatok szerint két csapás ipari létesítményeket, egy pedig egy oktatási intézményt ért. A támadásban megsebesült az egyik vállalat biztonsági őre.
Kijev megye négy járásában okozott károkat az éjszakai orosz légitámadás - tette közzé Mikola Kalasnyik Kijev megye katonai kormányzója a hivatalos Telegram-csatornáján. A becsapódások következtében tüzek keletkeztek.
Ripost hírek
