POLITIK
Egyelőre csak egy hadgyakorlaton.
Oroszország a „Nyugat–2025” hadgyakorlat során Cirkon típusú hiperszonikus rakétát indított egy Barents-tengeri célpont ellen – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a valós idejű megfigyelési adatok igazolták, hogy a rakéta közvetlen találattal semmisítette meg a kijelölt célt
– írja a Reuters.
Pénteken kezdődött meg Oroszország és Belarusszia közös stratégiai hadgyakorlata, a „Nyugat–2025”. A műveletek a két ország gyakorlóterein, valamint a Balti- és a Barents-tenger térségében zajlanak.
A gyakorlat célja, hogy fejlesszék a parancsnoki állomány és a vezérkarok irányítási képességeit, valamint javítsák a regionális és közös erők együttműködését és harci felkészültségét biztonságuk megerősítése érdekében.
Viktor Hrenin belarusz védelmi miniszter közölte:
a feszültség csökkentése érdekében úgy döntöttek, mérséklik a hadgyakorlatok méretét, és a főbb manővereket a nyugati határtól távolabb, a köztársaság belső területeire helyezik át.
Az orosz ejtőernyősök a „Nyugat–2025” hadgyakorlaton azt gyakorolják, miként kell az ellenséges terület mélyére behatolva végrehajtani egy bevetést – közölte a védelmi minisztérium – számolt be a Ria Novosztyi.
Ukrajnának legalább 120 milliárd dollárra lesz szüksége 2026-os védelmi kiadásaira – jelentette be szombaton Denisz Smihal ukrán védelmi miniszter.
Smihal szerint a finanszírozás elengedhetetlen a védelmi vonalak fenntartásához, több drón és más fegyverek gyártásához, a légtér védelméhez és az orosz agresszió feltartásához. „A háborús gazdaság szerint ha kevesebbet költünk, mint Oroszország, akkor a területeinkkel és ami a legfontosabb, az életünkkel fizetünk” – jelentette ki a védelmi miniszter egy kijevi konferencián.
Ukrajna jelenleg a bruttó hazai termék több mint 31 százalékát fordítja hadseregére. Az idei költségvetés legalább 63 milliárd dolláros védelmi kiadást tervez, ezen felül fegyverszállítmányok érkezésére is számít az ország nyugati szövetségeseitől.
Rokszolana Pidlasza, az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnöke rámutatott, hogy a háború költségei folyamatosan emelkednek: 2025-ben a háború egy napja 172 millió dollárba kerül, míg 2024-ben ez az összeg körülbelül 140 millió dollár volt. A napi költség magában foglalja a katonák bérét, a fegyvereket és a csatatéren megsebesülteknek vagy az elhunytak családjának fizetett kártérítéseket – fejtette ki.
„Amíg diplomáciai megoldás nem születik, folytatnunk kell a harcot. A harc folytatásához pedig pénzre van szükségünk. A védelem pedig óriási költségekkel jár”
– hangsúlyozta Pidlasza.
Egy orosz drón megsértette Románia légterét az ukrán határ közelében, mire a román F–16-osokat riasztották, és figyelmeztették a lakosságot a lehetséges veszélyre – írja a Reuters.
Szombaton orosz drón sértette meg Románia légterét egy Ukrajna elleni támadás során, a Duna-delta térségében. A román védelmi minisztérium azonnal két F–16-os vadászgépet küldött a légtér védelmére, és figyelmeztette az ország délkeleti részének lakosait, hogy húzódjanak biztonságos helyre.
A védelmi tárca közleménye szerint a gépek egy drónt észleltek a román légtérben, amelyet egészen addig követtek, amíg el nem tűnt a radarokról, mintegy 20 kilométerrel Ókília (Chilia Veche) alatt. A minisztérium hangsúlyozta: „A drón nem repült lakott területek fölött, és nem jelentett közvetlen veszélyt a lakosságra.”
Románia – amely 650 kilométer hosszú határon osztozik Ukrajnával – már több ízben tapasztalta orosz drónok maradványainak becsapódását a háború kezdete óta. A történtek után ismét előtérbe került a légvédelem kérdése, különösen annak fényében, hogy Lengyelország is bevetette saját és szövetséges légerejét hasonló fenyegetés miatt.
A román parlament ugyan már az év elején elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi drónok lelövését békeidőben is, de a jogszabály végrehajtási szabályai még nem léptek életbe.
Az amerikai alelnök, J. D. Vance az One American News médiumnak adott interjúban leszögezte: a Trump-adminisztráció célja, hogy az orosz–ukrán háborút tárgyalásos úton zárják le, a tartós békét Oroszországgal pedig gazdasági partnerséggel alapoznák meg. Közben odahaza kemény bűnüldözéssel és kitoloncolásokkal akarják visszaadni az amerikai városok nyugalmát.
J.D. Vance egy televíziós interjúban kijelentette: Washington nem Oroszország gazdasági elszigetelésében, hanem közös projektekben érdekelt Moszkvával és Kijevvel egyaránt. Szerinte ez lehet a tartós béke kulcsa.
„Az elnök világossá tette az európaiak és az oroszok számára is: nincs ok Oroszország gazdasági izolációjára – hacsak a háború nem folytatódik”
– fogalmazott az alelnök.
Oroszország hatalmas nyersanyagkészletek felett rendelkezik, és Vance szerint akár tetszik, akár nem, ezek bevonása a közös gazdasági fejlődésbe lehet a legbiztosabb garancia arra, hogy a felek ne forduljanak újra egymás ellen.
J.D. Vance szerint béketárgyalások két fő akadálya továbbra is az orosz területi követelés – mintegy 6000 négyzetkilométer megszerzése –, valamint Ukrajna igénye a biztonsági garanciákra. Vance azonban optimista: az adminisztráció szerint ezek kezelhetők, és Trump elnök aktív diplomáciája révén reális esély van a rendezésre.
A Weltwoche beszámolója szerint még az is felmerült, hogy Moszkva hajlandó lenne energiaexportját amerikai dollárban bonyolítani, ami Vance szerint az Egyesült Államoknak is komoly előnyt jelentene.
Amerikában egy szűk réteget kell tartósan börtönbe zárni
Az interjú másik hangsúlyos témája az amerikai közbiztonság volt. Vance szerint az ország bűnözéssel sújtott nagyvárosait a gyenge vezetésük juttatta oda, hogy utcáik most élhetetlenné váltak.
Az alelnök úgy véli, mindez könnyen megfordítható:
„Nem kell így élni. Az amerikaiaknak joguk van biztonságban hazatérni, és nem kell félniük attól, hogy kirabolják vagy megtámadják őket” – nyilatkozta Vance.
Az alelnök hangsúlyozta: a statisztikák szerint a súlyos bűncselekményeket egy nagyon szűk, kevesebb mint egyszázaléknyi réteg követi el. Ha ezt a kört tartósan börtönben tartanák, az amerikai városok jelentős része ismét biztonságossá válna.
Példaként Washington D. C.-t említette, ahol szerinte a Trump-adminisztráció intézkedéseinek köszönhetően látványosan javult a közbiztonság. A cél, hogy ezt a mintát kiterjesszék minden nagyobb amerikai városra, beleértve a hagyományosan bűnözéssel terhelt központokat is, mint Chicago, Detroit vagy Los Angeles.
Ripost hírek
