POLITIK
De akkor mi történt valójában?
Alaptalanok és az ukrajnai konfliktus politikai rendezésének meghiúsítását célozzák azok az európai vádak, amelyek szerint orosz drónok sértették volna meg szeptember 10-én Lengyelország légterét - jelentette ki Marija Zaharova külügyi szóvivő az orosz diplomáciai tárca honlapján pénteken megjelent kommentárjában.
Zaharova kifogásolta, hogy a vádlók figyelemre se méltatják az orosz védelmi minisztérium ide vágó magyarázatát. Meglátása szerint ez egy újabb eleme egy nagyszabású információs kampánynak, amelynek célja Oroszország démonizálása, további támogatás serkentése Ukrajna számára, "valamint a konfliktus politikai rendezésének meghiúsítása".
Hangot adott azon álláspontjának, miszerint az, hogy Lengyelország elutasította az orosz védelmi tárca által javasolt konzultációkat a légterét megsértő drónok ügyében, azt jelzi: "a kollektív Nyugat egyáltalán nem érdekelt az incidens feltárásában". A szóvivő felhívta a figyelmet arra: már sokadszor fordul elő, hogy "noha a történtek körülményeit még nem tisztázták, a szükséges vizsgálatot még nem folytatták le, meggyőző bizonyítékokat nem gyűjtöttek, a bűnöst már megnevezték", amely nem más, mint Oroszország.
Zaharova alaptalannak nevezte az orosz provokációra és az eszkaláció szándékára alapozó vádakat, rámutatva, hogy ezek megfogalmazói nem neveztek meg olyan konkrét körülményt, amely alátámasztaná az Oroszországnak tulajdonított rossz szándékot.
Az orosz diplomata azzal vádolta meg az Ukrajnát pilóta nélküli repülő szerkezetekkel ellátó, általa "drónkoalíciónak" nevezett országcsoport tagjait, hogy bűnrészesek és felelősek, amikor az ukrán fegyveres erők az orosz polgári lakosság és infrastruktúra ellen nap mint nap bűncselekményeket követnek el ezekkel az eszközökkel. Példaként hozta fel, hogy egyedül a herszoni régióban szolgálatba állított 55 mentőautóból 27-et eltaláltak és megsemmisítettek az ukrán fél által bevetett drónok.
Korábban kiderült: a lengyel Wyryki faluban megrongálódott házat nem orosz drón, hanem egy lengyel vadászgép rakétája találta el. A lengyel kormány korábban az ENSZ-ben is az orosz agresszió bizonyítékaként hivatkozott az esetre.
Moszkva szerint mindez csak tovább mélyíti a bizalmatlanságot, és újabb veszélyes feszültséget szül Európa biztonsági helyzetében.
Újabb orosz légicsapás: rakéták és drónok egész Ukrajnát támadták
Oroszország szeptember 20-án éjjel és a kora reggeli órákban ismét nagyszabású, összehangolt támadást hajtott végre Ukrajna ellen. Az orosz kombinált hadműveletben először drónok, majd több irányból indított rakéták csaptak le az ország számos régiójára.
Illusztráció orosz rakétatámadás után az utcára menekülő kijevi lakosok Fotó: Danylo Antoniuk Forrás: NurPhoto/AFP
Az orosz Tu–95MS stratégiai bombázókról indított cirkálórakéták több hullámban hatoltak be Ukrajna légterébe. Hajnalban Szumi, Csernyihiv és Harkiv megyékben szólaltak meg a szirénák - írja az Origo. A BBC Ukraine jelentése szerint a helyi hatóságok robbanásokról számoltak be Dnyipróban és Zaporizzsjában, később pedig Vinnyica és Kirovohrad megyékben is észleltek rakétákat. Reggel fél hét körül újabb hullám érte el Ternopilt, ahonnan a lövedékek Lviv irányába tartottak.
Közben iráni gyártmányú Shahed drónok támadták Kijevet és környékét. Az ukrán fővárosban egész éjjel működött a légvédelem, több kerületből robbanásokról érkeztek jelentések.
A légierő közlése szerint ballisztikus rakétákat is indítottak a Krímből, amelyek Pavlohradot és Mikolajivot vették célba. A támadás miatt veszélybe került több más város – köztük Kremencsuk, Uman, Poltava és Lubny – lakossága is.
Az orosz támadások folytatódnak
Az elmúlt hetekben Moszkva különösen az infrastruktúra megbénítására törekedett. Szeptember 17-én dróntámadásokkal sikerült ideiglenesen leállítani a közlekedést Cserkaszi és Kirovohrad megyékben, ahol több alállomás is leégett.
A szeptember 20-i akció már a harmadik nagyobb légitámadás ebben a hónapban: szeptember 7-én Kijevben civilek haltak meg, a kormányzati negyedben is tűz ütött ki, szeptember 9-én Donbaszban egy nyugdíjosztó központot ért találat, ahol 25 ember vesztette életét, szeptember 10-én pedig több tucat rakéta csapódott be, egyes lövedékek Lengyelország területére is átrepültek.
A mostani támadás célpontjai ismét kiterjedtek: Ukrajna szinte minden régiójában riadót rendeltek el, és a hatóságok szerint az orosz rakéták főként a közlekedési és energetikai infrastruktúrát fenyegették.
Újabb ukrán dróntámadás: ismét kigyulladt az orosz olajfinomító
Szombatra virradóra ismét dróntámadás érte Oroszország szaratovi olajfinomítóját, ahol a becsapódások után hatalmas tüzek keletkeztek. Ez már a második alkalom egy héten belül, hogy az ukrán erők ilyen mélyen, több mint hatszáz kilométerre a frontvonaltól hajtottak végre csapást egy stratégiai jelentőségű orosz létesítményre.
Katonai drón - illusztráció Fotó: Anton Petrus Forrás: Moment RF
Az ukrán támadás után jól láthatók a robbanások és a lángba borult olajfinomító – írta az Origo. A térség kormányzója, Roman Busargin megerősítette a dróntámadás tényét.
Az ukrán fél ellentámadásról beszél, Moszkva területnyereségről számol be
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy az orosz hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett a keleti frontszakaszokon. Az ukrán vezérkar közlése szerint a térségben 87 orosz támadást hiúsítottak meg, miközben Kupjanszk térségében továbbra is tartják állásaikat.
Orosz részről ugyanakkor azt közölték, hogy sikerült elfoglalniuk Muravkát Pokrovszk mellett, valamint Novoivanivkát Zaporizzsjában. Zelenszkij ezzel szemben csütörtökön azt állította, hogy az ukrán hadsereg hét települést és mintegy 160 négyzetkilométert visszafoglalt Pokrovszk és Dobropillia térségében, további kilenc falut pedig megtisztítottak az orosz erőktől.
NATO–Oroszország-feszültség a Baltikumban
A feszültség közben a Baltikum térségében is fokozódik. Az észt hadsereg jelentése szerint pénteken három orosz MiG–31-es vadászgép sértette meg Észtország légterét, transzponder és repülési terv nélkül. Az olasz légierő F–35-ös vadászgépei felszálltak az észtországi Amari bázisról, és rövid időre elfogták a behatoló gépeket. Moszkva tagadta a légtérsértést.
Tallinn diplomáciai úton tiltakozott, és bekérette az orosz nagykövetet. António Costa, az Európai Tanács elnöke jelezte: a NATO-szövetségesek október 1-jén Koppenhágában vitatják meg, miként reagáljanak az orosz légtérsértésekre.
Donald Trump amerikai elnök is reagált a történtekre:
Nem szeretem, amikor ilyesmi történik. Nagy baj is lehet belőle
– fogalmazott.
Orosz vadászgépek újabb légtérsértést követtek el
Három orosz MiG–31-es vadászgép engedély nélkül lépett be pénteken Észtország légterébe, és 12 percig tartózkodott ott. A légtérsértés miatt Tallinnba kérették Oroszország ügyvivőjét, és NATO-gépek is azonnal reagáltak az esetre.
Illusztráció Forrás: AFP
Egyszerre három orosz MiG–31-es vadászgép repült be engedély nélkül Észtország légterébe pénteken, ahol 12 percig tartózkodtak – jelentette be Margus Tsakhna külügyminiszter. A légtérsértés a Finn-öböl felett, Vaindloo szigetének térségében történt, írja az MTI.
(Fotó: AFP)
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Oroszország idén már négyszer követett el hasonló szabálysértést, de a mostanit „példátlanul arcátlan provokációnak” nevezte.
Oroszország egyre gyakrabban teszi próbára a határellenőrzésünket, erre és növekvő agresszivitására gyors politikai és gazdasági nyomásgyakorlással kell válaszolni
– mondta. Az észt külügyminisztériumba kérették Oroszország ügyvivőjét, akinek tiltakozójegyzéket adtak át.
Pénteken a lengyel légteret is megsértette két orosz vadászgép a Balti-tengeri Petrobaltic tengeri fúrótorony biztonsági övezetében – közölte pénteken a határőrség, hozzátéve, hogy az incidensről értesítették a fegyveres erőket és más szolgálatokat. Mint közölték:
Két orosz harci repülőgép repült át alacsonyan a Petrobaltic fúrótorony fölött a Balti-tengeren, megsértve a fúrótorony biztonsági övezetét.
A NATO és szövetségesei elítélik a légtérsértést
A NATO közölte, hogy azonnal reagált, és elfogó vadászgépeket küldött a térségbe.
Ez egy újabb példája az oroszok felelőtlen magatartásának és a NATO képességének a válaszadásra
– mondta a szövetség szóvivője. Németország külügyminisztere kijelentette: Moszkva elfogadhatatlan lépést tett.
Most beszéltem az észt miniszterelnökkel, Kristen Michallal a mai orosz légtérsértésről. A NATO válasza az Keleti Őrszem keretében gyors és határozott volt
– írta Mark Rutte az X-en.
Johann Wadephul kiemelte, hogy a NATO mindig készen áll megvédeni magát, és teljes szolidaritásáról biztosította Észtországot.
Az Egyesült Királyság külügyminisztere, Yvette Cooper szintén azt hangsúlyozta, hogy országuk Észtország mellett áll, az oroszok újabb vakmerő behatolását követően.
Egyre több incidenst jelentenek
Észtország az elmúlt hónapokban már többször számolt be orosz légtérsértésekről. A balti állam a harmadik NATO-tagország, amely rövid időn belül orosz katonai repülők vagy drónok miatt tiltakozik.
Románia vasárnap közölte, hogy egy orosz drón lépett be a légterébe egy Ukrajna elleni támadás során, Lengyelország pedig a múlt héten számolt be egy „példátlan” behatolásról, amikor több mint egy tucat orosz drón sértette meg légterét.
A moszkvai védelmi minisztérium nem reagált az esetekkel kapcsolatos megkeresésekre, ugyanakkor az orosz vadászgépek rendszeresen repülnek a Balti-tenger térségében, ahol az ország balti flottája állomásozik.
Ripost hírek
