Zelenszkij ma végképp elbukhat Washingtonban

Volodimir Zelenszkij politikai karrierje legnehezebb pillanatában szembesült azzal, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin Alaszkában fognakl tárgyalni a háború lezárásáról – az ő kihagyásával. A Financial Times cikke összefoglalja Zelenszkij szorongatott helyzetét: az ukrán elnök egyszerre küzd belpolitikai botránnyal, csökkenő otthoni támogatottsággal és az egyre kivédhetetlenebb orosz katonai előrenyomulással, miközben Ukrajna jövőjét éppen külső hatalmak dönthetik el. Ha az alaszkai találkozón Ukrajna számára elfogadhatatlan alku születik, Zelenszkij minden fronton vereséget szenvedhet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éppen a politikai pályafutása legsúlyosabb belső válságából próbált kilábalni, amikor Donald Trump az európai vezetőkkel közös telefonhívásban közölte, hogy egy alaszkai helyszínen lesz személyes csúcstalálkozó közte és Vlagyimir Putyin között, ahol a háború lezárásáról tárgyalnak majd.

Kijev számára ez a hír hidegzuhanyként érkezett, hiszen az ukrán vezetés nem kapott meghívást: a sorsukról így mások dönthetnek, egy olyan szobában, ahova az ukrán elnök be sem léphet.

Zelenszkijnek azért gyengült meg a helyzete a nyugati szövetségesek szemében is, mert júliusban egy botrányos törvényjavaslattal felszámolta a korrupcióellenes hatóságok függetlenségét. Emiatt végül kirobbant az első utcai tiltakozáshullám az orosz invázió kezdete óta.

Az ukrán elnök azért megpróbálta meg az ország független korrupcióellenes intézményeit az általa kinevezett főügyész irányítása alá vonni, mert több közeli szövetségese ellen is vizsgálat indult. A lépés heves belföldi felháborodást és brüsszeli figyelmeztetéseket váltott ki, majd gyors visszavonulásra kényszerítette az elnököt. A közvélemény-kutatások szerint támogatottsága június óta folyamatosan csökken, és politikai mozgástere jelentősen szűkült.

Miközben a fronton egyre nagyobb a nyomás – az orosz erők a Donecki területen lévő Dobropilja térségében napok alatt több tíz kilométert nyomultak előre –, Zelenszkijnek most már növekvő diplomáciai elszigeteltséggel is szembe kell néznie.

Az alaszkai találkozón Trump és Putyin az eddigi információk szerint fegyverszünetről tárgyalnak, amelynek feltételeként Moszkva az ukrán csapatok teljes kivonását követelné Doneckből, és szóba került egy homályos „területcsere” is.

Trump ugyan csak tapogatózó megbeszélésnek nevezi az alaszkai találkozót, de Kijevben attól tartanak, hogy az amerikai elnök később rákényszerítheti Zelenszkijt egy Putyinnal kötött megállapodás elfogadására.

Kijev számára ez vörös vonal: az alkotmány tiltja bármely terület átadását, és a hadsereg, valamint a közvélemény jelentős része is elutasítja az ilyen kompromisszumokat.

Ha ez olyan feltételeket tartalmazna, amelyeket Ukrajna elfogadhatatlannak tart, akkor Zelenszkij politikailag még inkább elszigetelődik – ráadásul egy olyan pillanatban, amikor a nyugati támogatás is megingott, és az ország védekezőképessége a végletekig ki van feszítve – írta a Financial Times.

Zelenszkij csak akkor jöhet ki jól a helyzetből az alaszkai tárgyalásokat követően, ha egyszerre nyeri meg újra a nemzetközi közvéleményt, stabilizálja a belső támogatottságát és elkerüli, hogy a háta mögött kössenek alkut Ukrajna sorsáról.

Oroszországot csak erővel lehet békére kényszeríteni, és Donald Trumpnak megvan ehhez az ereje – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en, miután a nap folyamán Washingtonban találkozott Keith Kellog tábornokkal, az amerikai elnök ukrajnai ügyekben illetékes különmegbízottjával.

„Trump elnök meghívta Ukrajnát és más európai országokat ma Washingtonba, ez az első ilyen formátumban tartott találkozó és ez nagyon fontos” – írta Zelenszkij.

„Amikor békéről tárgyalnak egy ország számára Európában, az egész Európa számára jelent békét. Készek vagyunk maximális erőbedobással folytatni a munkát a háború lezárása és a megbízható biztonság szavatolása érdekében. Ezek kulcsfontosságú kérdések” – húzta alá az ukrán vezető. „Múlt éjszaka folytatódtak a városaink elleni orosz támadások, a halottak között volt két gyermek és több tucatnyi a sebesültek száma. Az emberek még aludtak, amikor az orosz hadsereg támadást indított a városok ellen” – folytatta.

„Megvitattuk a harctéri helyzetet és erős diplomáciai lehetőségeinket Ukrajna és Európa szempontjából, valamint az Egyesült Államok képességeit. Oroszországot csak erővel lehet békére kényszeríteni, és Trump elnöknek megvan ehhez az ereje. Mindent megfelelően kell csinálnunk a béke megvalósítása végett. Köszönöm!”

– zárta bejegyzését az ukrán elnök.

Donald Trump Truth Social közösségi oldalán arról írt, hogy véget akar vetni a háborúnak. „Hat hónap alatt hat háborút rendeztem, egyikük egy lehetséges nukleáris katasztrófa volt, és mégis azt kell olvasnom és hallanom a Wall Street Journaltól és másoktól, akiknek fogalmuk sincs a dolgokról, hogy mi mindent csinálok rosszul az orosz-ukrán slamasztikában, ami az aluszékony Joe Biden háborúja, nem az enyém. Én csak azért vagyok itt, hogy megállítsam, nem azért, hogy folytassam. Sosem történt volna meg, ha én lettem volna az elnök. pontosan tudom, mit teszek, és nincs szükségem azoknak a tanácsaira, akik évek óta foglalkoznak ezekkel a konfliktusokkal, és soha nem tudtak semmit tenni, hogy megállítsák őket. Ezek ostoba emberek, akiknek nincs józan eszük, intelligenciájuk vagy felfogóképességük, és csak megnehezítik a jelenlegi Oroszország/Ukrajna katasztrófa megoldását. Pehelysúlyú és rendkívül irigy bírálóim ellenére meg fogom oldani – mindig megcsinálom!” – hangsúlyozta az amerikai elnök.

Kína továbbra is a maga eszközeivel kívánja előmozdítani a konstruktív párbeszédet az ukrajnai konfliktus békés rendezése érdekében – jelentette ki Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője hétfőn a tárca szokásos pekingi sajtótájékoztatóján.

A szóvivő annak kapcsán szólalt meg, hogy a múlt héten Alaszkában tartott amerikai–orosz csúcstalálkozón sajtóértesülések szerint

Kínát is megemlítették, mint Ukrajna biztonságának egyik lehetséges jövőbeni garantálóját.

A szóvivőt arról is kérdezték, miként értékeli Peking, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin hat év után ismét tárgyalóasztalhoz ült, s az orosz elnök tíz év elteltével először járt az Egyesült Államokban. Mao Ning közölte: Kína támogat minden békés rendezést célzó erőfeszítést. Egyúttal üdvözölte, hogy

Moszkva és Washington tárgyalásokat folytat,

ami elősegítheti az ukrajnai konfliktus politikai rendezését.

Hozzátette: Kína azt reméli, hogy minden érintett fél a megfelelő időben csatlakozik a békefolyamathoz, és mielőbb létrejön egy igazságos, tartós és minden fél által elfogadható megállapodás.

Az ukrán elnök legutóbb februárban járt a Fehér Házban, ahonnan rendkívül feszült hangulatban távozott. Donald Trump akkor tiszteletlennek nevezte Zelenszkij viselkedését, és azt állította, hogy az ukrán vezető a harmadik világháborúval játszik.

Volodimir Zelenszkij ezúttal európai vezetőkkel együtt érkezik Washingtonba, köztük Mark Rutte NATO-főtitkárral és Alexander Stubb finn elnökkel, akikkel Donald Trump is jó kapcsolatot ápol. Az európai delegáció mindenképp szeretné tisztázni, hogy az Egyesült Államok milyen biztonsági garanciákat kínálna Ukrajnának.

Mint írták,

Volodimir Zelenszkij könnyen csapdában találhatja magát, ugyanis vagy elfogad egy olyan megállapodást, amely az ukrajnai háború lezárását a területfeladás árán biztosítaná, vagy vállalja az amerikai elnök haragját.

A lap értesülései szerint az ukrán elnök konkrét célokat tűzött ki a washingtoni találkozóra. Ezek a következők:

• pontosítaná Oroszország követeléseit,
• rögzítené a háromoldalú találkozó időpontját Donald Trump és Vlagyimir Putyin részvételével,
• valamint szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok szigorúbb szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben.

Az európai tisztviselők szerint minden azon múltat, hogy Vlagyimir Putyin mennyire tudott befolyást szerezni Donald Trump felett.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közös sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2025. augusztus 17-én (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)

„Putyinnak sok követelése van. Idő kell, hogy mindet átvegyük – lehetetlen ezt a fegyverek árnyékában megtenni” – mondta Volodimir Zelenszkij, miután Ursula von der Leyennel közös vasárnapi sajtótájékoztatót tartott Brüsszelben. Kiemelte, hogy a végső megállapodás gyors kidolgozásához tűzszünetre lenne szükség.

A Kreml fő követelése, hogy Ukrajna adja fel a keleti területeinek jelentős részét, amelyeket Oroszország már 2014 óta próbál megszerezni. Washington a jelek szerint nyitott lenne egy ilyen megállapodásra, ám továbbra sem világos, hogy Moszkvával milyen garanciákban egyeztek meg.

Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja szerint az Egyesült Államok és más országok a NATO 5. cikkelyéhez hasonló megállapodást ajánlhatnának fel Ukrajnának, vagyis támadás esetén egy kollektív védelmet.

Moszkva fő követelése, hogy Ukrajna feladja a keleti területeinek jelentős részét, amelyeket Oroszország már 2014 óta próbál megszerezni (Kép forrása: Bloomberg)

Nehéz döntés előtt áll Volodimir Zelenszkij

Az amerikai elnök számára az ukrajnai békekérdés belpolitikai ügy lett. Donald Trump már januári hivatalba lépésekor megígérte, hogy gyorsan véget vet a háborúnak. Tűzszünet helyett azonban Oroszország fokozta a támadásokat, a civil áldozatok száma pedig rohamosan nőtt.

Az alaszkai csúcstalálkozó előtt Donald Trump még szankciókkal fenyegette Moszkvát, ám miután egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, visszavonta az ígéreteit. Ultimátum helyett az amerikai elnök egy olyan békemegállapodást kezdett el szorgalmazni, amely bizonyos területi cseréket tartalmazna.

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai–orosz csúcstalálkozón helyszínén, az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik pool/Gavriil Grigorov)

Mindeközben az ukrán elnök ismételten leszögezte, hogy Kijev továbbra sem hajlandó feladni a területeit. Volodimir Zelenszkij álláspontját az ukránok többsége támogatja, de a háborús kimerültség miatt a társadalmi egység is meggyengült. Sokan tartanak tőle, hogy a további orosz engedmények újabb támadásokat tennének lehetővé a jövőben.

Az ukrán elnök nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a washingtoni tárgyalások a politikai jövőjét is meghatározhatják.

Volodimir Zelenszkij július végén belpolitikai válsággal nézett szembe, miután az antikorrupciós intézmények függetlenségét próbálta korlátozni. Végül nem kockáztatott, és az emberek haragja miatt inkább változtatott az álláspontján.

Az ukrán elnök tárgyalási pozícióját tovább bonyolítja, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna szövetségesei rendkívül megosztottak. Donald Trump szerint Oroszország egész Ukrajnát képes lenne elfoglalni, még annak ellenére is, hogy eddig – csupán hatalmas emberveszteségek árán – az ország kevesebb mint egyötödét tudták orosz ellenőrzés alatt tartani. Az európai vezetők legfőbb aggodalma, hogy a kedvező feltételek további agresszióra ösztönözhetik Moszkvát, így a közös kompromisszum kialakítása ezúttal sem ígérkezik egyszerűnek.